William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1956-03-07 / 3. szám
12-IK OLDAL William Penn 1956 március 7. SUTA PÉTER KÖSZÖNTÉSE Bányásztestvéreknek — ünnepi köszöntő Á William Penn Fraternális Egyesület elnöke azzal a megtisztelő kéréssel fordult hozóim, hogy hivatalos lapjuk, a "William Penn” részére írjak pár soros üdvözletét. Hangsúlyozni kívánom mindenekelőtt, hogy a William Penn olvasótáborával szemben nem tartom magam teljes idegennek, hanem inkább mint testvér fordulok a testvérekhez, mert hiszen oly sok tevékenységet fejtettünk ki közös erővel, akarattal. A testvériség eszméje az emberiségnek sokkal többet jelent, riaint életbiztosítási lehetőségeket. Minden fraternális testület egy nagy családdá forr össze, a sok közös, társadalmi és nemzeti téren kifejtett tevékenység révén. Szeretnék rámutatni néhány emberbaráti szolgálatra, amelyeket különböző testületek, mint az Amerikai Magyar Szövetség, az Amerikai Magyar Segélyakció és az Egyletközi Értekezlet tettek a rászorultaknak. Ezek a testületek a következő egyesületekből álltak: a Verhovay, a Református Egyesület, a Rákóczi Segélyző Egyesület, mely nemrégen a William Penn Fraternális Egyesülettel egyesült és az American Life Insurance Association, (melyet magyar körökben Bridgeporti Szövetség néven ismernek). BORSHY nagytiszteletü ur, a Református Egyesület titkára az Egyletközi Értekezletet a MÉGY NAGY kongresszusának nevezte el'tréfásan. A NÉGY NAGY-na k az volt a célja, hogy a magyar egyesületek között harmóniát és együttniüködést teremtsen. A különböző egyesületek főtisztviselői cvenkint legalább egyszer öszsze jöttek, hogy eszmecserét folytassanak és közös lépésekben állapodjanak meg, egyesületeik és tagságuk javára. Manapság az Egyletközi Értekezlet már csak a múlt emléke. 1944-ben a magyar NÉGY NAGY és néhány közéleti vezető férfiú chartert szereztek és. megalakították az Amerikai Magyar- Segélyakciót, mely New York városában székelt. Az amerikai magyarok lelkesen karolták fel és készségesen nyújtottak segítséget Magyarországon élő kétségbeesett véreinknek és azoknak, akiknek az a boldog sors jutott, hogy kimenekülhettek a vesfüggöny mögül, az u.n. “orosz paradicsom”-bói. A D.P.-k ezreinek nyújtott lehetőséget a Segélyakció és az Amerikai Magyar Szövetség az Egyesült Államokba való belépésre s ezek most mind élvezik az általános szabadságot és bőséget. Sokan közülük már az Egyesült Államok megbízható polgáraivá váltak. A William Penn Fraternális Egyesület (régebben Verhovay Segély Egylet) ebben az évben ünnepli hetvenéves évfordulóját. Vájjon az a tizenhárom bányász, akik Hazleton, pennsylvaniai városkában, hetven évvel ezelőtt megalapították a Verhovay Segély Egyletet, mert-e arra az óriási fejlődésre gondolni, melyet ez a több mint húsz millióval rendelkező testület fölmutatott? Nem hinném. Pedig a siker titka könnyen kitalálható: az odaadó és becsületes vezetőség müve ez. Nem szándékszom a William Penn történetét megírni. Az majd a William Penn főtisztviselőinek feladata lesz, akik oly sok év óta önzetlenül áldozták fel minden idejüket és tudásukat csakhogy nagyra növeljék egyesületüket és a tagság érdekeit minél inkább előmozdítsák. Ebben a történelmi évben csatlakozom az ünneplők ezreihez és azt kívánom a William Penn jelenlegi vezetőségének, mely minden tudással, bölcsességgel felruházott, vezetésre alkalmas férfiakból áll,' hogy nagy testvéri .testiiletüket, messzefénylő, égő fáklyával a kezükben vezessék állandó növekedés és siker felé. SUTA PÉTER az American Life Insurance Association, Bridgeport, Conn, elnöke.