William Penn, 1961 (44. évfolyam, 3-16. szám)

1961-09-06 / 11. szám

1961 szeptember 6.

5-IK OLDAL

William Penn

Fontos újítások a társadalmi biztosításban

A Társadalmi Biztosítás módosításáról szóló törvény, amelyet az Elnök 1960. szeptember 13-án irt alá, 125,000 munkaképtelennek és hozzátartozóiknak folyósít havi járulékokat az országban.

Ez az újítás csak egy a sok közül, amelyet a törvénymódositás életbeléptetett. 400,000 gyermek fog nagyobb segélyhez jutni és a 65 éven felüliek közül körülbelül 250,000 személy fog kapni nyugdijat, akiknek a régi törvény értelmében ez nem járt volna.

A munkaképtelenek most már borukra való tekintet nélkül kaphatnak nyugdijat. Ha a munkaképtelen elég ideig végzett social security-vel fedezett munkát és ha testi vagy ßzellemi baja eléri azt a fokot, amelyet a törvény előír, ő és hozzátartozói havi járulékot kaphatnak — ha még nem is töltötte be ötvenedik .évét, — amit az előző törvény megkövetelt. -Azok, akik rokkantságuk címén Eocial security számlájuk megrögzítését (“frozen”) már korábban kérték, most ne tegyenek lépéseket, mert a Social Security Hivatal nyilvántartja esetüket és utasítást fog küldeni nekik a teendőkről. Azok azonban, akik eddig még nem értesítették a Hivatalt munkaképtelenségükről, azonnal lépjenek érintkezésbe a legközelebbi fiókkal, mert csak akkor kaphatnak nyugdijat, ha azt kérelmezik.

A módosítások egy másik csoportja azokat érinti, akik ma is dolgoznak. Változatlanul fennáll az a szabály, hogy ha valaki 1200 dollárnál nem keres többet évente, minden hónapra kap social security csekket. 1961-től kezdve azonban: 1200-1500 dollár évi kereset után, az 1200 dolláron felüli, munkával megkeresett minden 2 dollárból 1 dollárral csökkentik a nyugdijat; az 1500 dolláron felül keresett minden dollár után Ugyanannyi dollárt levonnak a nyugdíjból, amig a többletből futja. Ez uj rendelkezések mellett megmarad a régi szabály is, mely szerint semmiféle levonásnak nincsen helye olyan hónapok után, amelyekben valaki 100 dollárnál kisebb bért vagy fizetést kapott, vagy ha önálló és nem dolgozott üzletében.

Az a további újítás, amely havi járulékot folyósit olyan munkások egyes hozzátartozóinak, akik 1938. március 31 és 1939 december 31 között haltak el, (ha életükben legalább másfél évig végeztek social security-vel fedezett munkát) 25,000 személynek, főleg idősebb özvegyasszonyoknak biztosit segélyt. Az uj törvény előtti korszakban nem járt nyugdíj az olyan munkás után, aki 1940-ben már nem élt. Özvegy emberek, akiket feleségük tartott el, nyugdijat fognak kapni, még abban az esetben is, ha nejük 1950 előtt hunyt el, ha az asszony a törvény által előirt elegendő ideig dolgozott. A módosítás előtt ezeknek sem járt semmi. De nem folyósíthatnak illetményeket olyanoknak, akik igényüket a Social Security helyi hivatalánál nem jelentették be.

A két- vagy többgyermekes családoknak, ha eddig még nem kapták a törvényben engedélyezett legmagasabb havi nyugdijat, 1960. decemberétől kezdve valamivel magasabb nyugdíj fog járni. Ezentúl minden gyermek után jár annak az összegnek a három-negyedrésze, amelyet az elhunyt családfenntartó húzott volna nyugdijképen. Ezelőtt csak egy gyermek után járt a háromnegyedrész; a többi után csak félösszeg. A magasabb segélyt 1961. első napjaitól kezdve kapják a családok, anélkül, hogy kérniök kellene az emelést.

Az uj törvény kevesebb munkában eltöltött évet követel a nyugdijastól. Eddig általában véve az 1950. Január 1.-től eltelt idő felét kellett munkában tölteni; ezután annak csak egyharmadát. Az igényléshez azonban — mint azelőtt — legalább hat évnegyedig tartó munka (lVz év) kell ezután is. Az olyan egyén tehát, akitől azért tagadta meg a Hivatal a nyugdijat, mert nem dolgozott elég ideig, jelentkezzék azonnal, mert könnyen lehetséges, hogy az uj szabály értelmében most már folyósítható a nyugdíj.

