Milej-Nagyrada - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 16.

Nagyrada 16.338. 54

Nagyrada Zala megye 1968. összefoglaló leirás A község Nagykanizsától északkeletre 25 km-re fekszik, a Kis-Balaton mellett. A Malomárki-patak folyik át r jta. Határának nagy része sik, berek és legelő, rét. Nyugatra dombos, itt vannak szőlőhegyeik, a Szelem!-hegy. A századforduló táján a zalavári apátságnak volt itt nagybirtoka, erdő, szántó, rét és legelő vegyesen. Az apátság központja Zalaapátiban volt, nagy szarvasmarhaállománnyal, gyakran 4000 darabot számláié birkanyáj jal. A község lakossága szegény volt, még a felszabaduláskor is sok zsuppos ház és még több zsúpos istálló és pajta volt. Eredetileg is két-utcás település, melynek iránya a dombvonulat és a falun átfolyó patakot /Malomárki/ követi. Egy része dombra épult. A telkek fésűs beépitettségüek, a többnyire végoromfallal utcára néző házakat a nyári konyha, a faház, sertésol, istálló, majd a pajt.:; követi. A lakosság főfoglalkozása a földmüvelés és állattenyésztés, de csaknem mind rákényszerültek arra, hogy népes családjailoiak a gabonaszükségletét kepés aratással

; részes kukorica müveléssel, és részes krumplikapálással biztosítsák. Évenként több banda ment el, leginkább az Eszterházy uraságtól, de Somogy megyébe is hathónapos munkára. Eőleg a marhatartás volt jelentős, a 8-10 kh-as parasztok 10-12 marhát is tartottak, növendéket, tehenet, ökröt közösen. Mindig volt rideg-gulyájuk is, amely tavasztól őszig kint hált. jelentős volt a sertéstartás Is. A gazdák nagy részének volt ki szőlője is, a közeli szőlőhegyen, de itt már nem termeltek olyan jó szőlőt, s bort, gyümölcsöt, mint a karosiak, vagy galambokiak. A Tsz-ek megalakulása óta a szőlőmüvelés és állattartás súlya jelentősen megmövekdett, szőlőikben pl. köztesként zöldségfélét^; paradicsomot, paprikát, burgon át, burgondirépát, sőt babot is termelnek. Ez időtől vállalnak a férfiak tömegesen munkát a Vizügyi Igazgatóságnál, árvízvédelemnél, különböző bányákban, vegyi müveknél, s a közlekedésnél. A tsz-ben jóformán csak öregek és nők vannak. Mindig jelentős volt a halászat, Halászni leginkább a közeli Zalára jártak. Ma is sokan foglalkoznak véle. Huzóhálóval, varsával, emelővel, valamint szigonnyal. Utóbbit főleg árvizekkor, áradások után használják.