William Penn, 1957 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1957-10-02 / 10. szám

2-IK OLDAL 1957. október 2. William Penn A JÁRVÁNY Az emberi leleményesség a technika terén a múlt században érte el legragyogóbb sikereit. Az ipari technika, a közlekedés soha el nem képzelt eredményeket hozott. A emberiség az uj talál­mányok segítségével a természet erőit uralma alá hajtotta és az előző századokhoz képest életét kényelmesebbé tette. Annál különösebb, hogy egész a múlt század közepéig, az orvostudomány nem tudott lépést tartani a technika haladásával szemben. Ha végignézünk a történelem régebbi századain, azt látjuk, hogy dögvészek, kolera, sárgaláz, tüdővész és más ragályos beteg­ségek egyes esztendőkben egész városokat, sőt államokat elnép­­telenitettek. Főleg a háborúkat követő ragály és az éhínség ti­zedelte meg igen gyakran az emberiséget. Arra is emlékezhetünk, hogy Rákóczi felkelésének sikerét nagyrészt a hirtelen fellépő pestisjárvány hiusittotta meg. A régi görög világban egy ilyen rémületes ragály pusztította Athén lakosságát, amikor a spártai betörés idején a környék népe kénytelen volt a város falai között menedéket keresni. Thuky­­dides, a nagy görög történetiró, élénk leírást ad a dögvész nyomán előállott rettenetes anyagi és erkölcsi züllésről. Minden gazdag­ságnak megszűnt az értéke, az emberek siettek élni, amig csak el nem érte őket a félelmes gyógyíthatatlan betegség. A középkorban a mulatós firenzei gazdag embereket is egy ilyen járvány kergette ki a város falai közül a környék gyönyörű kertjeibe. Nem törődve azzal, hogy a városban a dögvész milyen rémitő dulásokat okoz, ledér történetek elmondásával töltötték idejüket, amelyek Boccaccio müveiben ránk is maradtak. Közel két századja annak, hogy egy másik olasz iró, Manzoni irta le a fekete halált, amelyet az emberek oktalansága még ször­nyűbbé tett azzal a híreszteléssel, hogy a dögvészt ördögien gonosz emberek okozzák, akik a kilincseket a ragályos nedvvel bemázolják. Az emberiség egész a jelen század elejéig, minden leleményes­sége ellenére is, tehetetlenül állt.a félelmetes veszéllyel szemben. A járványok leküzdésére az első lépést a múlt század végével történt. PASTEUR, egy francia orvos és vegyész volt az első, aki a mikroszkóp segítségével kimutatta, hogy minden ragadós beteg­séget csirák, bacillusok, azaz szabad szemmel nem látható élőlé­nyek okoznak. Ezek befurakodnak az emberi szervezetbe, a test egészséges szöveteit szétroncsolják és hirtelen elszaporodásukkal halált idéznek elő. Pasteur a maga igazát nemcsak a mikroszkóp­pal tudta bebizonyítani, hanem sikerült neki a veszettséget okozó csirát kitermelni és oltásaival a betegség kitörését megakadályozni. Pasteur eredményei fellelkesite'tte az orvostudományt és a további kutatások a legtöbb betegséget okozó csirát megtalálták. Megindult a harc a ragályos betegségekkel szemben. Nem kellett csak az illető betegséget okozó bacillust megtalálni. A csirákat aztán valami puha anyagban, húslevesben vagy zselatinban ki­tenyésztették és a tenyészetet: a szérumot, a szervezetbe beoltot­ták. Ezek az oltások kis mértékben idézték elő a betegséget a szer­vezetben és ezáltal a ragállyal szemben ellenáll óbbá tették. Az orvostudomány