William Penn, 1961 (44. évfolyam, 3-16. szám)

1961-08-02 / 9. szám

6-IK OLDAL 1961 augusztus 2. William Penn Macker Gyula édesanyja elhalálozott Központi elnökünk Macker Gyula nem engedte meg, hogy a gyémánt jubileumi magyar lapunk húsz oldalát teljesen fel­használó, közérdekű cikkeink közül egyet is kivegyünk, hogy helyébe illesszük az ő drága jó édesanyjának halálhírét. Ezért közöljük megkésve a hirt, hogy központi elnökünk édesanyja, özvegy Macker Györgyné, született Csipkár Mária, május hó 22.-én reggel öt órakor életének 86-ik, szomorú öz­vegységének 29-ik évében, Dayton, Ohioban nemes lelkét vissza­adta Teremtőjének. Magetti temetés rendező halottas kápolnájában, valóságos virágerdő közepette volt felravatalozva, ott vett tőle búcsút Dayton város magyarsága. A Szent Név Római Katholikus Kegy­templomban, Főtisztelendő Welebil atya által bemutatott en­gesztelő szentmise után, végelláthatatlan kocsisorban kisérték a Kálvária temetőbe. Elnökünk az alanti Írásban örökíti meg Édesanyja emlékét: VISZONTLÁTÁSRA ÉDESANYÁM! Ezekkel a szavakkal borultam zo­kogó nagy gyerekként Édesanyám összekulcsolt, kihűlő kezeire 1961 má­jus 22-én reggel 5 óra 5 perckor, amikor az örökéletbe távozásakor a földi kapcsolat kettőnk között meg­szakadt. Nem búcsúztam Tőle, csak köszöntem Kedvesanyámnak, ahogy családi körben Édesanyámat mindig szólítottuk. Köszöntem Tőle mint mindig, ha pár hétre elutaztam, vagy hivatalos üzleti elfoglaltságom miatt úgy gondoltam, hogy Kedvesanyámat 2-3 hétig nem láthatom. Soha Őt kö­szöntem el nem mulasztottam, mert szerettem Kedvesanyámat úgy, ahogy egy verejték árán felnevelt gyermek Édesanyját csak szeretheti. Ezért ro­hantam az első szabad percemben Kedvesanyámért, vagy Kedvesanyám­­ho'z. Amint kihűlő kezeit csókolgat­tam, kezdtem érezni a lelkemben azt az űrt, melyet távozásával maga után hagyott, a magam nagy árva­ságát, mellyel valóban árva lettem. Mert minden édesanya-szerető nagy gyerek is árva lesz, ha egyszer nincs kinek mondja “Édesanyám — Ked­vesanyám!” Ezeket éreztem abban a pillanat­ban, amikor becsületes munkás kezét elröppenő leikével csókoltam. Azt a munkás kezet, mellyel engem verej­tékezve emberré felnevelt, mellyel engem erre az útra, mint kis tipe­gő gyermeket elindított. Isten után mindent, de mindent csak Neki kö­szönhetek. Én csak azon az utón mentem, melyen Ő járni tanított, de amelyről letérni egy pillanatra sem hagyott. Soha el nem felejthetem mindig mosolygó drága kék szemeit, melyek még akkor is mosolyogtak, ha dorgált vagy fenyitett. ő volt az aki véréből adott, a világra fájda­lommal hozott, gyermekkoromban verejtéke hullásával táplált, de soha zokszó, gyermekei gondja végett, ajkát el nem hagyta. Ő volt az, aki nehéz falusi munka után a legkisebb nyöszörgésünkre azonnal felriadt, mosolygó kék szemében megjelenő hggondalommal hajolt nyöszörgő gyermeke fölé és ha kellett szótlanul — édesanyai aggodalommal — ke­zeit imára kulcsolva, virrasztóit éj-, jeleket beteg gyermeke fölött. Soha gondozásunkban, gyermekei ápolásá­ban el nem fáradt. Amikor mi test­vérek, négy apró pulya (ahogy szü­lőfalumban Turterebesen a gyereket nevezik) éhesen kicsiny házunkba berontottunk, mindig volt számunkra ennivaló, sőt ünnepekre saját szájától megvont falatok is. Pedig de sokszor láttam Kedvesanyámat — süldő gye­rek-koromban a konyhában száraz