William Penn, 1961 (44. évfolyam, 3-16. szám)

1961-09-06 / 11. szám

4-1K OLDAL 1961 szeptember 6. William Penn Official Organ of the William Penn Fraternal Association OFFICE OF PUBLICATION RAPID PRINTING COMPANY 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Michigan PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE William Penn Fraternal Association Managing Editor: JULIUS MACKER Editor’s Office: 436-442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436-442 Fourth Avenue, Pittsburgh 19, Pa. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada _____________________ $1.00 a year Foreign Countries _____________________________ $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. MEGHALT BANDY ANDRÁS Igaz részvéttel vettük a szo­morú hirt, hogy Bandy András testvérünk, az Ellenőrző Bi­zottságnak több cikluson ke­resztül érdemes tagja, a Fe­gyelmi Bizottság volt tagja, a 290-ik Depew, New York fiók két évtizedet hűséggel szolgáló volt ügykezelője és többszörös konvenciós képviselője: nincs többé, nemes lelkét augusztus hó 2-án visszaadta Teremtő­jének. Tudtuk, hogy beteg volt Bandy testvérünk, mert a leg­utóbbi Ellenőrző Bizottsági szolgálattevés alkalmával lett BANDY ANDRÁS rosszul, a központi irodában. Szélhüdést kapott. Kórházba kellet számtanunk kezelésre, hol két és fél hét alatt annyira rendbe jött, hogy hűséges hitvesével visszatérhetett depewi otthonukba. Időközönkint váltakozó hireket kaptunk egészségi állapotá­ról. Néha javulásról, néha visszaesésről szóltak a hirek. Imád­­ságos lélekkel reméltük, hogy betegségét leküzdi és meggyógyul, de sajnos a Végzet másként intézkedett. Bandy testvérünk azon kevesek sorába tartozott, akik a min­dennapi kenyérkereső munkájuk után mindig találtak időt és lehetőséget arra, hogy a közös, magyar egyleti élet teherviselé­séből kivegyék részüket. Népszerű ember volt, de nem vágyott vezető szerepre soha. Az amerikai-magyar közéletünkben egyetlen ismert ambíciója: az Egyesületünk Ellenőrző Bizottságának a tagsága volt. Ezt boldogan viselte és tekintette a legnagyobb megtiszteltetésnek, talán azért, mert a bizottságban együtt szolgálhatott Papp Gás­párral, akihez eltéphetetlen baráti szálak fűzték. Kötelességtudó ember volt Bandy András, mert a vállalt tisztséggel járó munkát, mindenkor becsülettel igyekezett elvé­gezni. Hűséges barát volt, a szó legnemesebb értelmében. Bandy András 1891 szeptember hó 17-én született Magyar­sároson, az erdélyi Kis-Küküllő vármegyében. 1907 február hó 2- án érkezett az Egyesült Államokba. Feleségének, született Sándor Rózának 1915 julius hó 24-én esküdött örök hűséget. Negyvenhat évig tartó boldog házasságukból egy fiú, István és egy leány, Mariska, férjezett Coughlin Mrs. James származott. Sikeres üzletember volt Bandy testvérünk, de a negyvenes évek végén állami tisztviselői állást vállalt. New York állam Erie megyéjének adó-kivetési osztályán, mint ingatlan értékelő dol­gozott. Magánéletével, közéletével egyaránt kiérdemelte polgár­társai bizalmát és tiszteletét. Temetése augusztus hó 6-án, vasárnap délután volt a lan­casteri Szent János Lutheránus Egyház templomából. A gyász­­szertartást Rev. Neeb J. Roger lutheránus lelkész végezte. A Lan­caster Rural Temetőben helyezték örök nyugalomra. Egyesületünk hivatalos képviseletében jelen voltak, a köz­ponti hivatal részéről: