William Penn, 1965 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1965-12-01 / 23. szám
2-IK OLDAL 1965 december 1. William Penn Búcsúzunk... Alkotmánymódosítás Amerikában Hivatalos lapunk utoljára jelenik meg hírlap formájában. Lapunkat mindenkor díjmentesen vették kézhez tagjaink. E lap utján tartotta fenn a tagság az egymással való érintkezést, valamint értesült Egyesületünk eseményeiről és fejlődéséről. Az állandóan növekedő költségek a lappal kapcsolatban, már évek óta foglalkoztatta az Igazgatóságot. Minden kísérletezés végül ahhoz a ponthoz vezetett, hogy takarékossági szempontból szükségessé vált az angol és magyar nyelvű havi újság formáról áttérni a negyedévenként megjelenő, folyóirat nagyságú közlönyre. Magyar nyelven tehát e lapszámban búcsúzunk újság formájában kedves tagtársainktól. Legközelebbi hivatalos közlönyünk angol-magyar nyelven 1966 február közepén fog megjelenni folyóirat alakjában. A negyedévi folyóirat továbbra is azt a célt fogja szolgálni, mint ez a hivatalos lap. Ezentúl is tájékoztatja majd tagjainkat Egyesületünk életéről, eseményeiről és haladásáról. Az Amerikai Magyar Szövetség nagygyűlése Az Amerikai Magyar Szövetség, — melynek a William Penn Fraternális Egyesület támogató tagja, — a minden harmadik évben ismétlődő Nagygyűlését ezúttal Cleveland, Ohioban tartotta meg, 1965. okóber 15-én és 16-án. A William Penn Fraternális Egyesületet CHARLES ELEMÉR központi elnök és Dr, KOVÁCS ANDOR igazgató képviselték. CHARLES elnökünk a Jelölő Bizottságnak volt elnöke. Az uj tisztikar megválasztott tagjai a következők: Dr. Fiók A. Albert, a Pittsburgh, Pa. Common Courtjának birája, elnök, Székely Imre, Mrs. Yolanda Sinko és Nádas János valamint Mikó István és Vasvári Zoltán, alelnökök, Phillips J. Richárd a William Penn Fraternális Egyesület befektetési intézője, pénztáros, Füry Lajos iró, titkár; Karlowitz Béla jogtanácsos (Pittsburg, Pa.) , Nt. Béky Zoltán, az Igazgatóság elnöke és Király Imre, tiszteletbeli elnök. Az Amerikai Magyar Szövetség célja, hogy minden magyart képviseljen, ezért vár segítséget, aktiv támogatást minden magyar származású amerikaitól. További kedvezmények tagjaink számára (Folytatás az 1-ső oldalról.) után járó segélyigény címén, 1965. november 1-je előtt befizetett havidijak, tekintet nélkül a befizetés időszakára, az Egyesület jövedelmét képezik és azokat az Egyesület nem téríti vissza. CSONKULÁSI SEGÉLY 1965. november l.-i hatállyal, a csonkulási segély, mely részét képezi Egyesületünk régi tipusu betegsegélyének, akár a megújítható életbiztositás, akár a 65 életkorra 'korlátolt csoport esetében, DÍJTALANUL érvényben maradhat a teljesen kifizetett vagy esedékessé vált eléréses kötvényeken, akkor is, ha a maximális betegsegélyt az illető tag már felvette. 1965. november l»je előtt az volt a helyzet, hogy ha valamely tag már kimerítette betegsegélyét, fenntarthatta csonkulási segélyre irányuló igényét 10 centnyi havidij ellenében. Az Igazgatóság rendelkezése folytán azonban, 1965. november 1-jétől kezdve, a 10 centes havidijat csonkulási segélyigény fejében nem fogjuk beszedni azoktól a tagoktól, akik már kimerítették betegsegélyük teljes összegét. Az 1965. november 1-je előtt beszedett csonkulási segélyhavidijak azonban az Egyesület jövedelméhez tartoznak és azokat nem fogjuk visszatéríteni. Ha valamely tag felvette a teljes csonkulási segélyt, amelyre jogosult volt, még mielőtt teljes betegsegélyét kimerítette volna, a betegsegély-járandóságából nem fogunk levonást eszközölni. Másrészt, ha valamely tag már minden betegsegélyét felvette, azért a csonkulási segélyre vonatkozó igénye érvényben marad a betegsegélyre vonatkozó szabályok és előírások szerint. Egyesületünk tisztviselői és Igazgatóságunk tagjai úgy érzik, hogy a fentebb körülirt változtatás újabb kedvezményt jelent az érdekelt tagoknak, még pedig külön költség nélkül. Ez újabb bizonysága annak a körültekintő igazgatásnak, melynek főcélja, hogy a tagok javát szolgáljuk takarékossági és modernizáló programmunk segítségével. 1965. julius 6.