William Penn, 1963 (46. évfolyam, 5-23. szám)
1963-08-07 / 15. szám
VOL. XLVI. 1963 AUGUSZTUS 7. «^°Bi NUMBER 15. MEGHÍVÓ Alulírott, mint a WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET központi elnöke, Alapszabályaink 28-ik paragrafusa értelmében a WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET XXV-IK RENDES NAGYGYŰLÉSÉT 1963 SZEPTEMBER hó 9-ik napjára, HÉTFŐN délelőtt 9 órára A PENN SHERATON HOTEL, PITTSBURGH TERMÉBE (Grant Street, Pittsburgh, Pennsylvania) ezennel összehívom. Felkérem az Egyesületünk alapszabályszerűen megválasztott képviselőit, hogy megbízó leveleikkel együtt, a fent jelzett időben és helyen megjelenni szíveskedjenek. Tagtársi tisztelettel: MACKER GYULA, ELNÖK TUDÓSÍTÁS Igazgatóságunk meghagyása folytán tudomására adom fiókjaink vezetőinek, tisztviselőinek és az összes tagtársaimnak, hogy a KONVENCIÓT megelőző IGAZGATÓSÁGI GYŰLÉS 1963 szeptember 3.-án, kedden reggel kezdődik. Kérem azokat, akik bármiféle ügyben Igazgatóságunkhoz óhajtanak fordulni, hogy szándékukat legkésőbb 1963 augusztus hó 26.-ig jelentsék be a központi titkárnak. Ezen határidő után beérkezett ügyek tárgyalva nem lesznek, igy azokkal csak a tavaszi közgyűlésen foglalkozhatik az Igazgatóság. Tagtársi tisztelettel:-V MACKER GYULA, ELNÖK American Hungarian Studies Foundation DOHÁNOS ISTVÁN, a nagy magyar művész jelentése a “HUNGARIAN HERITAGE” cimü kiadvány előkészítéséről. A New Brunswick, N. J.-ben a Rutgers egyetemen áldásosán működő magyar tanszék újabb nagy kulturtett véghezvitelén dolgozik. “Hungarian Heritage” (Magyar örökség) címmel szeretne kultúránkról művészi kivitelű könyvvel a könyvpiacra lépni. DOHANOS ISTVÁN, hírneves festőművészünk máris hosszasan tárgyalt a kiadóval, aki élénk érdeklődést tanúsít a kiadvány iránt. DOHANOS ISTVÁN beszámolt az illetékes bizottságnak arról, hogy amennyiben a kiadó csakugyan vállalja a “Hungarian Heritage” kiadását, azt saját számlája terhére hajlandó megtenni, az American Hungarian Studies Foundation azonban tanácsadással és mindennemű szellemi segítséggel rendelkezésére áll. A kiadó úgy nyilatkozott, hogy művészi és kiviteli szempontból kiváló könyvet fog kiadni, hogy annak a könyvpiacon átütő sikere legyen és minél nagyobb keresletnek örvendjen. DOHANOS ISTVÁN julius 17-i jelentésében azt is kifejtette, hogy a kiadó az előrelátható lehetőségekről igen bátoritó módon beszélt, ajánlatát néhány hét múlva teszi meg. Ha mostani pozitiv és lelkes magatartása nem változik meg, nem örülhetünk eléggé, hogy ilyen reprezentativ kiadvánnyal léphet a sajnos nem eléggé ismert, sokszor megrágalmazott és félreértett magyarság a világ elé. Már most felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igen szépnek Ígérkező könyv megjelenésekor kötelességünk annak minél szélesebb körökben való terjesztése. MIÉRT VAN SZÜKSÉG A NAGYGYŰLÉSRE? A konvenciók tartásának szokása tipikusan amerikai jelenség. Sehol a világon, egyetlen más országban sem követik az intézmények ezt az itt nagyszerűen bevált szokást. Ha akárminek nevezzük is ezeket az időszaki gyülekezéseket, érdemes igazi céljukról és irányaikról megemlékezni, mivel a delegátusok