William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1956-03-07 / 3. szám

11-IK OLDAL

1956 március 7.

William Penn

MARCHS TIZENÖTÖDIKE

Szá>: egynéhány év óta ünnepli a magyar a szabadság megszületésénél? napját. Ez a mi julius 4.-érik. Szimbólummá vált és a szimbólumoknak titkos erejük és nagy lelki értékük van, mely szinte elpusztíthatatlan. A kelta nép jég elporladtj feledésbe merült, de Tristan még ma is az abszolút szerelem szimbóluma. Egy század alatt sok hangzatos szólammal, de őszinte lelkesedéssel is ünnepeltük a magyar sajtószabadságnak, a magyar ifjúságnak tavaszi felbuzdulását, amelynek oly váratlan sikere volt. S ezt nem lehetett elcsépelni, ennek még ma is jelentősége van.

1848-ban Európában előbb Párizsban, majd Bécsben megremegett a föld az elnyomók alatt. Az idősebbek óvatosan visszahúzódtak és várták, jiii lesz a felfordulásból. De a magyar fiatalság tenni akart. A márciusi ifjak a Pilvax kávéházban gyülekeztek, tanakodtak. Ott szavalta el először PETŐFI harci riadóját, a “Talpra Magyar-t. A fiatalok után megindult az ái-adat. A hazafiak Buda várába vonultak fel és kiszabadították Táncsics Mihályt börtönéből. Innen újra Pestre vonult a -tömeg a nyomda ostromára. Az emberek szakadó esőben, esernyőtenger alatt várták rendületlenül, hogy mit tudnak elérni a fiatalók oktalannak látszó lelkesedésükkel. A cenzor, akinek meg kellett volna bírálni a harci szózatot és megtiltani annak közlését, remegve bujkált és nem merte megakadályozni a vers kinyomatását. Innen a tömeg az ifjakkai élükön a Nemzeti Múzeumba vonult, ahol PETŐFI újra elmondta a “Talpra Magyar”-t, a szabad magyar sajtó első termékét. Akik itt születtek a sajtószabadság hazájában, alig tudják elképzelni, hogy ehhez mennyi merészség és elszántság kellett.

Szép nap volt március tizenötödike, tele tűzzel, lelkesedéssel. De az elnyomók se pihentek és minden áron le akarták törni a magyar szabadsagmozg álmát. A “Divide et impera” régi taktikájával ellenünk uszították a szerbeket, horvátokat és románokat. De Kossuth hatalmas szónoki szava megmozdította az egész országot és a nép minden létegét és megindult a nemzet harca szabadságáért. Az osztrák elnyomók hadai mindenütt hanyatt-homlok megfutamodtak és kénytelenek voltak orosz segítségért könyörögni. Paskíevics orosz hadai, mint valóságos második tatárjárás, elárasztották az országot. Az óriási túlerőnek még a szabadsághősök sem tudtak ellenállni és amint azt az egykorú dal.siratja, Világosnál “a magyar napja leáldozott”. *)

A cári uralom egyik utolsó történetirója, KORNILOV érdekesen Írja le, hogy Paskievicset milyen nagy diadallal és csodálattal fogadták Oroszörzságban a nagy haditettért, hogy még a hős magyarokat is meg tudta verni. A krimi háborúban aztán alig bírták elhinni, hogy nem tud boldogulni.

A nemzet látszólag elbukott, de a kudarcoknak erkölcsi értékük szokott lenni és az igaz ember érvényesül a legnagyobb vereség után is. A szorgalmas, ügyes hugenottákat XIV. Lajos a nantesi kiáltvánnyal kiűzte Franciaországból. Észak-Irországba menekültek és a híres ir lenvásznat még ma js ezeknek az üldözötteknek az utódai gyártják Ulsterben. Egy másik csoport Brandenburgba futott és segített azt naggyá tenni.

*) Honnan jössz te oly leverten, bus pajtás?

Miért sir egyik' szemed jobban, mint a más’?

Világosról hozom e nagy bánatot,

Mert a magyar napja ott leáldozott.

Szentkirály szabadjai Karsa Endre.