-án az amerikai kongresszus átküldte az alkotmánynak egy tervbevett módo* sitását mind az 50 állam tör vény hozásához, jóváhagyás végett. Ha legalább három-negyedrészük elfogadja a javaslatot, megszületik alkotmányunk 25.-ik módosítása. Igen valószínű, hogy ez egy-két év leforgása alatt megtörténik és három állam: Wisconsin, Nebraska és Oklahoma már magukévá tették a tervet. E javaslat szerint, “az Elnök halála, lemondása vagy elmozdítása esetén, az Alelnök lesz az Egyesült Államok Elnöke és ha az alelnöki állás üresednék meg, az Elnök kinevezi az Alelnököt, a kongresszus mindkét Háza többségének jóváhagyásával. Ha betegség, vagy más ok következtében az Elnök képtelen volna a hivatalával járó kötelességeket elvégezni és a hatalmat gyakorolni, az alelnök helyettesíti őt.” — Kennedy elnök meggyilkolása és Eisenhower elnöknek hivataloskodása idején történt súlyos megbetegedése mutatott rá a rendelkezés szükségességére. A demokratikus kormányforma igy minden különös izgalom nélkül lehetővé teszi az alkotmány időszerű módosítását, hogy a megváltozott körülményekhez a 1 k almazkodhassun'k. Az amerikai alkotmányt azonban csak úgy lehet módosítani, ha mindkét Ház kétharmad többséggel fogadja el a javaslatot és az államok törvényhozásainak legalább hárem-negyedrésze jóváhagyja a tervezetet. Az 1789-ben beiktatott alkotmányunkat 24 alkalommal módosították. Az 1791-i első tiz módosításnak “Bill of Rights” a neve. Két más korai módosítást 1798-ban és 1804- ben fogadtak el, de azután egészen a polgárháború idejéig nem volt több módosítás. Akkor három szakasz törölte el a rabszolgaságot és fektette le, hogy szavazati jog jár minden polgárnak, fajra, színre és esetleges korábbi rabszolgaságára való tekintet nélkül, “törvény előtti- egyenlőséget” biztosítva mindenkinek. Negyvenhárom évvel későbben, 1913-ban, két módosítása jövedelmi adó bevezetését és a szenátorok közvetlen választását ‘ rendelte el. 1919-ben fogadták el a hires 18.i módosítást az alkoholtilalomról, amit 40 évvel későbben a 21.-ik módosítás visszavont. Közben elfogadták a nők szavazati jogát (1920-ban, mint 19.-ik módosítást) és azt, hogy az Elnököt csak kétszer szabad megválasztani (a 20.-ik módosítás). 1964- ben Washington, D. C. lakói jutottak szavazati joghoz az elnöki választásoknál és a 24.-ki módosítás jogot adott a szavazáshoz még akkor is, ha a polgárnak adótartozása van. ACNS Idegenek véleménye a múltban és jelenben a magyarokról Bölcs Leó, bizánci császár: “Férfiakban bővelkedő és független nép. Nagy gondja van arra, hogy ellenségével -szemben vitézül viselkedjék. De nemcsak bátor a harcban, hanem eszes és óvatos is. Szívesen folyamodik cselhez, és szereti meglepni ellenfelét. A fáradalmakat magasztalásra méltóan viseli, tűri az égető meleget, a fagyos hideget és minden nélkülözést. A magyarok csak egyetlen fő uralmát viselik magukon, s függetlenségükre rendkívül féltékenyek.” * * * Voltaire: “Valamennyi nép között, amely szemeink előtt elvonult a történelemben, egy sem volt cly szerencsétlen, mint a magyar. Hiába alkotott benne a természet erős, szép, kellemes embereket. Hiába helyezett el a természet ebben az országban aranybányákat. Hiába vannak nagyszerű gabonatermő földjei és szőlői. Sivataggá vált. Városai rombadőlt'ek. Mezőik egy részét fegyverrel kezükben művelték a birtokosaik. Nem maradt fenn más, mint körülbelül száz vár, amelyet tulajdonosaiknak állandóan védeniök kellett az ellenséggel szemben.” * ¥ * Freisingeni Ottó püspök (a második keresztes hadjárat idején járt Magyarországon): “Semmiféle fontos dologba nem fognak beható tanácskozás nélkül... Összejönnek királyuk udvarában, nem mulasztják el országuk helyzetéről tanácskozni.” * * * Morus Thomas (az “Utopia” szerzője, Icrdkancellár): “Magyarország a kereszténységnek mindig biztos kulcsa volt.” * * * Gregorovich (1554): “Melyik bátrabb nemzet, mint a magyar? Ki veti meg a sebeket, ütéseket és a veszélyt, mint a magyar?” * * * Montesqueu (1684-1755): “A magyar hires szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősies bátorságáról. Vendégszeretetének legendás hire van.”
