William Penn Life, 2003 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2003-01-01 / 1. szám

remélve és várva fordul a magyar tanítókhoz:

Bús ébredők! a Naphoz az arccal, Pusztul az ország, s az idő repül,

S kik hivatottak vezérül a népnek Ne maradjatok gyáva csőcseléknek,

Úri gazságok jobbágy őréül.... mert:

szélvész verte, szép nagy szivekre vár itt

egy sötét ország, melynek páriáit, nem mentheti más, csak szélvészroham.

A háború kitörésének hire taglócsapásként érte. Sohse szemlélte optimista szemmel az embert, de most teljes lealacsonyodásától féltette; féltette a humanizmusát, derengeni kezdő ember-ideálját. Az isszonyodás teljesen bevette magát az életébe:

Úgy szakadtunk be a Pokolba,

Mintha korbácsra, s terítésre Dühünk, hangunk sohse lett volna. Öldöklő angyalai az Úrnak,

Soha igy meg nem öltek múltat,

Már csúfja minden átoknak az Ember, Még mélyebb pokol, még több nincsen.

Jajgatott, sirt, átkozódott az Emberért, mégis a szeretetet, s a kiválasztottak csoportjához tartozót hirdette: az Embert az Embertelenségben.

S mint mag a hó alatt vár a feltámadás örök rendjére, s Intést küld az Őrzőkhöz, s intést a szegény legényeknek:

Őrzök, vigyázzatok a strázsan,

Az Élet él és élni akar,

Nem azért adott annyi szépet,

Hogy átvádoljanak most rajta,

Véres, s ostobafeneségek.

S a mészárszékre vitt népnek, a pompás Kalota-parti magyarságnak kijáró ölelése mellé, megérkezik egy késve is boldogító szerelem: Asszony jött, az ö fajtájából, akivel érdemes megmaradni. Himnusz születik a végre, "nagy kerülőkkel, nagy vétkekkel" megtalált társhoz:

Nézz drágám kincseimre,

Lázáros, szomorú nincseimre.

.. .Nézz drágám rám szeretve,

Téged találtalak minekedve,

S ha van még kedv az aljas világban: Te vagy a szivem kedve.

Magyar Nyelv

r11 ■■""■■"'"Á

A passage from A Graceful Message of Dismissal

By Endre Ady (Translated by Edwin Morgan)

How long, how silently it has been like this:

how often, to reassure you in your fate

by dazzling favours, you were given a golden

Leda-psalm, sent white-hot to the fairest

of the fair. 1 received nothing, withdrew nothing:

it was my grace to give you false belief in kisses "wont to wanton otherwhere”

and loves 1 was “wont to love otherly”: and 1 am grateful for all these embraces, and despite everything 1 thank such wisps of Leda-gone as any man can thank

on leaving behind him an old listless kiss.

A már "rémülő szemmel" néző Ady úgy érzi mindent megért, ha csak egy óra dalolta is el dalát mellette. Csinszkához írott verseiben csitul el az aszszony-keresö lárma, s születik meg a beteg-szivü istenes ember vallomása:

Ha te nem jöttél volna,

Ma már tán panaszló szám se szólna,

S gúnyolói, hivő életeknek raknak koporsóba.

S hogy teljes legyen as úri ősz siró gyermekének az élete, a háború csúfos végét a forradalmat is megéri; öröme azonban korainak bizonyult, mert múltból kifutott hajókának idegen viz a vörös-nap besugározta; s a lelke fáradt, hullámtalan, holt:

Szabad, hü tenger volt a lelkem,

Nem érdemelte, hogy most legyen fáradt,

Hullámtalan, holt;

Mert igazam volt, igazam volt.

S két hajó szeli meg küzdve,

Lesve, és űzve egymást

tépett lobogókkal: a fáradt félelem,

És a hetyke utálat.

S még fújja utolsó erejéből egy népéért aggódó Üdvözlet a győztes elé:

Ne tiporjatok rajta nagyon,

Ne tapossatok rajta nagyon Vérvesztes, szegény szép szivünkön,

Ki ime, száguldani akar.

Fiatalon halt meg, 41 éves korában;

életének utolsó korszaka mégis olyan, mint a késő öregségeket megért nagy költőké. Valóban túllátott a földi rácson, s az élete "halálon innen, életen túl" játszódott le.

Méltóbb befejezéssel mi sem hódolhatunk jobban ma sem emlékének, mint azzal a verssel, mellyel azt Tóth Árpád is tette:

... Csodállak, aki jöttél e vig Kánába,

s készitsz

Setét, erős bort nekünk könnyeid szent

vizéből,

S áldlak, mert újra zengő, s ábrás csókod izétől

Ajka ama holt lyánynak, ki a magyar

Poézis.

Áldlak, mert csodát mivelsz. ..bénák, s vakok között,

Mig gőggel megtagad sok vénhedt irás-tudó,

S mig fitymál únt rímekkel sok ósdi

sirás-tudó,

Áldalak, mert szent magyar vagy, nagy és megöklözött.

Áldlak, mivel szilaj vagy, s szelíd, mint ama Másik,

Kinek kemény kezétől a templomi kufár-had

Üvölt vala...s ki szólt:ha ki szivekben fáradt,

Énhozzam jöjjön el, s lel megnyugasztalást itt...

(Részlet Tóth Árpád:

Ady Endréhez cimü verséből.)

14

Nilliani Peon Lile, January 2003