William Penn, 1961 (44. évfolyam, 3-16. szám)

1961-09-06 / 11. szám

1961 szeptember 6. William Penn 3-IK OLDAL William Penn kivételes egyénisége Amikor Egyesületünk alapításá­nak 75-ik évfordulóját ünnepelve, ke­gyelettel áldjuk emlékét a magvető 13 bányász tagtestvérünknek, helyén­yaló William Pennről is megemlé­keznünk, minthogy az ő nevét viseli Egyesületünk a cégszövegében és az ő szellemében szolgálja tagtestvére­ink érdekeit mint a világ legnagyobb magyar taglétszámú testvérsegitő Szervezete. William Penn (1644—1718) élete, küzdelmei, megpróbáltatásai azt mu­tatják, hogy kémény próbára tette őt a sors, azonban kivételes nemeslel­­küsége, emberi kiválósága, szilárd jelleme minden nehézségen, akadá­lyon és gonoszságon átsegítették. Apja, mint az angol hajóhad ad­mirálisa és mint dúsgazdag földesur, azt szerette volna, hogy fia hozzá hasonlóan az előkelő, gazdag körök­kel érintkezzék és majdan magas diplomáciai vagy állami állásban gyümölcsöztesse apja értékes kapcso­latait a királyi udvarral és az arisz­tokráciával egy nyugodt, gondtalan élet érdekében. A fiú azonban más­kép gondalkozott. Már oxfordi egye­temista korában megvetette léha, könnyelmű diáktársait és helyettük a szegények vallásos összejöveteleire (járogatott. Ezt az egyetem vezető­sége elitélte és a fiút kizárta az egyetemről. Képzelhető, hogy emiatt az apja mennyire felbőszült, külö­nösen, amikor megtudta, hogy fia a nemrégen alakult “Barátok Társasá­ga” — a quakerek — közé járt, sőt ezen törvényileg üldözött vallásos Szervezetbe be is lépett. A fiú azonban az apai szigor meg­nyilatkozása dacára megmaradt a Saját meggyőződése mellett, lévén jellemének egyik legfőbb vonása, hogy amit ő maga jónak, igaznak és helyesnek Ítélt, amellett szilárdan ki­tartott, még akkor is, ha ebből nagy kellemetlenségei származtak. Ismer­ve ezt a jellemvonását, apja külföld­re küldte, amikor az angol parlament Szigorú törvényekkel a quakereket ki akarta irtani. Ez a külföldi tanulmányútja a fiú Számára igen hasznosnak bizonyult. Ez alatt ugyanis francia és német nyelvtudását tökéletesítette, az em­berekkel való érintkezését kicsiszol­ta, élettapasztalatait gazdagította. Előzőleg már jól megtanulta az ó­­görög és a latin nyelvet és ezeknek jó hasznát vette jogi tanulmányai és az ügyvédi diplomája megszerzése során. Nem kétséges, hogy korának egyik legképzettebb és legműveltebb egyénisége volt. Sokat foglalkozott írással is, leg­inkább hitvitázó, röpiratok szerkesz­tésével. Legnagyobb és .egszéiesdbb tudást igénylő Írása a Pennsylvania alkotmányának megszerkesztése volt, amely időközi módosítások után oly kiválónak és időtállónak bizonyult, hogy annak idején több más kolónia is mintául használta fel. Jó néhány részét Jefferson, az “Amerikai Füg­getlenségi Nyilatkozat” megszöve­gezője is átvette és e réven beleke­rült az Egyesült Államok alkotmá­nyába is. Ékes bizonysága ez Wil­liam Penn különleges szellemi kivá­lóságának, és fennkölt lelkületének, különösen olyan újszerű rendelkezé­seivel, aminők abban az időben -még sehol másutt a világon nem léteztek. (Ezeket részletesen ismertettük az 1960. júliusi számunkban.) Pennsylvánia államot William Penn voltaképen a quakerek érdeké­ben alapította. Ennek a felekezetnek ugyanis ó nem csupán a tagja, ha­nem önfeláldozó patrónusa is volt. Miattuk többször börtönbe is került, nem egyszer teljesen ártatlanul a tagok helyett magára vállalta a ki­szabott büntetés kitöltését. Amikor pedig azt látta, hogy a quakerek ül­dözése egyre fokozódik, Amerikában részükre olyan minta-államot akart létesíteni, amelyben vallásszabadság és tökéletes demokrácia uralkodjék és tegye boldoggá a lakosságot. E pá­ratlanul nagyszabású emberbaráti tervének megvalósitásához azt a pénz-tartozást akarta felhasználni, amelyet néhai' édesapjánál az ural­kodó II. Károly angol király halmo­zott fel. Ezért azzal a kéréssel for­dult a királyhoz, hogy néhai édes­apjánál összegyűlt hatalmas adóssá­gát rendezze, de nem pénzben, hanem amerikai földben. Egy évi instanci­­ázás után a király teljesítette ké­rését, mégpedig Pennsylvánia ado­mányozásával, amelyből William Penn korának egyetlen minta koló­niáját létesítette. Kivételes egyéniségének megnyi­latkozása volt, hogy minden tettével mások érdekeit kívánta szolgálni, a saját érdekeivel nem törődött. Egyik arany-mondása szerint: “Mi a val­lás? Szeretni