A cári hadak leverhették a magyar hősöket, Haynau bitóra juttathatta az -aradi tizenhármat, de azok akik Kossuthhal menekültek, Amerikában uj otthonra találtak és később bebizonyíthatták hősiességüket az uj hazában is.

VASVARY ÖDÖN párját ritkító magyar és angol nyelvű könyvében, a “Lincoln Magyar Hősei”-ben olvashatunk mindazokról a magyar hő ■ sokról és nagy tetteikről, akiit az amerikai polgárháborúban örök babérokat szereztek.

Itt csak egy-két igen kiváló magyar hőst említünk meg, akik az

amerikai polgárháborúban örök nevet szereztek maguknak

ZÁGGNYI KÁROLY Bem alatt küzdött a szabadságharcban és többször megmentette Bem életét is. Mint amerikai ezredes Springfield, Mo. mellett vezette azt a híres lovasrohamot, amelyet az amerikai lapok úgy dicsőítettek, mint a vitézség meglepő, páratlan példáját.

Eupenily merész harcot vívott MIT!ALÓTZY GÉZA is, aki a szabadságharc letörése után Aradon várfogságot szenvedett. Amerikában ezredet szervezett az Unió hadaiban és ebben a kérdésben Lincolnnal is levelezett. Mint amerikai ezredes véres ütközeteket vívott Chattanoogánál, ahol hősi halált halt. Később hősiessége elismeréséül Chattanooga egyik erődjét

róla nevezitek el.

Vagy vegyük csak POMUTZ GYÖRGYÖT, aki Klapka alatt mint kapitány harcolt. Amerikában tjibb magyar társával New Budát alapította, lowa államban. A polgárháborúban SHERMAN alatt küzd, mint alezredes és a harmadik brigád parancsnoka. A . háború után szentpétervári amerikai főkonzulié nevezték ki.

Még sokkal több derék, vitéz magyart említhetnénk, akik mind a

szabadságharcban, mind az amerikai polgárháborúban dicsőséget szereztek.

Kitűntek mint hadosztályparancsnokok: PERCZEL MIKLÓS, Corinth ostrománál (Vörösmarty Mihály volt a nevelője), MUNDEE-M Ä N D Y KÁROLY huszárőrnagy, ROMBAUER RAFAEL GUIDÓ, ki a polgárháborúban a Pacific vasutat védte.

Mint ezredesek harcoltak az amerikai polgárháborúban NÉMETH JÓZSEF, ki a szabadságharc kitörésekor huszárjaival átszökött az osztrákoktól a honvéd hadseregbe és WAGNER GUSZTÁV. Mint őrnagyok MÉSZÁROS IMRE és HÍI LEBRANDT HUGÓ, mint kapitányok GÁL SÁNDOR és KOVÁCS GUSZTÁV.

De megállták a helyüket a polgári életben is azok. akik egykor az osztrák elnyomás ellen küzdöttek. Több magyar a diplomáciai pályán érvényesült. Sok kiváló üzletember is akadt köztük, így LUDV1GH ELEK, a Famous Players pénztárosa. (Fivére I.ÜDV1GH GYULA v.b.t.t. a MÁV. vezérigazgatója volt). De voltak köztük újságírók is, mint RÓZSAFY MÁTYÁS, művészek, mint SZERDAHELYI EDE, Liszt tanítványa, politikusok, mint FEKETE SÁNDOR, East St. Louis polgármestere, vagy hatalmas ttjságkiadó mint PULITZER JÓZSEF, a Pulitzer dij megalapítója.

A magyarok megbízhatósága, vitézsége és tehetségei általános elismerésnek örvendtek. Mindazok, akik resztvettek a magyar szabadság-harcban, kitüntették magukat az amerikai polgárháborúban is.

Akaratlanul is felötlik ezek után, a gondolat, hogy a mi korunkban is

BLAIR F. GUNTHER BÍRÓ ÜDVÖZLETE

Pittsburgh jogtudományi és emberbaráti, köreinek egyik legkimagaslóbb egyénisége, aki felebarátai érdekében már annyi jót tett, GUNTHER F. BLAIR, a pennsylvaniai Superior Court bírája is üdvözölte Egyesületünket hetvenéves jubileuma alkalmából.

A kiváló biró maga is fraternalista, elnöke a legnagyobb lengyel testvérsegitő egyesületnek, a Polish National Alliance-nek. Ez az egyesület közel 340,000 tagot számlál és a nemzetiségi háttérrel biró egyesületek között a legnagyobb.

GÜNTHER biró igazi fraternalizmusára vallanak üzenetének következő szavai:

“Szivből fakadó jókívánságaimat küldöm a Verhovay Segély Egylet és a Rákóczi Segélyző Egyesület tagjainak bátor és jövőbelátó egyesülésükhöz William Penn Fraternális Egyesület neve alatt.

Példájuk útmutató más fraternális testületek részére.”

A CLEVELANDI OTTHON HÍREI

Az alábbiakban felsorolom az 1956-os esztendőre megválasztott tisztviselők neveit a különböző clevelandi fiókjainknál:

36'-es fiók:.

Medve Jánosné elnök, Loboda Jenőné alelnök, Gál Imréné ügykezelő titkár, Menyhárt Anna jegyző, Bozza Ghesterné ellenőr, Kató Benjáminná számvizsgáló, Tatai Józsefné gazdasági elnök, Verovecz Ferencné ajtóőr.

366-os fiók:

Terry Torda elnök, Joseph Torda jegyző, Szabó József pénztáros. Sportkör:

Béres Teddy elnök; Szemetkó József alelnök, Knapp Betty jegyző, Mrs. Pintér pénztáros, Oravecz Ferencz raktáros. (Tudomásom szerint még többen is kaptak helyet a tisztikarban. Amint az elmaradt nevekről pontos tudomást szerzek, pótlólag fogom tudatni.)

Az évi programból a következő dátumokat kivánom olvasóinknak jó előre figyelmükbe ajánlani:

Március 4-én a 14-es fiók, közvetlenül a havi gyűlés befejezése után, — kártyadélutánt tart.

Március 17-én a Sportkör tart ugyancsak kártyadélutánt.

Junius 3-án a 14-es fiók rendezi meg nagy piknikjét a Kálló farmon, Tóth Jóska zenekarával.

Október 14-én tartjuk a hagyományos Szüreti Mulatságot.

Kuglizóink lázasan készülődnek a nagy találkozóra. Hisszük, hagy az idei találkozó alkalmával is fog gyarapodni emléktárgyaink sorozata.

Füzy Kálmán, az Otthon gondnoka.

lehetne ezt a példát követni. Hány elsőrangú, kiváló vitéz magyar katona állhatná meg helyét a jövő esetleges háborújában, Amerika oldalán harcolva. Számos olyan magyar katona él itt, aki az orosz bolsevizmus elleni harcban otthon érdemeket szerzett. Ezek mind bebizonyíthatnak kiválóságukat a magyar katonai erényekben, ha a vendéglátó Amerika igénybe venné tudásukat és rátermettségüket. Ezek mind kiváló katonai nevelésben részesültek, használhatóságukon kívül az is fontos szempont, hogy megbízhatóbbak más nép fiainál, mert minden okuk megvan arra, hogy a vörös elnyomókat gyűlöljék. Ezek a magyar tisztek éppúgy szolgálatára lehetnének Amerikának és mint amerikai tisztek és tábornokok is megállanák a helyüket, ha bevennék őket az amerikai hadseregbe, mint elődeik a polgárháborúban. Sajnos a második világháború után még mindig lappangnak bizonyos gyanakvások az amerikaiaknai és ezen nem egykönnyen tudják tultenni magukat.

Pedig nyilvánvaló, hogy katonáink most is kitüntetnék magukat és erős, szilárd oszlopai lehetnének az amerikai hadseregnek. Lassanknit valamennyien amerikai polgárokká válnak és érdekük lesz uj hazájukat, a magyar eszméket és az amerikai tapasztalat és munka eredményeit védeni mint ezt hős elődeik, mind a magyar szabadságharcban, mind az amerikai polgárháborúban tették.

Reméljük, hogy ezt az amerikai vezető körök is hamarosan belátják és március tizenötödikének fiatalos lelkesedése újra csodákat tehetne, mind Amerika, mind Magyarország érdekében.