William Penn, 1957 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1957-12-04 / 12. szám

A® egyesült VERHOVAYAK LAPJA és RÁKÓCZI SZEMLE

AZ ÚJVILÁG MAGYARSÁGÁNAK LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENŐ LAPJA

Vol. XL. 1957. DECEMBER 4. NUMBER 12

KARÁCSONY

AZ ESZTENDŐ VÉGÉN

A karácsonyi harangszó és zsolozsmák uj erővel töltik meg a világi gondoktól hajszolt embert. Minél eresebben lárasztja ki lelkünket a napi küzdelem, annál nagyobb a karácsony léleküditő varázsa. Nehéz gondokkal megterhelt év halad a sirja felé, melynek aggodalmai ránehezednek lelkünkre. De hivogatólag integet felénk a karácsony békés szelleme. Lel-, künk vágyódik tiszta, gyermeki öröm után.

Ha a most vége felé járó év eseményein végigtekintünk, különös erővel érezzük át ezt a jóleső melegséget szivünkben. Mert bizony ez az esztendő sok gondot okozott mindsrtnyinnknak. Napról-napra sűrűbbé, sőt fojtogatóvá vált a légkör. Keleten újabb feüegek tornyosultak, a hoszszu hideg háború kis hijja, hogy forróvá nem változott. Szinte csak a csoda mentett meg bennünket. Az egész emberiséget háborús rémek ijesztgették. Nekünk magyaroknak meg különösen csak újabb rémhíreket hozott az esztendő honfitársaink üldöztetéséről, Szibériába hurcoltatásáról. Minden gondolatunk, amély az óhazába szállt, azzal a rettenetes tudattal társult, hogy ott állandóan hogy tobzódik* a bosszú a szabadságharc leverése után.

Ráadásul, nagy csalódásunkra meg kellett tudnunk, hogy a technikában elmaradtunk az oroszok mögött és alaposan fel kell gyűrnünk ingujjunkat, ha meg akarunk küzdeni ezzel a veszedelemmel.

Hangulatunk sehogvsem tud hozzáidomulni a karácsony szelleméhez, akárhogy vágyódunk is utána ... A sötét felhőket látva, szeretetünk lankad, jóindulatunk kivesz. Pedig ebben a komor helyzetben egyedül az biztathat, ha sziwel-lélekkel, erős bizalommal keressük a karácsony hangulatát, amely már-már kivesz szivünkből.

De nem látjuk szívesen a komor ráncokat az arcokon, nem akarunk most aggasztó dolgokról beszélni, hogy is veszthetnénk el bizalmunkat, mikor a karácsony iiditő lehellete csap meg bennünket. Emlékezzünk vissza egy pillanatra régen elmúlt gyermekkorunkra.

Sötét szobában ülünk a szomszéd

szobában angyalok diszitik a karácsonyfát. Várakozástelten imádkozunk és türelmetlenségünkben bizony feszengünk is. Nemsokára a sötétből csilingelő hang hiv be a gyertyáktól fényes karácsonyfa alá. A fa tele színes sallanggal, aranyhaj csillog ágain. Fényes papírba csavart édességek néznek felénk, ragyog az aranyalma, aranydió. A karácsonyfa fényes csodája előtt ’ térdre hullunk. Áhítattal imádkozunk és énekelünk. Szüléink szeme is felcsillan, mikor látják mennyire örülünk az ajándékoknak. Nini, ott az almásszürke hintaló. Rápattanunk, igazi karddal a kezünkben. Kis vasút kocsijai zörögnek a hid .alatt, igazi gőz hajtja az igazi vonatot. A kisleány babát altat vagy képeskönyvet forgat.

Mindenkinek mosolyra derül az arca, mindenki boldog. Majd megered a szó a titokzatos jövőről, amely bizonyára boldogabb lesz, mint az elmúlt esztendő.

Mindenki boldog, mindenki jól érzi magát, mert olyan jövőről álmodik, amilyet szeretne. A karácsonyi angyal leszállt a pásztorokhoz a hóval födött mezőkre. Meleg otthonukban boldogak az emberek, apraja-nagyja egyaránt.

Ha erre emlékszünk vissza, ha csak egy kicsit is beleéljük magunkat a régi karácsony szellemébe, rögtön elfelejtjük mindazt ami bánt. Egyszerre más szemmel látjuk a jelent is. A kelet felől tornyosuló felhők szétfoszlottak, az orosz hold csak egy napi csoda volt, ha tovább is izgat bennünket a technika terén vallott kudarc. De Amerikában az emberek olyan anyagból vannak gyúrva, hogy a verseny csak serkenti őket. ISfem is volt jó már a hosszú tespedés. Uj munkára, nagy feladatokra kell edzenünk elménket, karunkat. Ki az, aki nem mer bizni a jövőben? Minél nagyobb a veszedelem, annál jobban edződünk hozzá. Isten kezében va gyünk s Ő megjutalmazza a derekas munkát.

A karácsony újra bizalmat Önt belénk, jó kedvet, lelkesedést, hogy újra munkához lássunk. Hamarosan újra felülkerekedhetünk. A jászolban fekvő kis Jézuska látja elhatározásunkat és győzelemre vezet.

Ennek az esztendőnek utolsó hónapjában, amikor mindöszsze pár hét választ el bennünket a karácsonyi ünnepektől, amikor sokak számára igazi probléma, hogy mivel ajándékozza meg szeretteit, jó, ha egy pillanatra megállunk és megkérdezzük önmagunktól: gondoskodtunk-e kellő módon arról, hogy szeretteink karácsonya mindig örömökkel teljes legyen? Emberi gyengeségből folyik, hogy mindig szeretjük a dolog könnyebb végét megfogni s nagyon sok esetben ajándékunk olyan, hogy talán pillanatnyi örömet szerez — de különben nem maradandó, állandó értékű. Szomorú igazság az, hogy ha a karácsonyi csillogó-villogó ajándékokra .elköltött összeg egy részét, komoly, maradandó értékű William Penn biztosításra fordítanánk — akkor nagyon sok otthonba a nincstelenség sötét árnyéka helyett, kigyulna a síron túl is elérő szeretet és gondoskodást bizonyító karácsonyfa melegítő fénye.

Szeretteink, házastársunk és gyermekeink gondtalan jövőjét, tiz-husz esztendőre előre gondolva csak úgy és csak akkor biztosíthatjuk, ha most a karácsonyi ajándékozás szellemétől is áthatva szerződéssel — melynek minden betűje szeretetünk beszédes bizonyítéka — garantáljuk azt. Szerződéssel, melyet a William Penn Fraternális Egyesülettel kötünk, hogy történjék bármi velünk — az eljövendő szent ünnepek boldogságát ne zavarhassa meg a mindennapi kenyér, a lakbér vagy az otthonra való törlesztés, a felsőbb iskoláztatás költségei előteremtésének súlyos gondja.

Bízunk abban, hogy az ország minden részében működő munkatársaink: ügykezelőink, kerületi sz-eryezőink, komoly fontolóra veszik a közeledő ünnep igazi jelentőségét — és karárácsony havában, december folyamán veszik fel a legtöbb tagot, adják el a legmagasabb összegű biztosítást. Központi elnökünk negyedszázados működésének tiszteletére rendezett tagszerzési kampányunk, december 15-én zárul. Tudjuk, hogy számára a legszebb s legértékesebb karácsonyi ajándék az lesz — ha a kitűzött célt, a két és fél milliót kitevő uj biztosítást felírják munkatársaink. Bízunk abban, hogy egyesületünk közel 350 munkatársa között egy sem akad, aki legalább egy uj tag felvételével ne segítené elő, hogy a kitűzött célt elérjük!