Istent és szeretni em­bertársainkat.” Ezt William Penn nemcsak hirdette, hanem gyakorla­tilag meg is valósitótta. , Pennsylvániában az őslakó indiá­nokat lelki jóságával hódította meg. Örök barátsági szerződést kötött ve­lük a teljes egyenrangúság biztosítá­sára. Találóan mondották, hogy ez volt az első és egyetlen szerződés, melyet esküvel meg nem erősítettek, mégsem szegték meg soha. Az indiá­nok sem szerettek még oly őszintén fehér embert, ahogyan William Pennt szerették. Pennsylvánia volt az egyetlen kolónia, ahol embervér nem folyt. Amennyire örült William Penn, amikor a királytól Pennsylvaniát megkapta, pár év múlva keserűen panaszolta, hogy ez a kolónia őt va­­gyonilag tönkre tette. Az első tele­pesek ugyanis nem tettek eleget fize­tési kötelezettségüknek a kapott föl­dekért. Viszont az állami alkalma­zottakat és egyéb kötelezettségeket fizetni kellett. Ezt a súlyos terhet William Penn magára vállalta és va­­gyonilag teljesen tönkre ment belé. Joga lett volna a földet visszavenni az adósoktól, de ő sohasem élt ezzel a jogával. így történt azután, hogy amikor az óriási vagyona teljesen el­úszott és fizetni nem tudott, lelket­len hitelezői az adósok börtönébe csukatták. Közel egy év telt bele, amig onnan rokonai kiszabadították. így lett ez a kivételes egyéniség az ó-görög sorstragédiák megrendítő hőseihez hasonlóvá. Azonban az utó­kor teljes elégtételt szolgáltatott lel­ki nagyságának. Angolországban és Amerikában tömérdek különféle in­tézményt, kórházakat gyermek-men­­helyeket és sók egyéb emberbaráti alkotást róla neveztek el és ezek ré­vén neve élni fog, amig “a nap ra­gyog az égen”. Egyik szilárd életelvét a következő szavakba foglalta: “Az igaz barát jótanácsokat osztogat, készségesen segít embertársain, azokat oltalmaz­za, velük szemben türelmes és min­denkor igaz barátjuk marad az élet minden változásaiban.” íme a testvérsegités és az igazi fraternális szellem találó kifejezése. És ebben a szellemben dolgozik a WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET is immár 75 esztendő óta, méltó módon William Penn ki­vételes emberbaráti lelkületéhez. Ledger Assets — JULY, 1961 Bonds.................................................................................................$ $23.186,628.80 Stocks ................................................................................................... 1,572,749.03 Mortgages ........................................'................................................... 1,378,760.48 Home Off. Bldg. & Other Association Owned Real Estate ........... 1,186,678.80 Branch Real Estate Loans .................................................... 46,618.87 Policy Loans and Liens ..................... 1,081,862.58 Cash and Bank Deposits ..................................................................... 107,738.53 Other Assets ........................................................................................ 66,999.23 Total Ledger Assets .................................................................$ $28,628,036.32 Less: Liabilities ........................................ 7,928.63 Net Ledger Assets — July 31, 1961 ...................................... $28,620,107.69 Julius E. Somogyi, Treasurer John Sabo, Controller FINANCIAL STATEMENT — JULY, 1961 Life Disability Pension Total Department Department Department $26,899,420.63 $1,288,507.09 $326,341.27 $28,514,268.99 $ 233,263.86 $ 13,229.07 $ —0— $ 246,492.93 8,377.27 —0— —0— 8,377.27 104,766.03 —0— 579.12 105,345.15 14,216.35 —0— —0— 14,216.35 —0— —0— 1,195.60 1,195.00 $ 360,623.51 $ 13,229.07 $ 1,774.12 $ 375,626.70 $ 167,291.62 $ 11,157.59 $ —0— $ 178,449.21 7,276.88 —0— —0— 7,276.88 3,454.26 —0— —0— 3,454.26 Ledger Assets — June 30, 1961 Income Monthly Dues Miscellaneous Investment Income Capital Gains Pension Plan Income Total Income Disbursements Claims Dividends Miscellaneous Commissions General Operating Expenses Taxes, Licenses and Fees Capital Losses Pension Plan Payments Total Disbursements Total Net Ledger Assets — July 31, 1961 JULIUS E. SOMOGYI, Treasurer 22,398.97 50,573.40 4,075.14 46.29 592.25 —0— —0— —0— —0— —0— 2,921.60 22,991.22 50,573.40 4,075.14 46.29 2,921.60 $ 255,116.56 $ 11,749.84 $ 2,921.60 $ 269,788.00 $27,004,927.58 $1,289,986.32 $325,193.79 $28,620,107.69 JOHN SABO, Controller

Next

/
Thumbnails
Contents