William Penn, 1962 (45. évfolyam, 5-23. szám)
1962-12-05 / 23. szám
2-IK OLDAL 1962 december 5. William Penn KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG UJ ESZTENDŐT A NEGYEDIK NAPKELETI BÖLCS SZENT MÁTÉ evangéliuma három napkeleti bölcset említ, akik messzi földről zarándokoltak a bethlehemi jászolyhoz, hogy ott a világ újszülött Királya előtt hódoljanak: Gáspár, Menyhért és Boldizsárnak hívták: őket. Ajándékot vittek a kicsi Jézusnak, aranyat, tömjént és myrrhát — az arannyal az újszülött isteni természetét, a myrrhával pedig emberi voltát és kínos halálát akarták jelezni. * ¥ * A LEGENDA SZERINT volt még rajtuk kívül egy negyedik bölcs is, akiről a szent könyv nem emlékezik meg. Artabannak hívták és kaldeai származású volt. Akkoriban, amikor keleten megjelent a fénylő csillag, amely a beavatottnak az isteni Gyermek születését jelezte, a négy napkeleti bölcs megállapodott abban, hogy a babilóniai Barsippában lévő hét szférák templománál találkoznak, hogy onnan együtt vágjanak neki a sivatagon át vezető útnak, amely Bethlehembe vezet. * ¥ * A HÁROM BÖLCS Gáspár, Menyhért és Boldizsár az előre megállapodott időpontban és helyen találkoztak, csak Artaban nem érkezett meg. A bölcsek elhatározták, hogy pergament tekercsre irt üzenetet dugnak a templom alkóvjában, amelyben tudatták a későn érkezővel, hogy milyen irányt vesznek és folytatták útjukat. * H- * MI OKOZTA Artaban késését? Barsippa felé lovagolva az egyik éjjel váratlanul segélykiáltásokat halott. A hang irányába haladva egy súlyosan sérült férfire bukkant, akit utonállók támadtak meg, kirabolták és összeverték. Artaban, amennyire tőle telt, segített a bajba jutott embertársán, vizet hozott neki és addig maradt mellette, amig teljesen magához tért. A férfi panaszkodott Artabannak: “Nézd, segítőm, egészen szegény és beteg lettem és nincs senki, aki az elrablóit vagyonomat visszatérítse”. * ¥ * A BÖLCS ÖVÉBEN három felbecsülhetetlen értékű drágakő volt; egy tiszta adamant, egy szikrázó rubin és egy titokzatos jaspis. Amidőn a kirabolt és súlyosan sérült férfi nehéz helyzetét elpanaszolta, Artaban mintha egyszerre egy belső hangot halott volna: “Add oda egyik ékszeredet a szükséget szenvedőnek”. A hang szelíd volt, amely halkan, de annál határozottabban kérte őt. A bölcs övéhez nyúlt, kivette az adamant követ és átnyújtotta a bajbajutott embertársának “Az Ur fizesse meg neked”, dadogta az hálatelten. Artaban pedig tovább sietett Barsippa felé. Megtalálta a pergamentre irt üzenetet a templom alkóvjában, amiből megtudta, hogy társai már előre mentek. Lovát vágtára serkentve, sietett a három bölcs után. A NAPKELET irányából erősen fénylő csillag megvilágította neki az utat és elvezette őt a Legfőbb Király születési helyére. Kereste barátait, de nem találta meg őket. Azok, angyali utasításra, már régen eltávoztak. Kereste az isteni Gyermeket, de őt sem találta meg. Bethlehem, a szent hely, tele volt római zsoldos katonákkal és siró anyákkal, mert Herodes parancsára minden elsőszülött csecsemőnek meg kellett halnia. Mindenütt mély bánatot és tehetetlen panaszt hallott. EGY KUNYHÓ mellett elhaladva észrevette, hogy abban egy zsoldos katona nagy küzdelemben van egy anyával, aki életrehalálra védte elsőszülöttjét. A katona már felemelte rövid kardját, hogy a csecsemőt megölje. Artaban felismerte a helyzetet, gyorsan a kunyhóba lépett és szelíd hangon igyekezett a katonát jobb belátásra bírni. A katona kitérőleg mondta: “Heródes parancsát kell végrehajtanom, ide a gyermekkel”. És akkor megint megszólalt a bölcs bensejében a parancsoló hang: “Győzd meg a katonát a rubin kővel”. Artaban kivette övéből a vérvörös színben ragyogó követ és átnyújtotta