Öcse-Petőfalva - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 18.

Pálfiszeg 18.366. 27

10./ Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt, a faluból kb. hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? nem voltak. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / Van-e még a faluban népviselet? nincsen. 2. / Ha már nincs, meddig viselték általában és milyent? Tudomásunk szerint nem volt. 3. / Élnek-e még a faluban régi népi játékok,szokások? /betlehemezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, balázsjárás, aprószenteknapi korbácsolás, gergelyjárás, stb./ aprószentéki korbácsolás még elvétve akad. 4. / Ha nem, mikor kezdett elmaradni, és mikor maradt el teljesen? 5. / Meddig tartottak régies lakodalmakat, köszöntekkel? Még ma is köszöntőkkel tartják. 6. / Van-e, volt-e a falunak hires fafaragója, mesemondója, énekese, egyéb népművésze. Ha igen, ezek neveit is kérjük? nem volt. 7. / Milyen nevezetes egyéb szülöttjei vannak a falunak? nem tudunk, hogy lenne. VI, Kérj.k az ivet a tanitókkal, a község régi dolgaiban járatos idősebb emberekkel megbeszélbe kitölteni, és az adatszolgáltatók nevét, foglalkozását és életkorát is megjelölni. Kelt. Pálfiszeg, 1967. május 14.Aláirás sk. PH. 38. Pálfiszeg /Zala m./ Héprajzi adatok. 1967. A göcseji "szegek

1

* vidékének egyik jellegzetes települése, a kisnemesi Pálfi család ősi fészke. Kb. a mult század derekáig nem volt önálló település, hanem Milejhez tartozott, még 1859ben is. A mileji nagy faluhatár ezen részét tehát eredetileg a Pálfi család birta. Dombtetőn elhelyezkedő elzárt falu, a környező községekkel csak földutak kötik össze. 1869-ben /mileji kat. térkép/ két többől áll a falu /szerek/, ezek ma már összeépültek. Egyenes és hajlitott alaprajzú épületek voltak ekkor a faluban, keritettek bem.