Hahót-Izsófölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 10.

Hahót 10.188. 117

nyugatra eső partos terület szántó, erdő és szőlőhegy. Főteriaénye a gabona ós a kukorica. Rétje kiterjedt. Mintegy 2000 kh. a Baki Állami Gazdaság területét képezi, és az alsófakosi üzemegységhez tartozik. A felszabadulás előtt kb. ugyanennyi föld tartozott a nagybirtokosokhoz. A község szokatlanul hosszú, 6 km a műút oldalán terül el. A két falurész, Alsó- és Felsőhahót már teljesen összeépült. Eredetileg egy utcás település. Az első vilá háború után több uj utcát nyitottak, - a aüutra merőlegesek, - s ezek száma a felszabadulás óta csak gyarapodott. Felsőhahót szép barokk temploma most 200 éves. Külön figyelmet érdemel a Baranyai család egykori kmriája, / Zrinyi u. 72./mely a klasszicista és romantikus épitkezés szép emléke. Sajnos,igem rossz állapotban. A község a felszabadulás óta nagyot fejlődött, 123 uj ház épült, csaknem mind táglából. 1945.ben mintegy 80 Bsuppos, tömés vagy mórfalu ház volt a faluban, akadt köztük borona, és sövényfalu is. A házak épitészeti megoldása és beosztása, füstöskonyhája hasonló volt a Pölöskefőn még ma is találhatókhoz. Hirmondónak 4 maradt belőle, de mindegyiket felujitották már. A telkek általában szűkek, fésűs beépitettségüek. A ház végében, vele egy irányban található többnyire a nyári konyha vagy a kamra, majd az ólak - ezeket deszkából, fatalpra, zsilipelve vagy téglából készitik - végül a csaknem mindenütt gondos kiállítású tégla istálló és pajta. Utóbbi kettőt közös tető alá szokták húzni. A község lakossága szorgalmas. 320-an dolgoznak vidéken, ebből 120 fő az Állami Gazdaságban, a többi Kanizsán, Egerszegen, Várpalotán sőt még távolabb. A tsz. közepesen dolgozik, mert a tagság idős. Különös figyelmet érdemel a két nagy szőlőhegy, melyeken a népi épitkezés objektuma található még. Ezek a borona, tömés, vagy sövényfalu pincék többnyire présházból és belső pin-cóből állnak. Előbbiben sokfelé áll még a régi faorsós, húzós prés. Leghiresebb az Alsóhahóti hegy háromszögelésü pontja "látófája" mellett álló boronafalu régi betyárpince, melyben áll még a régi szemeskályha és prés is. A néphit szerint a községtől északra a Fakos-megye dűlőben a török időben vár volt, melynek Fakos vitéz volt a parancsnoka. Ugyancsak a határ északi sarkában Csikvár területén Felsőfakos puszta-