Továbbá kiterjesztik a társadalmi biztosítást az olyan szülőre is, aki gyermekének üzletében dolgozott, valamint a nem-nyerészkedésre alakult vállalatok alkalmazottaira, még ha azok között kevesebb is kívánná a biztosítást, mint azok kétharmadirésze. (Az eddigi szabály szerint.) Lelkészek 1962. április 15-ig jelent-» hetik be önkéntes csatlakozásukat a Social Securityhez. A korábbi határidőt tehát meghosszabbították.

Nyugalombavonult vagy rokkant munkás neje vagy mostohagyermeke, fogadott fia vagy leánya, kaphatják a járulékot, ha ez a viszony már egy éve fennáll. A temetési járulékot a temetkezési vállalat közvetlenül vehet fel, ha özvegy nem maradt hátra és az a személy, aki a temetési költségekért felelős, ebbe beleegyezik, vagy ha 90 napon belül senkisem jelentkezik a költségek fedezésére.

Az, aki Social Security rokkantsági járulékot húz, 12 hónapon ke-, resztül megkísérelheti, hogy ismét munkát vállaljon, mialatt a munkaképtelenségi segélyt is felveheti és! keresete ellenére is. Aki pedig öt éven belül ismét munkaképtelenné válik, hamarább jut nyugdija felújításához.

Aki további felvilágosítást óhajt, forduljon a legközelebbi Social Security Hivatalhoz. Okvetlenül jelentkezzünk, ha úgy gondoljuk, hogy járhat nekünk valami járandóság, mert kérelem, illetve jelentkezés nélkül senkisem kaphat csekket a Social Security Hivataltól.

A fent elmondottak szerint tehát január 1.-től teljesen megváltoztatott szabályzat alapján értékelik a nyugdíjasok mellékkeresetét. Eddig, ha a nyugdíjon kívüli keresete meghaladta az évi 1200 dollárt, minden 80 dollár többlet fejében elvesztette egy havi járandóságát, kivéve azokat a hónapokat, amelyekben a mellékkereset nem érte el a 100 dollárt. Pl. ha valaki $1281.00-t keresett és $100.00 járulékot kapott minden hónapra, $200.00-t veszített. Most többet kereshet és csak egy dollárt veszíthet $2.00-ből, amit az 1200-1500 dollárból keres. Ha többet keres ennél, a levonás minden dollárért mindössze egy dollár $l,500.00-n felül. Ez a rendelkezés nem érinti a 72 éven felüli nyugdíjasokat, akik részesültek a Social Security nyugdíjban, tekintet nélkül mellékkeresetük összegére.

Egészen más a helyzet 1961. januárjától kezdve. Ha a mellékkereset összege meghaladja az 1200 dollárt, de 1500 dolláron alul marad, mint már fentebb leszögeztük, minden két dollár többlet után 1 dollár, vagyis a kereset fele kerül levonásba a járulékból. Továbbra is érvényben marad a nyugdíjasnak' az a védelme, hogy olyan hónapok járulékából, amelyben a kereset nem érte el a 100 dollárt, nem eszközölhető! levonás. Ugyancsak érvényben marad a 72 évet meghaladó korú nyugdíjasok kivételezettsége is.

A $1500.00 felüli kereset esetét a

GYÉMÁNTJUBILEUMI ÜNNEPSÉGEINK KIRÁLYA ÉS KIRÁLYNŐJE

BÉRES ILONA

HORVÁTH L. LÁSZLÓ

Ritka megtiszteltetésben részesült két tagtársunk: Béres Ilona, a Mona, West Virginiában lévő 348-ik fiók és Horváth L. László a Philadelphia, Pennsylvaniában levő 87-ik számú fiók tagja. Az Igazgatóságunk által elrendelt kettős sorshúzás alapján ők lettek azok, akik a Gyémánt jubileumi Bankett alkalmával mint “Király” és “Királynő” képviselték az egyetemes William Penn tagságot.

következő példával világitjuk meg; Ha valaki $1520.00-t keres és $100.00 havi járulékot húz, az uj szabályzat szerint csak $170.00-t fog veszíteni (egy dollárt kettőből, abból a $300.00-ból, ami a $1200.00 és $1500.00 különbözete és ami $150.00-0 tesz ki, azonkívül minden dollárért egy dollárt a $20.00-ból, ami a $1500.00-on felül van, ami húsz dollárt tesz ki, a levonás tehát mindössze $170.00) Ennek az egyénnek a két forrásból ilyen módon évi jövedelme $2550.00 volt. A régi szabály szerint csak $2320.00 lett volna (4 havi járulékot veszitett volna a többlet miatt).

