William Penn, 1962 (45. évfolyam, 5-23. szám)

1962-12-05 / 23. szám

VOL. XLV. 1962. DECEMBER 5 51 NUMBER 23. KIÁLTVÁNY! Testvérek, Tagtársak: A jövő esztendőben lesz 75 éve annak, hogy Connecticut állam Bridgeport nevű városában 18 egyszerű munkásember Rákóczi Segély Egylet néven testvérsegitő szövetséget alkotott, hogy 67 esztendős sikeres, becsületes működés után 1955-ben, a nála cse­kély két évvel idősebb, hasonló célból alakult egylettársával a Verhovay Segély Egylettel testvéri érzésben összeforrva, uj ha­zánk nyelvéhez alkalmazkodva: WILLIAM PENN FRATERNÁ­­LIS EGYESÜLET néven folytathassa az úttörők által lefektetett elvek alapján, az országot behálózó fiókjain keresztül testvérsegi­tő, fraternális tevékenységét. Ünneplő érzésekkel telik meg a szivem amikor az úttörők Rákóczi Kuruc Egyletének alapítási évére visszaemlékezve Igaz­gatóságunk rendelkezését végrehajtom és az Urnák 1963-ik évét EGYESÜLETÜNK RÁKÓCZI ESZTENDEJÉNEK nyilvánítom és illő tisztelettel arra kérem egyleti származásukra való tekintet nélkül minden fiókunk Tagságát, hogy az alapítók, a Rákóczi úttörők emlékére tiszteletadó ünnepségeket rendezzenek. Fióktisztviselőink szenteljék minden erejüket testületünk, a William Penn Fraternális Egyesület taglétszámának, vagyonának gyarapítására, magyar kulturmunkáink folytatására és frater­nális tevékenységeink tovább fejlesztésére, hogy lelkesülve, ren­dületlen hittel és bátoi’sággal haladhassunk tovább a testvérsegi­­tés eszméjének, soha véget nem érő, gyönyörűséges utján. Tudom és hiszem, hogy kérő szavam nem lesz pusztába ki­áltott szó . . . Testvéri köszöntéssel: Macker Gyula központi elnök Egyesületünk résztvett a Pennsylvania Fraternal Congress évi összejövetelén A Pennsylvania Fraternal Congress 51.-ik évi összejövetelét 1962. november 12-én és 13-án tartotta, a Pick-Roosevelt Hotel­ben, Pittsburgh, Pennsylvaniában. Ez a testület számos fraternális szervezetből és egyesületből áll, melyeknek különböző nemzetiségi háttere van. Egyesületünk szintén tagja a Pennsylvania Fraternal Congressnek. Jelenlegi elnöke a Congressnek STELKOVICS J. ALBERT, a William Penn Fraternális Egyesület titkára. A gyűlés főpontja a második napon tartott társadalmi ese­mény volt, a hétfői bankett a szálloda nagy tánctermében. A Congress képviselői és vendégeik gyülekeztek össze a fényes es­télyen, amelyen Központi Hivatalunk személyzete is résztvett, az Egyesület vendégeiként. Az üdvözlő beszédet a Pennsylvania Fraternal Congress el­nöke, STELKOVICS J. ALBERT mondta el és egyszersmind ő volt a bankett áldomásmestere is. A fohászt Altany S. József kanonok mondta, a Munhall, Pennsylvaniában levő Szent Mihály Arkangyal templom lelki­­pásztora, ami után a vendégek hozzáláttak az Ízletes vacsora el­fogyasztásához. Ezt követően bemutatták a vendégeket. Az est főszónoka Nt. Kovács Imre volt New Yorkból, akit Stelkovics elnök kért fel erre és aki Pittsburghban Macker Gyula és felesége vendége volt. A református lelkész szózata az “Ameri­ka- — MÉG CSAK A KEZDETÉN VAN” témát fejtegette és rá­mutatott arra, hogy az Egyesült Államok milyen békésen birkó­zott meg a mult, a jelen, sőt a jövő veszélyes izmusaival és fák­lyavivője a testvériségnek és demokráciának, aztán kiemelte, hogy a fraternális szervezeteknek milyen fontos szerepe van abban a HIVATALOS ÉRTESÍTÉS Egyesületünk megtette az előkészületeket az 1963 évi szep­tember hó 12.