kenyeret eszegetni. Ilyenkor, mikor kérdeztem, hát miért nem eszik Édesanyám, gyereket bolonditó ked­vességgel mondotta: “csak nem lö­köm ki ezt a kis száraz kenyeret!” Később tudtam csak meg, hogy az a kis “száraz kenyér” az ebédje vagy vacsorája volt! Mindezek dacára sem hallottam Kedvesanyámnak egy panasz szavát sem gyermekei végett. Soha munka nélkül nem láttam. “Éjszaka font, nappal mosott, Jaj de keservesen tartott!” Ha valakire, úgy Kedvesanyámra ezek a sorok, de nagyon ráillenek! De a hitből, a tisztességből, be­csületből nem engedett! Ha misére harangoztak és a pulyák még nem voltak készen, de hamar lett ég- és földindulás! Soha felejteni nem tu­dom oktató szavait: “Jaj neked fiam, ha hazudni fogsz!” “Jaj neked fiam, ha egyszer szavad hitele elvész!” Ez volt az az ut, melyről előtte le­térés nem volt. Erre az útra Ked­vesanyám indított el, végig is veze­tett rajta, de mindig példát adva, előttem járva becsületes munkás éle­tével. Már fiatal legény voltam, amikor ide — az ujhazába — kihozatott, de akkor is a kicsiny apró gyermeke voltam. A kezemet akkor is ő fogta, ha bajban voltam, mentségem és tá-t Jnaszom csak ő volt. Kedvesanyámtól tanultam a család szeretetét. ő ültette belém a családi körhöz való ragaszkodást, a családi élet melegét. Gyermekeire — és itt feleségem sem kivétel, mert fia után jöt is gyermekének tekintette —, unokáira, dédunokáira csak mosolygó» Szemekkel nézett. Áldott lelke tiszta kék szemén tükrözött át! Mária volt a keresztneve és gyarló Ledger Assets—JUNE, 1961 Bonds......................................................................................................$ 22,933,157.24 Stocks ........................................................................................................ 1,748,590.53 Mortgages ................................................................................. 1,408,872.49 Home Office Building and Other Association Owned Real Estate........................................ 1,186,678.80 Branch Real Estate Loans ........................................... 46,918.65 Policy Loans and Liens ........................................................................ 1,080,813.99 Cash and Bank Deposits ...................................................................... 53,272.17 Other Assets ................................................................. 65,156.94 Total Ledger Assets ....................................................................$ 28,523,460.81 Less: Liabilities ....................................................................................... -9,191.82 Net Ledger Assets — June 30, 1961 .............................................$ 28,514,268.99 Julius E. Somogyi, Treasurer John Sabo, Controller FINANCIAL STATEMENT------JUNE, 1961 Life Disability Pension Department Department Department Totals Ledger Assets — May 31, 1961 $26,902,825.37 $1,288,517.08 $318,480.98 $28,509,823.43 Income Monthly Dues $ 207,587.09 $ 16,439.81 $ —0— $ 224,026.90 Miscellaneous 11,759.60 —0— —0— 11,759.60 Investment Income 77,729.13 —0— 1,365.80 79,094.93 Capital Gains 14,264.62 —0— 387.50 14,652.12 Pension Plan Income —0— —0— 8,730.00 8,730.00 Total Income $ 311,340.44 $ 16,439.81 $ 10,483.30 $ 338,263.55 Disbursements Claims $ 180,426.42 $ 16,027.42 $ —0— $ 196,453.84 Dividends 27,170.28 —0— —0— 27,170.28 