William Penn, 1964 (47. évfolyam, 5-21. szám)

1964-06-03 / 11. szám

4-IK OLDAL 1964 junius 3. William Penn Official Organ of the William Penn Fraternal Association OFFICE OF PUBLICATION RAPID PRINTING COMPANY 7907 West Jefferson Are. Detroit 17, Michigan PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE William Penn Fraternal Association Managing Editor: ALBERT J. STELKOVICS Editor’s Office: 436 FOURTH AVENUE PITTSBURGH, PA. 15219 Telephone Area Code 412 — 261-3454 All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436 Fourth Avenue Pittsburgh, Pa. 15219 ' SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ........................................ $1.00 a year Foreign Countries................................................... $1.50 a year SECOND CLASS POSTAGE PAID AT DETROIT, MICHIGAN TESTVÉRISÉG HETE... A National Fraternal Congress megkívánja, hogy az év egy hetét a fraternálizmus céljainak ismertetésére és serkentésére fordítsuk és bármilyen kis formában és mértékben is, m-utassuk meg a külvilágnak, hogy mit jelent a mi egyleti életünkben a testvériségi rendszer. A National Fraternal Congress TESTVÉRISÉG HETÉNEK ebben az évben junius hó 14.-től junius hó 20.-ig terjedő hetet jelölte ki. * * * Ha bárki közülünk visszapillant a fraternálisták működésé­re, talán egy sem akad, aki nem ismerné el, hogy a fraternálisták szerepet játszottak életében. Néha nagyobb, néha kisebb mérték­ben, — de mindenki tapasztalhatta befolyásukat. Az Amerikai-Magyarság számára különösen sokat jelentett mindig a fraternálizmus, mert a legtöbb társadalmi tevékenység az országos fraternális testületek fiók-osztályaiból indult, ott bontakozott ki meggyőző erővel a Fraternális Rendszer áldása, ott láttuk megnyilvánulni Egyesületünk és eszmei tartalma kö­rül a fiatalok, a középkorúak és a javakorabeliek egységbe tömö­rülésének hasznát. Néha egy-egy gyűlésünkön vagy társadalmi összejövetelünkön egy családnak három nemzedéke jelent meg. A múltban nem egyszer hallottuk nevezetes szónokok ajkáról, hogy a fraternális egyesületek azon tényezők egyik legfontosab­bika, melyek távoltartják a fiatalokat az utcáktól és azoktól a helyektől, melyek lelkűket és erkölcsi érzéseiket megronthatják. Az ifjúkori bűnözés arányának leszoritásában hervadhatatlan ér­demeket tulajdonítottak a Fraternális Egyesületeknek. Fraternális rendszerünk értékének egyik szembetűnő oldala a fiókjaink által kifejtett különböző jótékonysági tevékenységek, melyek nagyban hozzájárulnak amerikai magyar közösségeink jólétének emeléséhez. Vetekedtek egymással ezek a tevékenységek a betegek megsegítésében, a gyászba borultak vigasztalásában és a lesújtottak felemelésében — s ennél többet egy rendes ügy vagy rendszer mellett sem hozhatunk fel. Nem tudjuk, hogy a nagy depresszióban hány otthont tartott meg a. kölcsönt törleszteni nem tudó testvéreinknek az egyesületeik várakozási időt nyújtó jóakarata? Hány özvegyet és árvát mentett meg a nélkülözéstől? Hány ezer szívbe vitt bele boldogságot a testvérsegitő biztosítások áldásaival? Nem kérkedés, csupán a tények regisztrálása, amikor azt mondjuk: “a testvérsegitő Egyesületek jóval az állami köz­jóléti intézmények előtt kezdték meg áldásos munkájukat és ma is első helyet foglalnak el e nemes törekvések terén.” Az elmondottakkal csak fogalmat próbáltunk adni arról, hogy mit jelent a fraternális rendszer a tagok életében, most vizsgáljuk meg Hazánkhoz és a demokráciához való viszonyát is. Fraternális biztosítási rendszerünk a demokrácia egyenes le­származottja. Szervezete, igazgatása és társadalmi működése szorosan párhuzamos a demokrácia módszereivel. S mint ilyen, a fraternálizmus a demokrácia védelmezőinek első sorában küzd hűségben és hazafias szellemében mindenféle “izmusok” ellen. Helyi fiókjai révén a jó