Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.

Eszteregnye 7.138. 73

A régi malmok helyét két földrajzi név is őrzi: a falutól északra a Hosszúvölgyi-malom, a határ déli sarkában pedig a Malom-erdő. A környező őserdőket az 1860-as évekbenvágták ki, de a falutól északra újra telepitették őket. Az anyagi kultúrára ma is jelentős hatást gyakorol a környező sok erdő, jelentős hasznuk van belőle és folklór kincsüket is áthatja. Obornaktól D-re a Kerekvár-dombja erdőrész, itt valamikor a néphit szerint vár volt. Keritése ma is megvan. Szőlőhegyein, főleg a közeli Felső-hegyen sok régi borona és Sövényfalu zsupospinve található még. A község déli sarkában a Kisfenyős nevü szántón épületromok találhatók. A monda szerint várkastély állt itt, mely a gazdag Eszter kisasszonyé volt. Az itt állt nagy erdőt ő hagyta a községre, ezérta nép hálából Eszteregnyének nevezte el a falut. E népies etimológia közismert. Meg kell még emlitenünk, hogy szintén a határ déli sarkában egy Haba nevü középbirtokosnak téglagyára volt, Nagykanizsa, 1967. december 29. H.dr. Kerecsényi Edit. Melléklet: 2 db 18x24 cm. térkép, a község 1864. évi szines kataszteri birtokvázlatáról. 140. Eszteregnye Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 167/1969.sz. 1969. Tárgy: Nagykanizsai járás falvainak történeti kutatása. Hiv.sz,: 10072-2/1969. Járási Tanács VB.Művelődésügyi Osztálya, Nagykanizsa. Fenti tárgyú és számú rendelkezésre jelentésemet az alábbiakban terjesztem be: 1, / Községünk a török pusztitás előtt is a jelenlegi helyén feküdt az idősebbek elmondása szerint, 2. / Bizonyítékként épületmaradványok tudomásunk szerint egy alkalommal került elő /épületfa/, amely arra enged következtetni, hogy a török pusztitás! időből származik. A kérdőiv 2, 3,4,5,6 és 7 pontjaira választ nem tudunk adni, mivel tudomásunk szerint községünk határában a kérdésekben szereplők nem fordultak elő, Eszteregnye 1969. április 3. Koczfán János vb, elnök. PH,