Az uj szabály szerint csak 3% évi munkát kell a munkásnak nyugalombavonulása előtt kimutatni és nem öt évet, mint a régi szabály szerint. Mivel ez a rendelkezés retroaktiv, ezt is legjobb a Hivatalban ellenőrizni, mert ha 1961 előtt e korlátozás miatt nem volt jogosult a járulékra, az uj szabály szerint esetleg jogosult arra.

Végül több kérdés merülhet fel azokkal az amerikai nyugdíjasokkal kapcsolatban, akik külföldön élnek.

Például valaki 10 évig dolgozott az Egyesült Államokban és jövőre, 65 éves kora elérésekor külföldre szeretne költözködni. Vájjon megkapja-e ott havi járulékát?

Ha az Egyesült Államokban tiz évnél tovább lakott törvényesen, nem veszítheti el nyugdijjárulékát azért, mert külföldre költözködött. Azonban nem kap nyugdijjárulékot az, aki a következő országokban tartózkodik: Magyarország, Albánia,

Bulgária, Csehszlovákia, Észak- Korea, Kelet-Németország, Kina és Oroszország. Ha előzőleg nem lakott itt 25 évig, amerikai állampolgárságát elveszitheti. Ez azonban nem befolyásolja a nyugdíjhoz való jogát, ha már előzőleg 10 évnél tovább lakott az Egyesült Államokban.

Vegyünk egy másik esetet. Egy hetven éves amerikai állampolgár, ^ki 30 év óta él az Egyesült Államokba, Olaszországba szeretne menni s ott social security nyugdijából élne. Feleségül óhajtja venni gyermekkori barátnőjét, aki 65 éves és olasz állampolgár. Sohasem volt Amerikában. Megkaphatná-e a férfi nyugdijának felét, ami Amerikában járna neki?

Az Egyesült Államok szerződést kötött bizonyos országokkal, amelynek értelmében azoknak polgárai minden social security járadékot megkapnak, amihez itt joguk volna, még ha külföldön tartózkodnak is, (de nem a vasfüggöny mögötti, fentebb elsorolt országokban.) A kedvezményes országok a következők; Írország, Izrael, Görögország, Japán, Nicaragua, Nyugat-Németország és Olaszország. Az uj feleség azonban Amerikában is csak a házasságkötést követő első év letelte után igényelhet social security nyugdijat férje keresete után. Ezek a járulékok a következők: Amig férje él, férje nyugdijának a fele, férje halála után annak háromnegyedrésze és ez esetben temetkezési járulék is, ami elhunyt férje nyugdijának háromszorosa, de legfeljebb $255.00.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy valaki mennyit kereshet külföldön anélkül, hogy amerikai társadalmi biztosítási nyugdiját elveszítené?

Ha ez a külföldi munka nem esik amerikai társadalmi biztosítás alá, (ami valószínű), nem veszti el nyugdiját, ha havonta hét napnál kevesebbet dolgozik, tekintet nélkül az ■“összegre, amit keres. Ha azonban r- saját üzlete van, a törvény feltételezi, hogy legalább hét napig dolgozik egy hónapban. 72 éves korától kezdve megkapja teljes nyugdiját, bármennyit dolgozik is.

Ha a társadalmi biztosításra vonatkozólag bármely útbaigazításra van szüksége, forduljon írásban —* akár magyar levéllel is — az American Council for Nationalities Servicéhez, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., mely intézet díjtalanul ad felvilágosítást.

Ismételjük, hogy mivel esetleg helytelen tájékoztatás vagy a nyugdijszabályzat félreértése következtében sokan nem részesültek segélyben, — a legtöbben ezek közül nem vették maguknak a fáradságot, hogy a hplyi Social Security Office-ban! felvilágosítást kérjenek, amikor nyugdíjaztatásuk kora közeledett, amit pedig meg kellett volna tenniök még akkor is, ha egyelőre tovább dolgoztak, — legjobb, ha a legközelebbi Social Security Officeban tisztázzák ügyüket. Ezek az irodák a telefonkönyvben “United States Government” cim alatt találhatók. Minden felmerülő kérdésben a legközelebbi helyi irodával kell érintkezésbe lépni.