Milej-Nagyrada - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 16.
Nagyrada 16.338. 54
Folklór kincsük ma is hágjon gazdag, ismert - bár már megszűnt a kotyolás, betlehemezés, regölés, korbácsolás, Gergely-járás, Balázs-járás, Szüret után szüreti mulatságot tartanak, de élnek még a lakodalmi szokások is. A halászattal és állattartással kapcsolatos és feljegyzett rengeteg babona azt bizonyítja, hogy életükben ezek az ősfoglalkozások központi helyet foglaltak el. A Kiskomárom környéki etnikai csoporthoz tartozik, bár már sokban eltér a jellege.Nagykanizsa,1968. február. Adattár: 21, 75, 78, 101. Kerecsényi. Kérdőiv a Helytörténeti Lexikon számára a zalai falvakról. 1967.jul.1 I. 1./ A község neve: Nagyrada 2. / A község fekvése. A legközelebbi várostól, illetve főútvonaltól hány kilóméterre fekszik? Nagykanizsa 25 km. a 7-es műúttól 12 km. 3. / A termőtalaj minősége /afcyago s. homokos, sik, dombos , stb/? 4. / A termőtalaj termelékenysége. Mekkora az átlagos szemtermés mázsában? 18 q. 5. / Van-e vasútállomása? nincs. 6. / Van-e folyó vagy patak a községben? Ennek neve? Malomárki patak. 7. / A legközelebbi vasútállomás hány kilóméterre fekszik? 12 km. 8. / Ezt a vasútállomást használják-e rendszeresen? nem Ha nem, hová járnak szivesebben? Komár-város 15 km. 9. / Van-e a községnek autóbusz összeköttetése, és ha igen, hány irányban ? 6 irányban. 10. / Mióta van autóbusz összeköttetése a községnek? 1945. II. / 1950-ben volt-e autóbuszjárata? igen. 12. / Van-e lehetőség a termények eladására? nincs. Ha igen hová hordják terményeiket piacra? 13. / Vannak-e és hányan, akik rendszersen szállítanak terményt távolabbi városokba, esetleg Budapestre? nincs. Hova szállítanak ezek? 14. / Hová szállítottak terményeiket az 1930-as években? 15. / Hová hordták piacra terményeiket 1900 táján? 16. / Van-e kövezett útja a községnek? igen. Ha igen, mióta? 1963 óta. 11. Építkezés, utvarend 1. / A házak és melléképületek épitkezési anyaga általában a felszabadulás idején /téga, kő, vályog, fa/? 30 % tégla, 70 % vályog.
