William Penn, 1958 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1958-05-07 / 5. szám
í A VÁROS SZIVÉBEN A HOTEL SHERATON A FŐHADISZÁLLÁS 16-IK OLDAL William Penn 1958. május 7. Március tizenötödike liuf falóban (Folytatás a 15-ik oldalról) “Magyar Testvérek, — a szabadságról beszélve s 1848 és 1956 magyar szabadságharcaira gondolva Petőfinek ez a sora jut eszembe: “Magára hagyták, egymagára A gyáva népek a magyart”. Eszembe jut, hogy 1849-ben az angol diplomácia közbelépett, de csak akkor, amikor már az aradi 13-at kivégeztek; amikor a bujdosókat a török befogadta, de a tisztektől a lovat, az értéktárgyakat, sőt még a vallásukat is el akarták venni; amikor az angol és amerikai nép tapsolt Kossuth Lajosnál:, de a bilincsbe vert szabadságért egy árva kis ujj meg nem mozdult; mikor III. Napoleon francia császár megkülönböztetett tisztelettel fogadta Kossuth Lajost, de segítséget nem adott. Ugorjunk át száztíz esztendőt, a mába, — de, — akasztott ember házában nem illik kötélről beszélni, — beszéljen róla az, hogy hallgatunk De azért a történelemnek hatalmas keze Vörösmarty Szózatának 12. versét, amely azt mondja, hogy "... a sirt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül, S az ember millióinak Szemében gyászkönny ül”, — igy fogja majd megírni valamikor a mi sorsunkról, hogy; “a sirt, hol nemzetet akartak elsüllyeszteni, fotóriporterek vették körül és a világ hatalmasainak a szemében csak krokodiluskönny ül. —” “Ide juttatott minket Yalta? .. Nemcsak Yalta. Ide juttatott bennünket a nemzeti bűn, — Yalta csak eszköz volt Isten kezében. Isten botot, vesszőt használ, nemzeteket használ fel vasvesszőkent, melyeket később széttör és eldob; először tanitani akar s ha ma a Talpra Magyart szavaljuk, el ne felejtsük, Krisztus üzeni, hogy ne feledkezzünk meg a másik parancsról sem: térdre magyar!” “Hogy ne felejtsünk el magyarnak lenni, annyit is jelent, mint bűnt bánni és megtérni: hogy befelé kell tekintenünk s amit másodszor is szétdarabolt hazánkban elveszítettünk szélességben, azt a mélységben kell keresnünk. Isten azt akarja, hogy a nagy vajúdásból szörnyű kínok után, Istent ismerjük el végre a szabadság urának, Kisztust ismerjük el az igazi megszabadító igazságnak és minden embert ismerjünk el testvérünknek.” “De vájjon testvérként él-e a nagyvilágban szétszóródott magyarság ? Ha az Ur Jézust kérdezném meg, átlyuggatott tenyerébe temetné arcát és keservesen sírna Jeruzsálem fölött. — Mennyi gyűlölködés, mennyi vetélykedés! Történeti távlatból tekintve, többet ártott nekünk ez, mint összes ellenségünk. S nincs a világnak egy olyan másik népe, mely megengedné magának ezt a kuruc-labanc háborúságot, vetélvkedést, amely egyedül mi közöttünk van.” .. . “Tudom, — magyar testvéreim — a bürbánatra való felhívást nem várja a magyar, inkább vigasztalást, biztatást vár. De azt is tudom, mint Istennek alázatos szolgája, hogy szivünknek nem a fájdalomban kell megtörni, hanem a bünbánatban, — hogy nekünk nem a nyomorúságunkból kell megtérnünk, hanem a bűneinkből. “Befejezem, — Testvéreim, akkor, amikor Csehszlovákia megalakulásával a piros-fehér-zöldből letépték a zöldet és maradt a piros-fehér cseh szin, mert azt akarták, hogy ne legyen a magyarnak soha többé reménysége, •— akkor lelkes magyar vezetők zöld zászlót avattak fel, és amikor megtiltották a magyar Himnusz éneklését, akkor megszületett egy embernek az ajkán, az úgynevezett szlovenszkói magyarok himnusza, amely ma nagyon ráillik a mi életünkre és oda való a mi szájunkba. — igy szól: Ránkszakadt az éjszaka, * Sötétségben járunk. Két csillag ragyog csak, Krisztus, magyarságunk. Ezt kövessük hiven mind, Ne hagyjuk lehullni. Ennek utján hajnal int S el fog az éj múlni. — Legyen úgy!” — fejezte be rendkívüli hatású beszédét EGYED ALADÁR, a szive mélyéig megindult közönség, szűnni nem akaró lelkes tapsától kisérve. A WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET IGAZGATÓSÁGA szomorodott szívvel jelenti, hogy KOVÁCH GÁBOR Egyesületünk “ELISMERT” Tagja 19ŐS. április 7-én, jobb hazába költözött. Elhunyt tagtársunk a 275-ik (V.) fióknak, Milwaukee, Wisconsin volt közbecsülésben álló tagja, érdemeiért az “ELISMERT” kitüntetésben 1947. március havában részesítette az Igazgatóság. Az Igazgatóság, amidőn “ELISMERT” tagtársunk emlékének a kegyelet utolsó adóját rója le. a