Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.

Eszteregnye 7.138. 73

csak hírmondó maradt, ezek is háromosztatuak, középütt "torkosak" /Itt áll a szekér és itt csépelnek/ kétoldalt, a "pajtafiában" szénát, stb.-t tárolnak. A pajták helye többnyire ma is a telek végében van s az utcafronttal párhuzamosan zárja azt le. Az utóbbi évtizedekben téglából épitik őket, cserépfedéllel. Itt kell megjegyeznem, hogy 1870-ben tűzvész alkalmával a falu egész nyugati utcasora leégett. Obornokot kb. 1922-ben csatolták Eszteregnyéhez. Addig Sormáshoz tartozott. Itt 42 ház van - ebből egy zsuppos - 144 lélekkel, •^dőbe épült, csupán földút ja van. Eszteregnye határában nagybirtok századunkban nem volt, igy kastély, stb. nincs. Temploma 1885-ben épült, azelőtt Szepetnekre jártak misére. A férfiak - a fiatalság v csaknem teljes egészében - Nagykanizsára jár dolgozni, különféle iparágakban. Építőiparban 20, a Gépgyárba 15, az Üveggyárba, Sörgyárba 7-10 fő. Igen sok a távirda-munkás, postás, és vasutas, ezek az ország minden részén dolgoznak. Óbornak szociális helyzete elzártsága következtében ma is roszszabb, mint Eszteregnyéé. A gazdálkodás legjelentősebb ága a gabona- / buza,rozs/ és kukoricatermelés, jelentős még a szarvasmarha és sertéstenyésztés.Jelentős szőlőtermelése , az öreghegyi és kishegyi dűlőkben szőlőés gyümölcstermelésük azonban hagyományos és korszerűtlen. Igen sok a noha. Majdnem minden gazdának van szőlőbirtoka pincével. 1952-ben olajkutatás alkalmával Óbornak mellett 98 fokos igen bővizű hőviz tört fel, amely kiváló gyógyvíz jód, bróra,só stb. tartalma miatt. A községi tanács elnökének közlése szerint a hőforrás feltárására és gyógyfürdő létesítésére 2 3 1/2 milliós költségvetést készítettek. Dokumentációja tudomásunk szerint a nagykanizsai Olajipari Központnál van. A hőforrás festői környezetben, erdők között a szőlőhegy lábánál van, távolsága Nagykanizsától csupán 9 km. A falutól 14 km-re, a 7. nemzetközi műúttól 7 km-re fekszik, könynyen kiépithető uton. Környezete erősen dombos, egyik oldalról egy 25 holdas akácos szegélyezi. Állitólag tüdőszanatórium építését is tervezték ide. A község lakossága és vezetősége nevében kérem a gyógyfürdő létesítésének javasolását és támogatását. Néprajzi jellegzetességeit a mellékelt kérdőív jól összefoglalja.