William Penn, 1957 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1957-10-02 / 10. szám
2-IK OLDAL 1957. október 2. William Penn A JÁRVÁNY Az emberi leleményesség a technika terén a múlt században érte el legragyogóbb sikereit. Az ipari technika, a közlekedés soha el nem képzelt eredményeket hozott. A emberiség az uj találmányok segítségével a természet erőit uralma alá hajtotta és az előző századokhoz képest életét kényelmesebbé tette. Annál különösebb, hogy egész a múlt század közepéig, az orvostudomány nem tudott lépést tartani a technika haladásával szemben. Ha végignézünk a történelem régebbi századain, azt látjuk, hogy dögvészek, kolera, sárgaláz, tüdővész és más ragályos betegségek egyes esztendőkben egész városokat, sőt államokat elnéptelenitettek. Főleg a háborúkat követő ragály és az éhínség tizedelte meg igen gyakran az emberiséget. Arra is emlékezhetünk, hogy Rákóczi felkelésének sikerét nagyrészt a hirtelen fellépő pestisjárvány hiusittotta meg. A régi görög világban egy ilyen rémületes ragály pusztította Athén lakosságát, amikor a spártai betörés idején a környék népe kénytelen volt a város falai között menedéket keresni. Thukydides, a nagy görög történetiró, élénk leírást ad a dögvész nyomán előállott rettenetes anyagi és erkölcsi züllésről. Minden gazdagságnak megszűnt az értéke, az emberek siettek élni, amig csak el nem érte őket a félelmes gyógyíthatatlan betegség. A középkorban a mulatós firenzei gazdag embereket is egy ilyen járvány kergette ki a város falai közül a környék gyönyörű kertjeibe. Nem törődve azzal, hogy a városban a dögvész milyen rémitő dulásokat okoz, ledér történetek elmondásával töltötték idejüket, amelyek Boccaccio müveiben ránk is maradtak. Közel két századja annak, hogy egy másik olasz iró, Manzoni irta le a fekete halált, amelyet az emberek oktalansága még szörnyűbbé tett azzal a híreszteléssel, hogy a dögvészt ördögien gonosz emberek okozzák, akik a kilincseket a ragályos nedvvel bemázolják. Az emberiség egész a jelen század elejéig, minden leleményessége ellenére is, tehetetlenül állt.a félelmetes veszéllyel szemben. A járványok leküzdésére az első lépést a múlt század végével történt. PASTEUR, egy francia orvos és vegyész volt az első, aki a mikroszkóp segítségével kimutatta, hogy minden ragadós betegséget csirák, bacillusok, azaz szabad szemmel nem látható élőlények okoznak. Ezek befurakodnak az emberi szervezetbe, a test egészséges szöveteit szétroncsolják és hirtelen elszaporodásukkal halált idéznek elő. Pasteur a maga igazát nemcsak a mikroszkóppal tudta bebizonyítani, hanem sikerült neki a veszettséget okozó csirát kitermelni és oltásaival a betegség kitörését megakadályozni. Pasteur eredményei fellelkesite'tte az orvostudományt és a további kutatások a legtöbb betegséget okozó csirát megtalálták. Megindult a harc a ragályos betegségekkel szemben. Nem kellett csak az illető betegséget okozó bacillust megtalálni. A csirákat aztán valami puha anyagban, húslevesben vagy zselatinban kitenyésztették és a tenyészetet: a szérumot, a szervezetbe beoltották. Ezek az oltások kis mértékben idézték elő a betegséget a szervezetben és ezáltal a ragállyal szemben ellenáll óbbá tették. Az orvostudomány tehát a ragadós betegségeket már csirájukban megfojtotta. így sikerült a pestisjárványokat majdnem teljesen megszüntetni és a még a múlt században is félelmetes kolerát legyűrni. Az idősebb nemzedék még emlékezhetik a kilencvenes évek nagy kolerajárványaira. Azóta nem igen hallunk koleráról, az első háború idején is csak szórványosan lépett fel. A magyar Semmelweiss orvosnak köszönhetik minden nemzet anyái, hogy megmentette őket a gyermekágyi láztól, amely azelőtt az anyák sokaságát ölte meg. A sárgaláz és egyéb, távoli világrészekben dúló betegségek csaknem teljesen megszűntek. Mig a tüdővész a mi életünk első felében rémes pusztításokat végzett közöttünk, ma a “fehér kolerát” sikerült majdnem teljesen legyőzni. A p-vőzelmes harcban a csirák ellen a legközelebbi példa az eddig félelmes polio, gyermekparalizis oltószere, melyet a pittsburghi orvostanár, Salk, oltásai tesznek ártalmatlanná. A járványok leküzdésével az emberi életkor felső határa magasabb lett és az emberek élete meghosszabbodott. De noha az ember leleményessége ellenségeivel vívott küzdelmében majdnem mindig az erős ellenfél letörésével végződik, a harc végtelennek látszik. A veszedelmes járványokat sikerül ugyan egyiket a másik után leteperni, de helyükbe újfajta csirák uj járványokat terjesztenek. Ezek az uj csirák annál veszedelmesebbek, mert újak, erőteljesek, nehezen találhatók meg és ha semmit sem teszünk ellenük, nagy kárt okozhatnak. Az orvosok értesülései szerint most is ui járvány igyekszik betörni Amerikába. Az úgynevezett ázsiai influenza, amely