tehát a ragadós betegségeket már csirá­jukban megfojtotta. így sikerült a pestisjárványokat majdnem teljesen megszüntetni és a még a múlt században is félelmetes ko­lerát legyűrni. Az idősebb nemzedék még emlékezhetik a kilenc­venes évek nagy kolerajárványaira. Azóta nem igen hallunk ko­leráról, az első háború idején is csak szórványosan lépett fel. A magyar Semmelweiss orvosnak köszönhetik minden nem­zet anyái, hogy megmentette őket a gyermekágyi láztól, amely azelőtt az anyák sokaságát ölte meg. A sárgaláz és egyéb, távoli világrészekben dúló betegségek csaknem teljesen megszűntek. Mig a tüdővész a mi életünk első felében rémes pusztításokat végzett közöttünk, ma a “fehér kolerát” sikerült majdnem teljesen le­győzni. A p-vőzelmes harcban a csirák ellen a legközelebbi példa az eddig félelmes polio, gyermekparalizis oltószere, melyet a pitts­­burghi orvostanár, Salk, oltásai tesznek ártalmatlanná. A járvá­nyok leküzdésével az emberi életkor felső határa magasabb lett és az emberek élete meghosszabbodott. De noha az ember leleményessége ellenségeivel vívott küz­delmében majdnem mindig az erős ellenfél letörésével végződik, a harc végtelennek látszik. A veszedelmes járványokat sikerül ugyan egyiket a másik után leteperni, de helyükbe újfajta csirák uj járványokat terjesztenek. Ezek az uj csirák annál veszedelme­sebbek, mert újak, erőteljesek, nehezen találhatók meg és ha semmit sem teszünk ellenük, nagy kárt okozhatnak. Az orvosok értesülései szerint most is ui járvány igyekszik betörni Amerikába. Az úgynevezett ázsiai influenza, amely nagy pusztításokat végzett már egész Ázsiában, átkerült Dél-Amerikába is és az orvosok szerint még az ősz folyamán, a nedves idők be­álltával,, bennünket is megtámadhat. Az orvosok, mint egy nagy hadsereg katonái, máris fenik fegyvereiket, hogy az uj ragállyal megbirkózhassanak. Ha a legutóbbi orvosi jelentésekben lehetnek túlzott ijesztgetések is, a helyzet az, hogy az uj csira ellen minden erővel neki kell gyürkőzni a harcra. Az orvosoknak megvannak a maguk jól kidolgozott terveik, de a betegség letöréséhez a nagy közönségnek is ki kell venni a részét a harcban. Az első szabály, hogy ne legyünk túlságosan ijedősek, de ugyanakkor legyünk óvatosak mindennel szemben, ami a beteg­séget terjesztheti, ha gondatlanok vagyunk. A másik fontos jelszó a tisztaság legyen, mert minden legkisebb hulladék is fészke lehet a csirának. Ha azután minden óvintézkedés ellenére veszedelmes lehet a helyzet, kérjünk tanácsot orvosainktól. így remélhetjük csak, hogy a ragályt megfojthatjuk és véglegkiirthatjuk. A mai orvostudomány katonáit a múlt sikerei buzdítják a harcra. Beszámoló igazgatósági gyűlésünkről (Folytatás az első oldalról) lapította meg Egyesületünk fejlődését és haladását bizo­nyító jelentéseket, melyek be­számoltak arról, hogy úgy tag­létszámban, mint az érvényben levő biztosítások összegében és vagyonban gyarapodott Egye­sületünk. Köszönetét nyilvání­totta azoknak, akik odaadó munkálkodása ezt lehetővé tette. Az igazgatósági gyűlés so­rán meleg ünneplésben része­sítették Révész Kálmánt, Egye­sületünk központi elnökét ab­ból az alkalomból, hogy betöl­tötte Egyesületünk szolgálatá­ban a 25-ik évét. Ugyanígy ki­járt az elismerés