rendszeresen megismételt összehívása kell, hogy magasabbrendü érdeket is szolgáljon. Mire szolgál a konvenció? Mi az igazi célja? A konvenció valódi értéke abban nyilvánul meg, hogy termékenyítő eszmecserékre ad alkalmat, leméri az előrehaladás eddig elért eredményeit és terveket sző a jövőre nézve. A bizonyos időközökben tartott konvenciók sok delegátus találkozását, közös munkáját teszik lehetővé. Ezeken az összejöveteleken sok vélemény surlódik, alakul és végül csiszolt formát vesz fel, sok tapasztalat cserélődhet ki, ami mind hasznára, javára válhat Egyesületünknek. Bizonyára minden konvenciónak, akármilyen intézmény hívja is össze, első célja, hogy az illető intézmény legutóbbi időszakában lefolyt életműködéséről számoljon be, azonban az eredményeket és tapasztalatokat necsak ismertesse, hanem azokat végigelemezze és minden felmerült problémát megbeszélve, megoldásuk módját pedig közösen keresve, a gondosan leszűrt, együtt hozott megállapításokat a továbbhaladás szolgálatába állítsa. Legnemesebb célja a mi Nagygyűlésünknek, hogy az amerikai magyarság belső értékét és teljesítményeit tagjaink előtt hangsúlyozhassuk, hogy ezáltal minél jobban ráeszméljenek arra, hogy az Újvilág sokrétű, sokszínű társadalmában nem kirívó, hanem megbecsült elem a magyar származású amerikai polgár. Mi a lényege a delegátus kiküldetésének? Mi a delegátus igazi hivatása? Hogy a kérdésekre választ kapjunk, hasonlítsuk egyesületünket demokratikus hazánk államhatalmához, hol két vezérlő szervet találunk: a TÖRVÉNYHOZÓ és a VÉGREHAJTÓ HATALMAT. Hazánkban a képviselőház, egyesületünkben a konvenciót alkotó delegátusok gyakorolják a törvényhozó hatalmat és a törvények végrehajtására hazánk elnököt, mi pedig IGAZGATÓSÁGOT választunk. Nagy és súlyos felelősség tehát a delegátusi hivatás, mert törvényhozás, módosítás és irányelvek lefektetésén kívül ellenőrzést is kell gyakorolniuk az elmúlt négy esztendőben végzett munka felett. Demokratikus rendünk megbecsülhetetlen előnyeit sohasem szabad elfelejtenünk és szent kötelességünk, hogy éljünk az alkalommal és a lehető legteljesebben használjuk ki a konvenció által nyújtott lehetőségeket. Ne mulasszuk el az eszmecserét egyik olyan társunkkal sem, akik a nagy fraternális mü odaadó alakitói, fenntartói, javítói, szépitői. Hiszen a konvenció legmeggyőzőbb létjogosultsága az az akarat, hogy segítsünk egymáson, mert csak igy remélhetjük, hogy a segítséget mi is megérdemeljük. Odaadással, türelemmel, figyelmesen hallgassuk meg a tisztviselők jelentéseit és ha saját tapasztalataink alapján építő módon tudunk hozzájárulni azoknak még teljesebbé, hasznosabbá tételéhez, adjunk bőkezűen a saját szerzeményeinkből. Több szem többet lát, több vélemény gyakran előidézi a tisztánlátást. Biztosak lehetünk abban, hogy szeptemberi Nagygyűlésünk alkalmával annyi uj ismeret, tapasztalat és javunkat szolgáló következtetés kincshalmazára fogunk szert tenni, hogy az minden eddigi, részleges tudást felül fog múlni és ennek segítségével megalapozhatjuk az eddiginél sokkal virágzóbb, sokkal nagyobb erőt és hatalmat képviselő jövőt. A Nagygyűlés mindenkor erőpróba, (Folytatás a 2-ik oldalon)