William Penn Life, 2001 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2001-03-01 / 3. szám
±o*±/. Ez az év a magyar szellem történetének legragyogöbb esztendeje. 1847 gyűjtötte össze az erőt, amely a későbbi években robbant és világított, s világítani tud még ma is. Más nemzeteknek évtizedek voltak a fordulat és az új korszak enciklopédiájának elkészítésére. A magyar újjáéledés egy év alatt végezte el a munka dandárját, vett fegyvert s barikádkövet a múlt anyagából, s teremtette meg azt a szellemet, amely semmiben sem maradt el a nyugati törekvések szellemétől, sőt nem egy lebbenésében túl nyúlt azokon, irányitó szövétnekként egész Európa figyelmét magára vonta. Egymást érik a korszakalkotó irodalmi alkotások, hónapok alatt arcvonalak bomlanak fel, s rendeződnek új hadállásba. S ami oly ritkán történik meg: az irodalom közvetlenül az életbe ömlik, eleven hatóerő lesz benne. Mert a hirtelen pezsgést, amely az egész országot elfogja, elsősorban ez idézi elő. És ami még ritkábban történik meg: az ország vezetése a politikusok kezéből az irók kezébe csúszik: lesznek napok, amikor majdnem teljesen az övékbe kerül - s ilyenkor születnek nagy események. A cselekvő magyar irodalom központjában a fiatal Petőfi áll. Eszméi, politikai nézetei bámulatos tisztára forrtak. Látta a hazafiság két értelmezését: a régit, amelyben a haza neve a leghitványabb, mert érdekek védelmét jelenti milliók rovására, és az újat, a nyugatit, amely szerint a hon népmilliók közös, szabad otthona. Neki az utóbbival kell azonosulnia. Hát nem a szabadság nemzete-e a magyar?! A költő élete végéig komolyan veszi az iskolában tanult szót: szabad nemzet. És számára, a nyelv mivesének, már mindenki egyformán magyar, aki magyarul beszél, illetve annak kell lennie. Az irodalom rávezette, hogy ezt a valóságot képviselje. De ennek a valóságnak a hú képviselete már forradalmi teendőket kívánt. A fiatal költő még nem ismerte, vagy csak nagy vonalakban ismerhette a társadalom várható alakulásának tudományos elméleteit. A jogászi észjárást megvetette. Mi okozta mégis, hogy valamennyi kortársa közül ö látott legvilágosabban, illetve hogy öt igazolta legjobban az idő? - S hogy viselkedésénél a mai elméletek ismerője sem tudott volna különbet tanácsolni? Talán ösztönével mérte ki a tényekből, a helyzetekből azt, amit ma a tudományos vizsgálódás a maga megszámlálhatatlan eszközével kimér? - Az ö példája a bizonyíték, hogy a következetesség bátorságával párosult tiszta elme mi mindent pótol. A természetesség és az egyszerűség az ö nagy titka, mint ahogy költészetében is a valóságot bírta szóra, mert csak ez tud valóság felettit, korszakot megelőzőt mondani. A tettek korszakát tettnek számitó nagy versekkel nyitja meg. Ha férfi vagy, légy férfi, Függetlenségedet, A nagyvilág kincséért Árúba ne ereszd. Ha férfi vagy, légy férfi Legyen elved, hited És ezt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted. Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad Hadd vesszen el az élet, Ha a becsület megmarad. Légy tölgyfa, mit afergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát, Meg nem görbítheti. A költő mintha előre hallaná a vádakat, amely minden javítási törekvését honunk szellemétől idegennek, jöttmentnek, s hazaárúlónak bélyegez; új eszméit azonban kitéphetetlenül beleágyazza a magyarság szellemi talajába. A magyar irók közül elsőként lelkesedik Rákócziért, és sikerül az egész nemzetet magával ragadnia. A forradalmisággal, a társadalmi világszemlélettel beoltott hazafiság, mivel talaja van, szivósabb, szúrósabb ágakat ereszt, mint maga a puszta társadalmi forradalmiság. 12 Hinni Pen Life, Marth 2001
