William Penn, 1965 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1965-06-02 / 11. szám
6-IK OLDAL 1965 junius 2. William Penn HELEN KELLER Egyike a legnagyobb amerikai csodáknak HELEN KELLER bámulatos életpályája, mely élő bizonysága annak, hogy még a legkegyetlenebb testi fogyatékosságokon is képes a diadalmas lélek Isten kegyelmével felülkerekedni. A magyar lelkeket már századunk elején érdekelte Helen Keller. AMBRUS ZOLTÁN: Vezető Elmék. Irodalmi Karcolatok, 1913-ban megjelent elsőrangú tanulmánygyűjteményében, az egyik arckép Helen Kellert mutatja be. Figyelemreméltó az a nem mindennapi tény, hogy már a háborúk előtti Magyarországon is milyen élénk érdeklődés uralkodott a legtávolabbi kultureseményekkel szemben is. De ma sem időszerűtlen AMBRUS ZOLTÁN szivből fakadó, az emberi méltóságot hangsúlyozó tanulmánya, melynek részét itt közöljük. “MARK TWAIN szalasztotta ki a tollából azt a mondást, hogy a 19. század legérdekesebb jellemei: Napoleon és Keller Helén. Ez a mondás, mely a Keller Helénben levő óriási akaraterőt akarja jelemezni, Mark Twainhez mérve is meglehetősen vadnak mondható, mert a két név egymásmellé állítása teljesen józan elme nem találhat semmi alapot, Keller Helén alakjának ilyen kiemelése meg nem okolható s az összehasonlítás fölötte szerencsétlen. Keller Helénről szólva Mark Twain inkább Robinsont emlegethette volna. Az emberiség emlékezetében élő történeti és képzeleti alakok közül DEFOE hőse az, akinek elmesélt életfolyása a legtöbb joggal hasonlítható össze a Keller Helén múltjával, mert Robinsonnak és Keller Helénnek van egy közös vonása, amely csak kettőjüké; mind a ketten iszonyú munkát vgeztek azért, amit más ember ingyen kap, ami mindenki másnak az ölébe hull. A józan BRANDES mosolyog Mark Twainen, de ő is azt mondja, hogy Keller Helént az emberiség történetében külön hely illeti meg. amikor a kisleány sírni kezdett, addig ismételte a jelnek a kis tenyérbe rajzolását, mig végre a gyermek is beleírta a “doll” betűit formáló jelt a Miss Sullivan kezébe. Erre megkapta a babáját. Később azután egy más, nagyobb babát adott neki Miss Sullivan s megint csak ugyanazt a jelt irta a tenyerébe. Ebből lassan megértette a kisleány, hogy mit mond a jel. Fölfedezése nagy örömmel töltötte el; fölkereste anyját, beleírta anya tenyerébe a “doll” szót s boldogan mutatta neki a babáját. így tanitgatták tovább. A “pohár viz” eleinte ugyanegy fogalom volt neki; de forrásvizet kellett érintenie s megtudta: mi a “viz” és mi a “pohár”. Hogyan ismertette meg vele Miss Sullivan sorra, ami megtapintható, hogyan magyarázta meg neki, hogyan értette meg vele az elvont fogalmakat, hogyan tanította meg a vakok Írására, stb.: mindezt nagy részletességgel beszéli el az önéletrajz. Szóval Miss Sullivan a türelmességével és a fáradhatatlanságával pótolni igyekezett a fényt és a hangot, amit Keller Helénnek megismernie nem adatott meg; örömöket okozott a szerencsétlennek, életre keltette, kifejlesztette a képességeit, megmentett egy már-már elveszett lelket. Hogy mennyit haladt előre három év alatt, mutatja az, hogy milyen hamar tanult meg beszélni. Tiz esztendős volt ekkor. Anyja megismerkedett valakivel, aki elbeszélte neki, hogy Norvégiában ismert, egy süketnéma és vak leánykát, akit megtanítottak beszélni. Ez az újság lázassá tette Helént; akkor neki is meg kell tanulni beszélni. Nem nyugodott addig, mig családja fel nem kutatott egy tanítónőt, aki sokat foglalkozott süketnémák és vakok oktatásával s aki vállalkozott a nem könnyű feladatra. A tanulás úgy történt, hogy Helén ujjaival megérintette a beszélő ajkait és