-én kezdődő XXV.-ik KONVENCIÓJÁRA, mely Konvenció az állami törvények szerint, Egyesületünk legfőbb törvényhozó és kormányzó szerve. Egyesületünk tagjait a Konvención a szabályszerűen meg­választott delegátusok képviselik. A delegátusokat és pótdele­gátusokat, a kerületi gyűléseken választják; a kerületi gyűlé­sekre kiküldendő képviselőket pedig a fiókok tagsága választja. A kerületi gyűlésekre vonatkozólag alapszabályunk 31.-ik pontja a következőképen rendelkezik: “A kerületi gyűlés delegátusainak megválasztása, a Kon­venciót megelőző évének december havi fiókgyülésén történik. A megválasztott kerületi delegátusok neve és cime, valamint kötvényszáma, igazolás céljából a Központi Hivatalba küldendő, a külön erre a célra kiküldött “Választási Igazolványon.” A kerületi gyűlésekre a delegátusok a következő alapon választandók: Amelyik fióknak legalább huszonöt (25) felnőtt tagja van: egy (1) kerületi delegátust választ. Legalább kettőszáz (200) felnőtt taggal rendelkező fiók két (2) delegátust, háromszáz (300) felnőtt taggal rendelkező fiókok pedig három (3) dele­gátust választanak. Ugyanannyi pótdelegátus is választandó. Kerületi delegátusá történő megválasztás feltételei a kö­vetkezők: Amerikai állampolgárság, legalább egv évi érvénnyel biró életbiztosítási kötvény és a választás idején betöltött 21 éves életkor. A fióknak az 1962 évi junius 30.-án érvényben lévő felnőtt taglétszáma az irányadó. Félreértések elkerülése végett ismétlem, hogy a december havi gyűlésen csak azok a fiókok választanak képviselőket, melyek nem képeznek ÖNÁLLÓ KERÜLETET. Ezeket a fióko­kat a központi hivatal levélileg értesítette ki. A KERÜLETI GYŰLÉSEK dátumát a márcziusban összeülő Igazgatósági Gyűlés fogja meghatározni. ügykezelőink szíveskedjenek a kiküldött “VÁLASZTÁSI IGAZOLVÁNY”-okat a decemberi fiók-gvülés után kitölteni és hitelesíteni; egyik példányát azonnal beküldeni a Központi Hi­vatalba, mig a másikat a megválasztott kerületi delegátusnak átadni megőrzés céljából, aki azt majd az 1963-ban megtartandó kerületi gyűlésen, a kerületi jegyzőnek fogja átadni. Szives tudomására kívánom hozni még azt, hogy Alapszai­­bályaink szerint, a Konvenció elé terjesztendő alapszabály-mó­dosításokat nem szükséges többé, előzetes jóváhagyás végett, a fiókhoz felterjeszteni. A módosítások a hivatalos lapban fognak megjelenni ismertetés céljából. A módosítások felett maga a Konvenció határoz. Tagtársi tisztelettel STELKOVICS J. ALBERT titkár nagy küzdelemben, melyet a demokrácia eszményéért vívunk. Nt. Kovács Imre, aki tagja Egyesületünknek, csodálatos szónoki és kifejezőképességgel bir. A szórakoztató műsor jó is volt, meg változatos is, a tehetsé­ges szereplőket a William Penn Fraternális Egyesület fiókjai szol­gáltatták. TONI MARA háríamüvés'"'^ nagy sikere volt, aki bűvös hangszerén és bűvös játékával, magyar és amerikai számokkal elragadta a közönséget. Különleges virtuozitással játszotta Liszt Ferenc, a 19-ik század legnagyobb zongoraművésze és számotte­(Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents