William Penn Life, 2001 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2001-06-01 / 6. szám
A Duna-Kanyar ^ Szentendre Kerékgyártó Barbara ISEGRÁD és környéke a h azai tájak közül egyike azoknak a szép tájaknak, amelyek nem mosódnak ki az emlékezetből. A település és környéke azért lett a Duna kanyart felkereső turisták legkedveltebb utcája, mert itt tárul fel legszebben a táj sajátos szépsége. A történelmi emlékek is olyan harmonikusan illeszkednek a természeti keretbe, hogy Visegrád évszázadok alatt az egész táj szimbóluma és természetes központja lett. Érthető tehát, hogy Visegrád már több mint száz éve népszerű kirándulóhely. Jelenlegi képe évszázadok emberi alkotásaiból alakult ki. A település név - Visegrád: Magasvár - a népvándoriás korában itt élt szláv telepesektől maradt ránk. Az Írásos emlékek Visegrád város nevét 1002-ben emlitik először. A 11.ik században épült fel a görög szertartású bazilita szerzetesek kolostora, bizánci Ízlés szerint. A négyszázévet megélt kolostort a török hadjáratok törötték le aztán végérvényesen a térképről. A történelmi emlékek feltárása révén egyre több régi emlék, került napvilágra; Kelet-Európa legnagyobb ásatási területének felszínre hozott kulturális értékei ezután megsokszoroztak a látogatók számát, és messze földön ismertté tették Visegrád nevét. A Visegrád felkersö turisták programjában szinte kivétel nélkül szerepel a királyi palota megtekintése. Azok a szemtanuk, akik még virágjában látták a visegrádi királyi palotát, azt írták, hogy nem volt párja Európában, talán szép kiképzésével egyedül a párizsiak várusaban a parlament szépsége közelítette meg ezt a hatalmas épületet. A pápai követ elradtatásának igy adott hangot levelében: "Ex-Visegrád paradiso terrestri: - Visegrádról, a földi paradicsomból." Oláh Miklós a mohácsi csata után külföldre menekült magyar humanista a palota gyönyörű fekvését, a reneszánsz kert pompás virágait és a bámulatos művészettel faragott szökőkutakat dicsérte. Arról irt, hogy a nagy ünnepségek alkalmával váltakozva fehér és vörös bor patakzott a pompás kutak márványból készült medencéibe. Oláh azt is megörökítette, hogy a gyönyörű kilátást adó palotában 350 terem volt. Az olasz Bonfini, Mátyás történeirója, a kápolna gazdagon, díszített vörösmárvány falait, a fehér alabástromból készült oltárt és a pompás hangú, ezüstsipú orgonát emelte ki. Az eddigi feltárások és az épületegyüttes kiterjedését megállapító próbaásatások biztos támpontot szolgáltattak arról, hogy a palota három egymástól elválasztható szakaszra különül. Az északi palota, a Mátyásról elnevezett szárny öt szintje, s ezen belül három, különböző magasságban fekvő udvara viszonylag a legjobban feltárt és megismert. A két épületszámy között, de azoktól kissé magasabbra, teraszra épült a kápolna, és ennek folytatásában a déli palota, vagy másképpen a királynék szárnya, amelynek legtöbb pusztulást szenvedett részein három emeletet sikerült azonosítani. A díszudvar közepén áll a Herkules-kút, a magyar reneszánsz szobrászat egyik legszebb emlékének töredéke, melyhez hasonlót csak Itáliában lehetett látni. A hangulatos oroszlános udvar, a támfal elé épített késő gótikus kútról kapt^nevét, ezt Mátyás egy korábban itt álló címeres kút helyére építtette, úgy, hogy a helyszínen talált korábbi kutat befalaztatta, s ezzel megmentette a pusztulástól. Ezek a darabok a lakótorony kiállítási termébe kerültek, az eredeti helyén pedig a két újból faragott vörösmárvány másolatát, Szakái Ernő, soproni szobrászművész és restaurátor munkáját, állították fel. Öt vekvö oroszlán tartja a négykaréjos tálat, s belőlük nőnek ki a kettős csúcsivben végződő oszlopok. Fölöttük a baldachin mélyített frízében Mátyás tartományi címerei varrnak, tetejét pedig "pártázatos" párkány koronázza. Leggazdagabb díszítésű a baldachin belső túl felé néző fedőlapja, a Hunyadiak hollós címerével és a kút építési idejére vonatkozó szövegszalagra vésett latin nyelvű felírással. A visegrádi látnivalók felkeresése maga is egy séta, bejárásuk gyönyörű túrát kínál az ideérkező látogatóknak. ZENTENDRE külöleges karakte-rével méltán részese annak a földraj-zi tájnak, amit itt mi Duna-kanyar néven emlegetünk. Ezt a természeti kapcsolatot még szorosabbra fonja az azonos forrásokból merítő kúltúra és a közös történelem. Szentendre neve először egy 12.-ik századi oklevélben fordul elő. A települést állítólag a visegrádi bazilita kolostor védöszentjéröl András (Endre) apostolról nevezték el. Ebbe 14 Illáin Pern lile, June 2001