gégéjét, megfigyelte ezek mozgását s ezután ezt a mozgást utánozni igyekezett. Tizenegy lecke után már beszélt Igen, mindez csoda: a nevelés csodája. És -— bizonyára — egyszersmind az energia csodája. Könnyű elképzelni, micsoda lelkierő, mily kemény akarat kellett ahhoz, hogy ez az előrehaladás, amelyet a teljes öntudatlanságtól Keller Helén másféléves korában, egy rettenetes betegség után, elveszítette a látását és hallását. Másféléves korától tiz éves koráig vak és süketnéma. Huszonnégy éves korában is vak és süket, de már nem néma, sőt alkalomadtán szónok. Hét esztendős koráig úgy növekedett, mint egy szerencsétlen kis vadállat.. Nem látta a napvilágot, a nagy természetet, nem hallott emberi hangot, a világból nem ismert egyebet csak önmagát és amit megérinthetett. Lelkét nem igen foglalkoztathatta egyéb, csak düh, hogy nem értetheti meg magát, a kívánságok, a harag, a féltékenység és a rosszindulat. f Huszonnégy éves korában is (amikor a könyve minden müveit nemzet nyelvén, magyarul is megjelent) örök sötétség és örök csend fogta körül, de ez a vak és süket leány, ekkor már doktori vizsgálatra készült; a cambridgei (Massachusetts állam) egyetem “hallgató”-ja; tökéletesen beszél angolul, franciául és németül; ért, sőt ir: latinul és görögül; ir kézzel és Írógépen. írónő, akinek világos stílusát, tősgyökeres angolságát és judicumát, érdekes, sajátos, önálló Ítéletét általánosan dicsérik (bár ugylátszik, fölötte szigorúan Ítéli meg Macauley-t és Alfred de Musset-t.) Kiválóan müveit lény, aki tud aritmetikát, geometriát, fizikai geográfiát s aki, miután tizennégy éves korában Julius Caesar De bello gallico-ját, (A gall háborúkról), tizenhat éves korában pedig Molieret, Racinet, Lafontainet, Hornért, Shakespearet, Bürkét olvasta, már néhány évvel ezelőtt sikerrel állotta ki azt a képesitő vizsgálatot, amely a magántanulókat az egyetem látogatására feljogosítja. És nemcsak müveit elme, hanem jó, nemeslelkü, vidám ember, aki csak szép és közhasznú dolgokkal foglalkozik s akit a foglalkozása boldoggá tesz, különb a legtöbb fiatal lénynél, mert csupa tudnivágyás és emberszeretet, akiben az önzés a képzelhető legkevesebb és különb a legtöbb embernél, mert ambíciói vakmerőek s akarata, kitartása példátlan. Nem egy, több csodának kellett szerepelnie ahhoz, hogy valaki olyan mélyről, annyi nehézségen át, ilyen magaslatra juthasson. Az alapfeltételről: a jómódról, amely nélkül ez az értékes lélek hitványul pusztult volna el, ne is beszéljünk. De Keller Helén mindenekelőtt a nevelés csodája. Miss SULLIVAN nélkül Keller Helén ma nem volna nevezetesség s a Miss Sullivan-ek éppoly ritkák, mint a Keller Helének. Sajnos, van némi igazuk azoknak, akik az iskolák egy részében butitó intézeteket s a nevelők némelyikében embernyomoritókat látnak. Keller Helénnek a bámulatos véletlen, vagy a gondviselés, egy pedagógiai zsenit juttatott nevelőül. És olyan pedagógiai zsenit, akit a szerencsétlenség irgalmas nővérré tett. A vakságból kigyógyitott Miss Sullivannek a szegény kis vak és süketnéma leányka iránt érzett mélységes részvéte volt szükséges ahhoz az angyali türelemhez, amelyet Keller Helénnek a nevelése megkövetelt. Érdekes és jellemző, egyrészt arra, hogy mennyire “nincs uj a nap alatt”, mennyire megvan minden jelenségnek a maga antecedenciája, másrészt arra, hogy az irodalom mekkora szolgálatot tehet az emberiességnek is, hogy DICKENS volt az, a már halott DICKENS, aki először ajánlott nevelőnőt Keller Helénnek. Ez a nagy iró ugyanis amerikai rajzaiban egy vak és süketnéma leánykáról is szól, akit, nyomoréksága ellenére, megtanítanak egyre-másra. Ennek