---------------------------Magyar receptkönyv Pár évvel ezelőtt néhány magyar receptet közöltünk egy kitűnő MAGYAR SZAKÁCSKÖNYVBŐL, melyet eddig körülbelül 16,000 példányban adtak el. Gyakran futnak be a Központi Hivatalba kérdezősködések, hogy hol lehetne ezt a magyar szakácskönyvet megrendelni, sőt némely levélíró azt hiszi, hogy mi árusítjuk azt. íme a cim, ahol megszerezhető ez a könyv: DORCAS GUILD, MAGYAR EVANGELICAL and REFORMED CHURCH, 119 W. RIVER STREET, ELYRIA, OHIO. A könyv ára $1.25, amelyben a postaköltség már bennfoglaltatik. A Verhovay Fraternális Egyesület alapításának 70-ik évfordulóján szeretnék élni az alkalommal, hogy én is kifejezzem gratulációimat. Az egyesülés feltétlenül egy kimagasló esemény és kilométerkő az érdekelt egyesületek életében, s általa a William Penn Fraternális Egyesület a legnagyobb amerikai fraternális egyesület lett azok között, amelyek magyarok által alapítottak. Az egyesülés által a tagok száma közel 90,000-re emelkedett, melyek közé, — kitüntetésnek éreztem magam is, amikor egy évvel ezelőtt, mint Verhovay tag beléphettem. A Verhovay Egyesülettel kapcsolatban talán legmegkapóbb számomra az a tény, hogy hetven évvel ezelőtt 13 szénbányász alapította. Az én édesapám is szénbányász volt s fiatal korom éveit bányászkörökben éltem le. Voltam a bányákban, álltam összeszorult szívvel bányatorokban szerencsétlenség utáni dermedt ijedtség idején s láttam, amint a sebesülteket, halottakat felszínre hozták és egész életemben kapcsolatban állottam azokkal a munkásokkal, akik Idejük nagy í’észét a bányák mélyén töltik és ebből tartják fenn a maguk és családjuk életét, szerzik mindennapi kenyerüket. Később egy szénbányász leányát vettem feleségül is, — jelenleg pedig az Egyesült Államok legnagyobb széntermelő központjának képviselője vagyok Washingtonban a törvényhozásban. Mindebből máris világosan kiérezhető bizonyára, hogy milyen őszinte rokonszenvvel, együttérzéssel gondolok mindazokra a munkásokra, akik a “fekete gyémántot” felszínre hozzák az emberiség hasznára. A bányavidéken töltött esztendőim alatt alkalmam volt nagyszerű magyarszármazásu amerikai bányászok között élnem. Velük együtt dolgoznom igazán megtiszteltetés volt számomra. Az ő lojalitásuk és felelősségérzésük őszinte elismerést keltett bennem, azonkívül igazi barátoknak is ismertem meg őket. Nehéztesti munkások voltak, becsülték, szerették családjukat, de szeretteiken kívül azt a szükebb közösséget is, amelyikben éltek. Biztos lehettem mindenkor afelől, hogy ezek a magyarszármzaásu bányászok sohasem fogják kivonni magukat közösségi munka, felelősség alól, hanem mindenkor készen állanak a maguk hozzájárulásával építeni ezt az országot naggyá, szabaddá. Legjobb kívánságaimat küldöm polgártársaimnak, akik ehhez a nagyjelentőségű egyesülethez tartoznak és ismételten szívélyesen köszöntöm a William Penn Fraternális Egyesületet abból az alkalomból, hogy ilyen történelmi fontosságú és progresszív lépést tett a jövő érdekében. Ebben a mi csodálatos és nagyszerű országunkban a jövendő nem ismer határokat, — éppen ezért nézünk a jövendő elé nagy reménységgel. Éljünk, munkálkodjunk együtt még hathatósabban, nem pedig meglankadva, mintegy Ámos próféta látomásának mai képe, az egész világ emberiségéért. — “Hanem folyjon az ítélet, mint a viz és az igazság, mint a bővizű patak” (Ámos 5:24). ROBERT C. BYRD SÁGHY JÓZSEF a példaadó nagyapa Sághy József tagtestvérünk — aki a detroiti 36-os (V) fiók és a Ford Motor Co. régi közbecsületbén álló tagja és munkása, — az eliYiult pár esztendő alatt olyan példás nagyapai szeretetről, unokái jövőiét biztosítani akaró nemes gesztusról tett tanúbizonyságot, hogy méltán kiérdemelte egyesületünk elismerését és gratulációját. 1951-től kezdődően a mai napig 7 unokáját íratta be egyesületünk tágjai sorába és mind a 7 unokáért teljes egészében, 20 esztendőre kifizette a biztosítási dijakat, összesen 1756.92 összegben. Sághy József tagtestvérünk 1953- ban veszítette el kedves feleségét, József fiát pedig 1951-ben. Lajos nevű fia Japánban teljesít katonai szolgálatot.
