Öcse-Petőfalva - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 18.

Pálfiszeg 18.366. 27

1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? Summások voltak, Somogy, Veszprém és Pápa környékéi* re mentek dolgozni. A lakosság 25-30 %-a. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová ? 20-25 fő jár rendszeresen Zalaegerszegre. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el véglegesen?/ 12-15 család. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Főleg Zalaegerszegen és az Olajüzemnél Gellénházán. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Olajüzemnél, Ruhagyárban és egyéb vállalatoknál. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? az 1967-es évben és majd I96O-I96I években. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? vegyesen. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? Több kukoricát és takarmányt termelnek. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedény kötés, famunka, stb./? nincsen. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? nem Nagyobb mérvű volt-e mint ma? nem 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? nem tudjuk, 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? Nem volt értékesítés. 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? nem 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? 1966-ig pénz bevételi forrás volt, de már csak a tüzelés biztositása és az épitési anyag. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés, stb./ szarvasmarha. 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? szarvasmarha.