nagy pusztításokat végzett már egész Ázsiában, átkerült Dél-Amerikába is és az orvosok szerint még az ősz folyamán, a nedves idők beálltával,, bennünket is megtámadhat. Az orvosok, mint egy nagy hadsereg katonái, máris fenik fegyvereiket, hogy az uj ragállyal megbirkózhassanak. Ha a legutóbbi orvosi jelentésekben lehetnek túlzott ijesztgetések is, a helyzet az, hogy az uj csira ellen minden erővel neki kell gyürkőzni a harcra. Az orvosoknak megvannak a maguk jól kidolgozott terveik, de a betegség letöréséhez a nagy közönségnek is ki kell venni a részét a harcban. Az első szabály, hogy ne legyünk túlságosan ijedősek, de ugyanakkor legyünk óvatosak mindennel szemben, ami a betegséget terjesztheti, ha gondatlanok vagyunk. A másik fontos jelszó a tisztaság legyen, mert minden legkisebb hulladék is fészke lehet a csirának. Ha azután minden óvintézkedés ellenére veszedelmes lehet a helyzet, kérjünk tanácsot orvosainktól. így remélhetjük csak, hogy a ragályt megfojthatjuk és véglegkiirthatjuk. A mai orvostudomány katonáit a múlt sikerei buzdítják a harcra. Beszámoló igazgatósági gyűlésünkről (Folytatás az első oldalról) lapította meg Egyesületünk fejlődését és haladását bizonyító jelentéseket, melyek beszámoltak arról, hogy úgy taglétszámban, mint az érvényben levő biztosítások összegében és vagyonban gyarapodott Egyesületünk. Köszönetét nyilvánította azoknak, akik odaadó munkálkodása ezt lehetővé tette. Az igazgatósági gyűlés során meleg ünneplésben részesítették Révész Kálmánt, Egyesületünk központi elnökét abból az alkalomból, hogy betöltötte Egyesületünk szolgálatában a 25-ik évét. Ugyanígy kijárt az elismerés Bencze István, Macker Gyula, Magyary Ferenc, Moldovány Sándor, Vizi Lajos igazgatóknak, Stelkovics J. Albert kpi titkárhak és Dr. Gömöry S. C. főorvosnak, — akik több mint másfélévtizedes szolgálatukkal ezt kiérdemelték. Az ünnepeltek mindegyike hálás köszönettel vette a részükre megszavazott ajándékot. A gyűlés alkalmával került átadásra Fejes András igazgató diszokmánya annak bizonyítékául, hogy az “Elismert” címet s az avval járó aranyjelvényt hűséges igazgatói működésével kiérdemelte. Az Igazgzatóság egyhangú határozatával a következő fióktisztviselők részére rendelte el, önzetlen munkálkodásuk elismeréseként a diszokmányt és az evvel járó aranyjelvény adományozását: Hegedűs János, 48 V. fiók, New York, N. Y. — id. Debreczeni Sándor — id. Hajdú Sándor és id. Pollock János, 85 V. fiók, Daisytown, Pa. id. Molnár János, 115 R. fiók, Seanor, Pa. Harsányi Ignác, 177 V. fiók, Wyano, Pa. Nagy érdeklődéssel vette tudomásul az Igazgatóság az idei Országos Kuglizó Versenyről és Testvériségi Napokról annak eredményeiről szóló jelentést. Kimondotta az Igazgatóság, hogy a jövő évben 1958. május 31.-én és junius 1-én, szombaton és vasárnap, Philadelphiában, Pa. — az ottani fiókok kérésének eleget téve — rendezi meg országos sporteseményünket s az avval kapcsolatban tartandó testvértalálkozót. A bizottság tagjaivá Bállá P. János, Ibos Albert és Körösy Mihály igazgatókat választotta meg, az adminisztrátori tisztet ismét Charles Elemér Field Managerünkre bízta. Határozta az Igazgatóság, hogy a lebontott St. Nicholas Bldg helyén, a tulajdonunkat képező Fourth Ave.-Grant Str.-Third Aven levő telken a modern kor igényeinek minden tekintetben megfelelő felhőkarcoló irodaépületet emel. Macker Gyula és Varga Lajos alelnököket és Falussy C. Lajos igazgatót választotta meg az “Építkezési Bizottság” tagjaivá. Gyulay Sándor californiai igazgatót a Los Angelesben létesített “Western District Office” vezetésével bízta meg az Igazgatóság. Kimondotta az Igazgatóság, hogy a jövőben uj tagok felvételénél az Egyesületünk által kinevezett orvosok végezhetik a vizsgálatot. A fejlődés, a haladás, a mindig jobban kiéleződő biztosítási verseny feltétlenül szükségessé teszi, hogy tagjainknak mennél jobb és tökéletesebb kiszolgálást nyújtsunk. Ennek a kitűzött /célnak érdekében,. sok esetben szükséges, hogy fiókjainkat egyesítsük esetleg meglévő ügykezelőinket megbízatásuktól felmentsük. Igazgatósági gyűlésünk leszögezni kívánta, — hogy ezek az intézkedések — egyes esetekben — nem azt jelentik, hogy az ügykezelő működésével nem lennének megelégedve: a haladás és fejlődés írja elő ezeknek a lépéseknek megtételét. Az Amerikai Magyar Szövetség székházának, a “Col. Michael de Kovats Memorial Bldg” vételárának költségeihez az Igazgatóság egyezer dollárral járult hozzá. A hat napon át, sokszor a késő esti órákba is benyúló igazgatósági gyűlés résztvevői minden tekintetben alapos munkát végeztek s avval a jóleső érzéssel távoztak el körünkből, hogy az eléjük terjesztett ügyeket igazságosan bírálták el és az Egyesületünk fokozatos haladását biztositó intézkedéseiket legjobb tudásuk szerint hozták meg.