Miscellaneous 4,320.36 —0— —0— 4,320.36 Commissions 23,925.63 422.38-0— 24,348.01 General Operating Expenses 76,597.72 —0— 84.97 76,682.69 Taxes, Licenses and Fees 2,183.01 —0— —0— 2,183.01 Capital Losses 121.76 —0— —0— 121.76 Pension Plan Payments —0— —0— 2,538.04 2,538.04 Total Disbursements $ 314,745.18 $ 16,449.80 $ 2,623.01 $ 333,817.99 Total Net Ledger Assets — June 30, 1961 . V $26,899,420.63 $1,288,507.09 $326,341.27 $28,514,268.99 JULIUS E. SOMOGYI, Treasurer • -. :1r JOHN SABO, Controller földi létével igyekezett Mária nyom­dokain haladni. Lelkének szeretettől ragyogó sugarait, mindenki érezte, aki közelébe került. “Ne menjen le a nap a Te haragoddal”, mondja az írás. Kedvesanyám csak szeretni tu­dott, két kézzel szórta a maga lelki kincseit, de haragot tartani, vagy gyűlölni soha nem tudott. Nem felej­tem el soha a szeretetre tanitgató szavait sem: “Mi marad nekünk sze­gény embereknek, ha egymás iránt sem lesz bennünk szeretet! A harag, a gyülölség maradjon azoknak, akik a szeretettel hivalkodnak, akik azt áruba bocsátva verik vele a mellü­ket!” Óh be bölcs voltál Kedvesanyám! Mind ezeket köszöntem akkor haj­nalon sirva Kedvesanyám és köszö­nöm most is neked Édesanyám! Eddig tudtam, de csak most érez-< tem, hogy Édesanya csak egy van. Eltávozásával a veszteség pótolhatat­lan és lelkemben olyan űrt hagyott, melyet utána betölteni senki nem fog, de nem is tud. Áldott lélekkel és magas korral — 86 évvel — ajándékozta meg az Ür! Fejem mégis Isten akaratában — végzésében megnyugodva — lelkem­ben sirva — alázatosan meghajtom, kezem imára kulcsolom — úgy, ahogy azt először Ő kulcsolta imára — és| imádkozom: Én Istenem! Mint földi emberek hiba nélkül valók nem vagyunk. Bo-t csáss meg az én Kedvesanyámnak, adjál néki feloldozást! Add neki ju­talmul az örökéletet és nekem pedig majdani Vele való találkozást. Addig is Kedvesanyám, mosolyog­jál felénk drága kék szemeiddel on­nan felülről és őrködjél fölöttünk. Tudom, hogy lelked az ó-hazában ma­radt gyermekeidhez, testvéreimhez is haza száll. Helyettem is öleld és csó­kold meg az árvákat! Most gondolatiját! gyermeki szere­tettel hajlok le ismét kihűlő kezeidre, megcsókolva áldott kezedet köszönök mindent, de mindent Neked a — Vi­szontlátásra Kedves Anyám — én Édesanyám! MACKER GYULA KERESTETÉS Keressük id. Mihalik Károlyt, áld 1883 márczius hó 7-én született Szu-* hogy, Borsod Megyében, Magyaror­szágon. Az apja neve Mihalik István, az anyja leánykori neve Barnóczky Julianna volt. Mihalik Károly a negyvenes évek végén tűnt el a 412 Path Way, Hazelwood, Pittsburgh, Pennsylvania cim alatt levő otthonából. Eltűnése 'óta neje, született Herman Julianna jés fia István elhaláloztak. Amig neje élt, hirlapilag több ízben kerestette férjét. Most életben levő másik fia, ifjú Mihalik Károly keresi, hogy a család elhunyt tagjainak hagyaté­kai törvényesen rendezhetők legye­nek. Aki id. Mihalik Károly hollétéről tud, kéi-jük értesítse Stelkovics J. Albert központi titkárt, a William, Penn Fraternális Egyesület címen: 436 Fourth Avenue Pittsburgh 19, Pennsylvania “NEM MIND ARANY, AMI FÉNYLIK!” Jövője, családja érdekében alapo­san vizsgálja meg; kivel köt életbiz­tosítást. Jöjjön hozzánk — tartson VELÜNK! WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION Élet-, baleset-, mortgage-, kór­házi biztositás.

Next

/
Thumbnails
Contents