Macker Gyula elnök, Stelkovics J. Albert titkár, az Igazgatóság részéről: Dr. Kovács Andor igazgató és az Ellenőrző Bizottság részéről, melynek az elhunyt tagja volt: Kohut C. Vilmos a bizottság jegyzője. Nem hivatalos minőségben megjelentek a temetésen Papp Gáspár az Ellenőrző Bizottság elnöke és Dankó István igazgató is. A temetkezési intézet kápolnájában Macker Gyula elnök ma­gyar nyelven mondott vigasztalást nyújtó emlékbeszédet. A teme­tőben Dr. Kovács Andor az Igazgatóság nevében és Kohut C. Vil­mos az Ellenőrző Bizottság nevében angol nyelven búcsúztak el Bandy testvérünktől, akiben Egyesületünk egy igazán lelkes tiszt­viselőjét, áldozatkész, szorgalmas munkását gyászolja. Legyen áldott emlékezete! LABOR DAY - A MUNKA NAPJA Hetvenkilenc évvel ezelőtt, 1882-ben, New Yorkban ünne­pelték meg először a Munkásság Napját. Húszezer daloló munkás vonult fel e napon a Broadwayn, tüntetésével a munka min­denek feletti fontosságát hangsúlyozva. Két évvel később a szer­vezett amerikai munkásság már “természetes követelménynek” nyilvánította ki a nyolc-órai munkanapot. A polgárság konzervatív része hevesen ellenezte, hogy a 10-12 órás napi munkát leszállítsák; azzal rémitgették a közönséget, hogy a “dologtalanság” kicsapongásokra és bűnre fog vezetni. Amikor azonban a 8 órai munka törvénnyé vált, az ipari és kereskedelmi vállalatok nem mentek tönkre, mint ahogy ők jósolgatták, sőt hamarosan rájöttek arra a vállalati vezetők, hogy heti 40 órai munkával többet tudnak produkálni, mint azelőtt 48 óra alatt. Az acélmunkások szervezete ma már a 30 órai munkahét mellet tör lándzsát, hogy a gépesítés káros társadalmi következményeit ellensúlyozza. A munkásság ma már összes jogos követeléseit kivivta, töb­bek között olyan újításokat is megvalósítva, amelyekre pár év­tizeddel ezelőtt gondolni sem mertek volna. Az ország jövedelme és vagyona ennek következtében egyre arányosabban oszlik meg polgárai között. A haladás nem ment végbe zökkenések és áldozatok nélkül. A lassú vagy hirtelen emelkedéseket, üzleti pangások és időleges visszaesések váltották fel. Bátran állítható azonban, hogy az ame­rikai munkás vásárló ereje az 1880-as évek óta a négyszeresére emelkedett. A “taposómalom” szerű munkahelyeket kiirtották, tisztább és egészségesebb műhelyeket állítottak fel, orvosi felfedezések és gondozás az élettartamot meghosszabbította, technológiai vívmá­nyok a munkát kellemesebbé tették. A Social Security rendszer egyre javuló feltételei az öregebb és megrokkant munkásról gondoskodnak. A munkásságnak a vállalatok vezetőivel való jobb megértése, az osztályharcot feles­legessé tették. A faji megkülönböztetés állandóan csökken. Mind­ezek érthetővé teszik, miért igyekszik sok ország sok munkása Amerika felé. Még mindig vannak hibák demokratikus társadalmunkban, de semmi olyan, ami több demokráciával meg nem gyógyítható. A munkásság még mindig bírál és sérelmekről beszél — igen he­lyesen — de elismeri, hogy a haladás eredményei előtt meg kell hajtania zászlaját az idei Labor Day alkalmával, szeptember 4-én. ADVICE TO THE WISE from tho American National Red Cross ^ IF YOU COME UPON AN ACCIDENT DO DONT *4 Kwp the victim lying down and Mov« tho victim; you may eggca» quiet. Keep him from becoming vat« hie condition and catlM addfr «billed. Call a phytician. tional Injurie*.

Next

/
Thumbnails
Contents