a katonának, aki a gyermeket elengedte, a kardját hüvelyébe dugta és a követ (Folytatás a 8-ik oldalon) Harmadik generációs ifjúságunk megszerette a magyar muzsikát November tizenegyedikén vasárnap, műsoros teadélután keretében szerepelt első Ízben közönség előtt, a pittsburghi Magyar Ház nagytermében, a 34-ik fiók gyermek tánc-csoportja. Zsúfolt ház gyönyörködött bennük. A kitünően összeállított műsort másnap este, majdnem teljes egészében ismételték meg, a Pennsylvania Fraternal Congress bankettjén, a Roosevelt Hotel báltermében. Mindkét eseményen a 34-ik fiók gyermek csoportja nyitotta meg a műsort két vidám magyar karénekkel, melyeket Bendzsuk Ernő és Cherpak Olga tanítottak be nagy türelemmel és szorgalommal. A művészi ízléssel megtervezett és készített magyar ruhácskáikban már a csoport bevonulása meglepetés volt, amit azután betetőzött a magyar karénekük. (Fodor Lajos felvétele) A 34-ik fiók tánckurzusának csoportképe Tánctudásukat három csoportra osztottan mutatták be a gyermekek. Az apróságok csoportjában Bendzsuk Katica, Benkó Valéria, Eveges Juliann, Kish Mark, Lőrinc Margitka és Tompkins Betty Jean a “CSÁRDÁS”; a középső csoportban: Bendzsuk Margit, Parnay Marian, Popp Barbara, Popp Imre, Krivijanski Marica és Krivijanski Wayne a “KÖRMAGYAR”: az ifjúsági csoportban: Benkó Constance, Cherpak Bonnie, Cherpak Sandy, Kárpáthy Sándor, Kárpáthy Zoltán, Krivijanski Darlene, Popp József és Stefan Janet a “PALOTÁS” ütemeire, ügyesen összeállított kartáncokban szerepeltek Lindner Anna tánctanárnő vezetése-mellett. őszinte nagy sikerük volt. Sok tapsot kaptak. Randig K. Glória new-yorki énekesnő, iskolázott hangján előadott magyar nótáit és angol müdalait mindkét esemény közönsége szeretettel fogadta. Gyurcsanszky Gyula kisérte zongorán. A műsor egyik legsikerültebb száma volt Szokoly Suzanne bemutatkozása. Az alig tizenöt éves zongoraművésznő játékát úgy a teadélután, mint a banketten lelkes tapsokkal honorálta a közönség. Biztosak vagyunk abban, hogy a tehetséges lányka nagy zenei karriert fut be. Vendégszereplői is voltak a műsornak. Duray Mihály vezetésével eljött a Johnstown, Pennsylvania 8-ik fiókunk, hatalmas tánckarából egy nyolc tagú leánycsoport: Horvath Annette, Horvath Michele, Szekeresh Kathy, Sipos Irene, Denes Varonica, Buchshaw Marge, Tobakos Francine és Gorey Sue Ann, velük jött egy négy tagú legénycsoport: Tóth János, Radnóti Dénes, Micik József és Micik Richard. A leánycsoport a “KöRMAGYAR-t” a legénycsoport pedig a “KANÁSZTÁNCOT” mutatta be. Hatalmas tapsviharral jutalmazta őket a közönség. A műsor elején Cherpak Olga üdvözölte a közönséget. Az egyes számokat angolul Kish Corrine, magyarul Kárpáthy Sándorné jelentették be. A fiók elnöke Kara Mihály zárta be az ünnepélyt. E sorok írójára, mint a kurzus rendezőjére hárult volna; hogy a köszöneteket élőszóval elmondja, de amikor a függöny elé lépett és váratlanul átadták neki a gyermekek virágcsokrát, bizony elsírta magát. Ezért itt mondja el, amit ott kellett volnai érthetőbben elmondania. “Soknak jár köszönet azért, hogy a 34-ik fiók gyermek tánccsoportjának első fellépése, az általános vélemények szerint, nagy siker volt. Könnyű is volna azt mondani, hogy — mindenkinek köszönetét mondunk —, de vajon szabad-e ilyen egyszerű módon leróni a hálánkat azokkal szemben, akiknek a siker igazán köszönhető- De hogyan mondjunk köszönetét a régi egyleti életnek, amiből kifejlődtek és közöttünk vannak olyan segítő társak mint nyugalmazott kerületi szervezőnk Fülöp János és neje. A fraternális élet e mintaképeinek csak egy telefonhívást kellett adnunk s máris szives szeretettel jöttek a segítségükre. Fülöp Jánosné és (Folytatás a 3-ik oldalon)