William Penn Fraternális Egyesület tagsága nevében is legmélyebb részvétét fejezi ki a gyászoló család tagjainak. A műsor második felében került sor a legendás hírű PONGRÁCZ GERGELYNEK, A Szabadságharcos Szövetség társelnökének beszédére. PONGRÁCZ GERGELYT a nagy közönség meleg ünnepléssel fogadta és feszült figyelemmel kisérte rövid megemlékezését az otthoni tizenkét évi rettegésről, a bolsevista terrorról. Elmondotta, hogy miként igyekezett a kommunista rezsim magának “nevelni” az egész ifjúságot, amely azután az egész világ lelőtt példátlan kudarcba fullasztotta a kommunizmust. Eseteket mondott el gyermekek, leányok hőstetteiről, a munkásság és az egész társadalom testvéri egyetértéséről a kommunizmussal szemben. PONGRÁCZ GERGELYT a közönség, rövid beszéde után, lelkes ünneplésben részesítette. A műsort KEMENES ERNŐ szel' _-mes konferálása vezette végig, majd a magyar Himnusz eléneklése után, EGYED ALADÁR orgonán eljátszotta a Rákóczi-indulót, mellyel befejeződött e lélekemelő magyar ünnepély. Másnap az Actio Hungarica koszorút helyezett el Petőfi Sándornak a Riverside Parkban lévő szobránál. (Dr.B.J.) A philadelphiai (Folytatás az első oldalról.) utca, Akácfa, Eperfa, Gesztenyefa utca, stb., ami jellemző a philadelphiaiak természetszeretetére. A különböző nemzetiségű bevándorlók hoztak friss vérkeringést Amerika harmadik városába, nemcsak az első települők (skótok, finnek, hollandusok), hanem a későbbiek is (németek, Írek, olaszok, szlovákok, magyarok). De Philadelphia nevezetes kultúrájáról is. Tudományban és művészetben nagyon is számottevő. Tegyük hozzá, hogy a város művészi felvirágoztatásában az ottani magyarság is szerepet játszott. A magyar festőművészet egyik lekiválóbb kincsét Philadelphia őrzi. Ez a világhírű és megrázó festmény MUNKÁCSY MIHÁLY “Krisztus Pilátus előtt” cimü képe, mely a Wanamaker áruházba vonzza minden husvét alkalmával a müértőket. A Wanamaker áruház különben tarka képét nyújtja az anyagi gazdaságnak, a művészi értéknek, a textiláruk sokaságának. Philadelphia kiveszi részét a zenéből is. Philadelphia Amerika egyik legnevezetesebb zenei központja és zenekara még Európában is talán legjobban elismert. Karmestere a magyarszármazású ORMÁNDY JENŐ. A budapesti születésű Ormándy nevét minden rádióhallgató ismeri, mert a lemezek nagy részét az ő általa vezényelt kiváló philadelphiai zenekar előadásában halljuk. Május 30.-án DECORATION DAY-n (péntek) a versenyzők százai indulnak Philadelphiába, hogy a következő két napon ott lezajló testvériségi találkozón jelen lehessenek. Egyesületünk Országos Kuglizó Mérkőzése s az arai kapcsolatban tartandó TESTVÉRISÉGI NAPOK május 31-én, szombaton testvértalálkozó és junius l én, vasárnap fognak lezajlani. Az ország minden részéből készülnek erre a nagy , eseményre, tagjaink, barátaink és a versenyzők, családtagjaikkal. Több mint egyszáz csapat méri össze az erejét ezen a két napon. New York, New Jersey, Ohio és Connecticut államokban lévő fiókjaink, a Pennsylvania-i fiókjainkkal együtt nagyszámmal képvise 11 e t i k magukat. Autóval, bússal, repülőgéppel érkeznek majd a résztvevők. A két na p o s WILLIAM PENN testvériségi találkozónak egyik legkiemelkedőbb eseménye a május 31-n, szombaton este, a Sheraton Hotelben rendezendő GYŐZELMI DÍSZVACSORA lesz. Ismételjük hogy az ezidei Decoration Day week-end sok mindent igér. S majd ha el is múlik a nagy sportesemény, a kellemes emlékeket nem rabol-* hatja el tőlünk senki s a Testvériségi Napok alkalmával Philadelphiában tartózkodó tagtársak még évek múlva is fogják emlegetni, hogy milyen nagy élményben volt részük a Testvéri Szeretet Városába. Menjünk el mindannyian! ----------------------KERESTETÉS Keresem a Torontóiból származó TÓTH BALÁZST aki 1914-ben burdosgazdám volt Cincinnatiben (Ohio). Jómagam aradi származású vagyok. Kérem TÓTH BALÁZST, vagy azokat, akik tudnak róla, hogy cimét velem közölni szíveskedjenek. Mr. JOHN BŐSZE 5025 lvanhoe Street Detioit, Michigan •) ' ------------------£, fcO---------------------- w GYERMEK SZÁJ ... Egy újság hirdetési rovatát böngészi egy elemista kis fiú. Lelkendezve szól apjához: — Apu, én most csoda jól megnősülhetnék;! “Százezer dollár hozománnyal férjhez menne egy fiatal özvegy.” — Ahhoz te még gyerek vagy! — mosolyog rá apja. — De apu! llalgasd csak tovább! — “Gyerek nem akadály.”