polgár kötelességeire tanít, országunk irán­ti szeretetre, türelmességre és az amerikai ideálok elmélyített át­­érzésére, nemcsak a mai felfordult világban, hanem már több mint egy évszázad óta. Sokszor hallunk úgynevezett hazafias szervezetekről, melyek szüntelenül eredetükkel, eszményeikkel hivalkodnak, de mi bármelyikkel felvehetjük a versenyt és be­bizonyíthatjuk, hogy a fraternális rendszer még nagyobb hagyo­mányokkal bir. Mindezek ellenére résen kell lennünk, mert sok olyan jelenség van közöttünk, melyek rombolni szeretnének bennünket. Az egyik ilyen jelenség a saját tagságunk közömbössége, a másik a fiata­loknak fokozatos távolmaradása gyűléseinkről, mivel a külső ér­deklődési körök vonzóbbaknak tűnnek fel előttük. E két jelenség ellen harcot kell indítanunk. Ezt a harcot azonban csak a fiókjaink keretében kezdhetjük meg, mert ott lehet szembeszállnunk ezekkel a jelenségekkel, ott lehet erőfeszítést tennünk, ott lehet cselekednünk, hogy gyűlése­ink és társadalmi összejöveteleink vonzóbbak és látogatottabbak legyenek. Minden erőnkkel fel kell ráznunk a tagságunk érdeklő­dését az Egyesületünk testvériségi céljai iránt, mert azoknak to­vábbi elhanyagolása ártalmas adózási törvényekkel bosszulhatja meg mulasztásainkat. Elveink mellett egységes csatasorban szilárdan ki kell tar­tanunk. Szűnjön meg közöttünk a fraternálizmus halálának han­goztatása és annak hangsúlyozása, hogy a jövőnk attól függ, hogy mennyire tudjuk alkalmazni a kereskedelmi taktikát és an­nak módszereit. Elismerjük: szükség volt és szükség van a ke­reskedelmi módszerekre, de nem a fraternálizmus rovására, mert íraternálistáknak születtünk és azoknak kell maradnunk mind­addig, amig az alapítók által lefektetett elveket valljuk. A TESTVÉRISÉG HETÉBEN igyekezzünk a tagsági közöny további sodródását megállítani. Soraink között pedig ismétel­jük és harsogjuk: TESTVÉR! Biztosítást köthetsz itt is, ott is. Az árban nincs nagy különbség. De, ha nem tudod megérteni azt, hogy az ember a testvére segítségére van hivatva, — ha kihúzod magadat, segítő kezedet a testvériség táborából, — akkor megtagadod az emberi élet legszebb kincsét, legdrágább értékét, legnagyobb erejét — A TESTVÉRISÉGET! Szomorú, fájdalmas hirt jelentünk: Szegedy László, az ame­rikai magyar sajtó “Grand Old Man”-je, a legnépszerűbb amerikai magyar iró-költő, átköltözött a földi létből az örökévalóságba . . . Április 17-ikén reggel szélütés érte, szívrohammal párosulva. Be­szállították Downeyben levő otthonából a los angelesi White Me­morial kórházba, ahol megkezdte harcát az életbenmaradásáért. Már-már úgy nézett ki, hogy nagy csatájából győztesen kerül ki. Orvosai és az egész kórházi személyzet nagy csodáj ára egy heti viaskodás után nagy lelki erejével kezdte legyőzni az összes kom­plikációt és a javulás útjára lépett, de szombaton délután, május másodikán hirtelen újabb szívrohamot kapott és örökre lehunyta szemét. Szegedy László 1877-ben született a Borsod-megyei Sajóvár­­konyban. Középiskoláit Fiumében végezte. Több budapesti lapnál dolgozott 1907-ig, amikor először jött Amerikába. Itt a clevelandi Szabadság és a Jó Pásztor munkatársa lett. 1911-ben visszatért Magyarországba, mint önkéntes lépett az osztrák-magyar had­sereg kötelékébe az első világháborúban, elérte a főhadnagyi ran­got, meg is sebesült a harctéren. Háború után a Nemzet, Magyar Nemzet, Hűség és a Nép cimü lapok szerkesztője volt. Közben megnősült és családjával együtt ismét az Egyesült Államokba jött. Szegedy László elment örökre ... de ittmaradtak Írásai, hal­latlan rimgazdagságot eláruló versei, az amerikai magyar iroda­lom és költészet örökségeként. Szegedy László elmúlásával megint szegényebb lett az ame­rikai magyar élet! + Always there... with your help YOUR RED CROSS

Next

/
Thumbnails
Contents