a rajznak olvasása keltette fel először azt a gondolatot, hogy hátha meg lehetne tanítani valamire a hét esztendős Helént is?! És egy kis utazgatás, tanácskozás, keresgélés után megtalálták Miss Sullivant. Hogyan hajtotta végre Miss Sullivan, akinek intelligenciája éppolyan kiváló, mint amilyen kivételes volt az önfeláldozó-készsége, a nevelésnek ezt a csodamüvét: Keller Helén önéletrajza részletesen beszéli el s voltaképen nem mond el egyebet. Türelem kell hozzá végigolvasni, miképen haladt előre, lassan-lassan, ez a hangyamunka, amelynek az elvégzéséhez már nem is türelem, hanem valami égi lelkibéke és a teljes lemondással egyesült kötelesség-teljesítésnek valami kivételes, a karmelitákra emlékeztető tökéletessége kellett. Miss Sullivan úgy tanította meg növendékét a világ ismeretére, hogy ujjával mindent belerajzolt a kisleány tenyerébe. A kezdet kezdette némi fogalmat nyújt arról, milyen módon történt ez. A szerencsétlen gyermek egy babával szokott játszani. Valahányszor ezt a kezében tartotta, nevelője megfogta a másik kezét s lassan beleírta a kis tenyérbe ezt a szót: doll (baba). A kisleány eleinte nem ügyelt erre, de később észrevette, hogy a tenyérebe irt jel s a másik kezében tartott baba közt valami összefüggésnek kell lennie. Az utánzás ösztöne dolgozni kezdett benne, ő is megkísérelte azt, amit Miss Sullivan tett; s utóbb éppenugy irta nevelője tenyerébe a jelt, ahogyan emez szokta az ő kezébe, természetesen anélkül, hogy tudta volna, mit müvei. Egyszer aztán Miss Sullivan nem adta oda neki a babát s GYÁSZJELENTÉS A William Penn Fraternális Egyesület szomorodott szívvel jelenti az alant felsorolt tagok elhunytát 1965 MÁRCIUS HAVÁBAN Fiók Név Fiók Név 1 Antal Mrs. James 52 Kada Andrew 1 Bedocs Mrs. Ignác 52 Meek Walter E. 1 Bontya George 56 Kovács Mrs. Victoria 1 Kocsmáros Mrs. Joseph 56 Nagy George I 1 Kopasz Stephen 59 Chontas John 1 Lovász John 59 Kada András, Jr. ! 1 Szenes Mrs. John 59 Lutch Nicholas 3 Szabó Stephen 59 Meek Walter : 4 Hogan Mrs. Matthew 59 Papp István 8 Dula Joseph 59 Toth Pal 9 Yanes Vilmosne 62 Ainos Mrs. Theresa 13 Parichy Julia 62 Gyolai Mrs. Joseph 14 Brugos Janos 62 Zsamboky Mrs. Aranka 14 Gusty Mrs. Mary 69 Bazso Mrs. James 14 Kish John 69 Tober Alexander 14 Korbonits Joseph 69 Varga Mrs. Charles 14 Kovach John 71 Eötvös Mrs. Julius 14 Papp Anthony 71 Kocsan Joseph i 15 Kaprai Mrs. Lukacs 88 Spera Guy 1 15 Nemeth Gaspar 103 Charnock Louis Sr. 16 Mesics Joseph 108 Roberts David 16 Stima Mrs. Anna 127 Hegyi László 16 Toth James 130 Knaver Sandorne 17 Futó Vendel 132 Finn June B. 17 Novak Alexander 132 Kocsis Mrs. John 17 Szabó John 132 Peters Mrs. Stephen 18 Kovács Mrs. Frank 140 Rego Roberta L. 18 Szabó Karoly 150 Lorincz Alexander 18 Szerda Imre 159 Toth Ferenczne 19 Fazekas Cath. Mrs. 163 Pushy Mrs. Alex 19 Vagi Louis 174 Balog Mary 21 Cseh Michael 180 Fisher Charles W. | 25 Giammerino Victor 249 Huczel István 25 Kaszvinczky Lajos 249 Kruso István 25 Soltész Istvanne 275 Kransbiller Mrs. J. 27 Kovács Steven J. 290 Barath Lajos 32 Hajzer Joseph 307 Kuncz István 34 Hanka John 307 Sereg Pal 34 Stájer Istvanne 313 Kish Gezane 39 Tokos Mrs. Geza 327 Mészáros Stephen 42 Wass Antal 349 Barabas Mrs. Joseph 43 Hudak Mrs. Julia 466 Bessenyei Lajosne 48 Fernandez Anna 466 Borbas Ferenczne 48 Kautz Mrs. John 466 Tamasik Joseph 48 Kovács Jozsefne 466 Wlachovsky John 48 Mészöly Frank 478 Varga Ágoston 48 51 Rosch Mrs. Joseph Kovac Mrs. John 500 Cseszlai Mrs. Joseph 51 Szarvas Paul 525 Kovács Eugene 51 Varga Mrs. Joseph 525 Sedlak Alexander 52 Chontas John F. 525 Zvara Istvanne LEGYEN ÁLMUK CSENDES!