Kérő szóval fordulunk azokhoz, akik tagsági járulékukkal hátralékban vannak. Az esztendő utolsó hónapiában rendezzék ezt, evvel nemcsak önmaguknak tesznek jót — elősegítik ügykezelőink és Központi Hivatalunk nyilvántartási munkáját is. Akik kötvényükre kölcsönt vettek fel, jól teszik, ha annak törlesztését vagy kifizetését ebben a hónapban elintézik. Ha erre nincsen anyagi lehetőségük — legalább a kölcsön kamatját fizessék be — hogy az 1957. december 31-ével ne szaporítsa a felvett kölcsön összegét.

Fiókjaink december havi gyűlése minden tekintetben fontos. Kívánatos, hogy ezen az évzáró gyűlésen a fiók minden tagja vegyen részt, hallgassa meg a jelentéseket. Uj tisztviselőket is a decemberi gyűlés választ, a tagoktól függ, hogy kiknek kezeibe teszi le a fiók ügyeinek intézést. A fiók tisztviselői csak úgy és csak akkor képesek eredményes munkát végezni, ha tudják, hogy a tagok bizalmát bírják.

Számos fiókunknál ezidén is karácsonyi ünnepélyt rendeznek a gyermekek részére. Ezt a szép szokást minden fiókunknál meg kellene honosítaná, mert hiszen ez az egyik bizonyítéka annak, hogy a fiók életképes, a jövő nemzedéket igyekszik magához kapcsolni.

Philadelphiában, Pa. a történelmi emlékekben nagyon gazdag metropolisban tartjuk megjövő esztendőben országos testvértalálkozónkat. Decoration Day week-endjén ott rendezzük meg országos kuglimérkőzésünket és az avval kapcsolatos testvériségi napokat. Az ország minden részében már most nagyban folyik a készülődés erre, minden esztendőnek legkiemelkedőbb eseményére. Szép és jó lenne, ha ezen a testvér -(Folytatás a 11-ik oldalon)

Mindenkinek sok örömöt és szent békességet kívánunk Karácsony ünnepére, esaládjával együtt. Egyesületünk az ujesztendőre is azt kívánja minden egyes tagjának, hogy az a réginél szerencsésebb legyen, sikerekben, örömökben, minden jóban bővelkedjék!

RÉVÉSZ KÁLMÁN központi elnök, STELKOVICS ALBERT központi titkár, SOMOGYI E. GYULA központi pénztárnok, SZABÓ JÁNOS központi számvevő, CHARI,ES ELEMÉR központi szervező, PHILLIPS J. RICHÁRD Investment Manager, CHER FERENC helyettes központi titkár, FÜREDY FRANCES, a központi számvevő helyettese, Dr. GÖMÖRY S. C. főorvos, BANES B. GAY jogtanácsos; MACKER GYULA és VARGA LAJOS alelnökök, BÁLLÁ P. JÁNOS, BENCZE ISTVÁN, CZERNAT GÁBOR, FÁCZÁN MIHÁLV, FALUSSY C. ALAJOS, FEJES ANDRÁS, FISHBEIN LÁSZLÓ. GYULAY SÁNDOR, IBOS ALBERT, KÖRMÖNDY JÓZSEF, KŐRÖSY MIHÁLY, Dr. KOVÁCS ANDOR, id. LÁNG ISTVÁN. DÉNÁRT J. GYULA, MAGYARY FERENC, MOLDOVÁNY SÁNDOR, EADVÄNY FERENC, VÉSZY LÁSZLÓ, VÍZI LAJOS igazgatók; PAPP GÁSPÁR, BANDY ANDRÁS, FÖLDI FERENC, KOHUT C. VILMOS és Dr. MÁRK B. ALBERT, az Ellenőrző Bizottság tagjai; NAGY G. GUZTÁV, NAMETH GABOR, TOMA JÓZSEF és WUKOVITS J„ FERENC szervezési felügyelők, kerületi szervezőink, fiók ügykezelőink és a Központi Hivatal