Bencze Ist­ván, Macker Gyula, Magyary Ferenc, Moldovány Sándor, Vi­zi Lajos igazgatóknak, Stelko­­vics J. Albert kpi titkárhak és Dr. Gömöry S. C. főorvosnak, — akik több mint másfélévti­zedes szolgálatukkal ezt kiér­demelték. Az ünnepeltek mindegyike hálás köszönettel vette a részükre megszavazott ajándékot. A gyűlés alkalmával került átadásra Fejes András igazga­tó diszokmánya annak bizo­nyítékául, hogy az “Elismert” címet s az avval járó aranyjel­vényt hűséges igazgatói műkö­désével kiérdemelte. Az Igazgzatóság egyhangú határozatával a következő fi­óktisztviselők részére rendelte el, önzetlen munkálkodásuk el­ismeréseként a diszokmányt és az evvel járó aranyjelvény ado­mányozását: Hegedűs János, 48 V. fiók, New York, N. Y. — id. Debreczeni Sándor — id. Hajdú Sándor és id. Pollock János, 85 V. fiók, Daisytown, Pa. id. Molnár János, 115 R. fiók, Seanor, Pa. Harsányi Ig­nác, 177 V. fiók, Wyano, Pa. Nagy érdeklődéssel vette tu­domásul az Igazgatóság az idei Országos Kuglizó Versenyről és Testvériségi Napokról annak eredményeiről szóló jelentést. Kimondotta az Igazgatóság, hogy a jövő évben 1958. május 31.-én és junius 1-én, szomba­ton és vasárnap, Philadelphiá­ban, Pa. — az ottani fiókok kérésének eleget téve — ren­dezi meg országos sportesemé­nyünket s az avval kapcsolat­ban tartandó testvértalálko­zót. A bizottság tagjaivá Bállá P. János, Ibos Albert és Körösy Mihály igazgatókat választotta meg, az adminisztrátori tisztet ismét Charles Elemér Field Managerünkre bízta. Határozta az Igazgatóság, hogy a lebontott St. Nicholas Bldg helyén, a tulajdonunkat képező Fourth Ave.-Grant Str.-Third Aven levő telken a modern kor igényeinek minden tekintetben megfelelő felhő­karcoló irodaépületet emel. Macker Gyula és Varga Lajos alelnököket és Falussy C. La­jos igazgatót választotta meg az “Építkezési Bizottság” tag­jaivá. Gyulay Sándor californiai igazgatót a Los Angelesben lé­tesített “Western District Of­fice” vezetésével bízta meg az Igazgatóság. Kimondotta az Igazgatóság, hogy a jövőben uj tagok felvé­telénél az Egyesületünk által kinevezett orvosok végezhetik a vizsgálatot. A fejlődés, a haladás, a min­dig jobban kiéleződő biztosítási verseny feltétlenül szükségessé teszi, hogy tagjainknak mennél jobb és tökéletesebb kiszolgá­lást nyújtsunk. Ennek a kitű­zött /célnak érdekében,. sok esetben szükséges, hogy fiók­jainkat egyesítsük esetleg meglévő ügykezelőinket meg­bízatásuktól felmentsük. Igaz­gatósági gyűlésünk leszögezni kívánta, — hogy ezek az intéz­kedések — egyes esetekben — nem azt jelentik, hogy az ügy­kezelő működésével nem len­nének megelégedve: a haladás és fejlődés írja elő ezeknek a lépéseknek megtételét. Az Amerikai Magyar Szövet­ség székházának, a “Col. Mi­chael de Kovats Memorial Bldg” vételárának költségeihez az Igazgatóság egyezer dollár­ral járult hozzá. A hat napon át, sokszor a késő esti órákba is benyúló igazgatósági gyűlés résztvevői minden tekintetben alapos munkát végeztek s avval a jól­eső érzéssel távoztak el kö­rünkből, hogy az eléjük ter­jesztett ügyeket igazságosan bírálták el és az Egyesületünk fokozatos haladását biztositó intézkedéseiket legjobb tudá­suk szerint hozták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents