Hahót-Izsófölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 10.

Hahót 10.188. 117

szép barokk: temploma mist 200 éves. Külön figyelmet érdemel a Baranyai család egykori kúriája, /Zrinyi u.72./ amely a kalsszicista romantikus épitkezés szép emléke. Sajnos, igen rossz állapotban. A község a felszabadulás óta nagyot fejlődött. 123 uj ház épült, ösaknem mind téglából. 1945-ben mintegy 80 zsúpos, tömés vagy mórfalu ház volt a faluban. Akadt köztük borona- és sövényfalu is. A házak építészeti megoldása és beosztása, füstöskonyhája hasonló volt a Pölöskefőn még ma is találhatókhoz. Hírmondónak 4 maradt belőle, de mindegyiket felujitották már. A telkek általában szűkek, fésűs beépitettségüek. A ház végében, vele egyirányban balálható többnyire a nyári konyha vagy a kamra, majd az ólak - ezeket deszkából, fatalpra, zsilipelve vagy téglából készítik - végül a csaknem mindenütt gondos kiállitásu tégla is-tálló és pajta. Utóbbi kettőt közös tető alá szokták húzni. A község lakossága szorgalmas. 320-an dolgoznak vidéken, ebből 120 fő az Állami Gazdaságban, a többi Kanizsán, Egerszegen, Várpalotán, sőt még távolabb. A Tsz. közepesen dolgozik, mert a tagság idős. Külön figyelmet érdemel a két nagy szőlőhegy, melyeken a népi épikezés sok értékes objektuma található még. Ezek a borona, tömés, vagy sövéayfalu pincék többnyire présházból ós belső pincéből állnak. Előbbiben sok felé áll még a régi faorsós, húzós prés. Leghíresebb az alsóhahóti hegy háromszögelési pontja "látófája" mellett álló boronafalu régi betyárpince, melyben áll még a régi szemeskályha és prés is. Nagykanizsa, 1966. aug. H.dr. Kerecsényi Edit. 226. Hahót

. Zala megye . 1967. A község Nagykanizsától északra 25 km-re a zalaegerszegi műút mentén fekszik a két várostól egyenlő távolságban. Köves útja emberemlékezet óta volt, az 50-es évek elojen épitettek át uüuttá. \ía más 5 km-re, Pötrétén van. A határ keleti fele a Széviz csatorna árterületébe tartozik, lapályos, áradásoknak kitett. A műúttól