William Penn Life, 2000 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
DEBRECEN A kálvinista Róma. Kerékgyártó Barbara Magyarországra látogatásunkkor semmiképp nem hagyhatjuk ki úticélunkból Debrecent e nagytekintélyű öreg civis(polgári) városunkat. Ide látogatásakor az utazó hatalmas élményekkel gyarapodva folytathatja útját, vagy térhet vissza otthonába. Debrecen városának történelmét Árpád koráig vezetik vissza történészeink, s első írásos megjelenítését egy 1211-es dokumentációs levélből származtatják. Neve legfőképpen a Reformáció korához vezetendő vissza, egésszen a 16.ik századba, amikor is a reformáció kezdetének elterjedésekor Debrecen szinte egész lakossága Melius Juhász Péter első református püspök vezetésével előbb luteránus, majd a későbbiekben a református hitet választotta. Meliusz Juhász Péter rövid élete után páratlanul gazdag életművet hagyott hátra. Teológiai müvei, prédikációi, vitairatai mellett botanikai, gazdasági és orvostudományi müveket is irt - elsőként Magyarországon. Az ö munkássága a hittérités terén mindenképpen alapjául szolgált Debrecen, a Kálvinista Róma elnevezésnek. A Református Nagytemplom nemcsak építészeti szempontból nevezetes, hanem kimagasló fontosságú történelmi események színhelye is. 1849, április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel Magyarország függetlenségéről és a Habsburgh ház trónfosztásáról szóló határozatát. A legnagyobb nyilvánosság előtt, mintegy népgyülés formájában zajlott le ez az esemény. A hallgatóság oly iszonyú tömegben jelent meg, hogy a rendes országgyűlési terem nem lett volna képes kis hányadát sem befogadni - olvassuk egy korabeli jelentésben. Debrecen nevének hallatára az utazó gondolatában két épület neve, emléke ébred fel elsőnek. A Nagytemplom és az Aranybika Szállodáé. A nemzedékeken át emlegetett Arany Bika története sokkal régebbi, mint a ma álló épületé. Az első voltaképpeni szálloda a Fehér Ló volt, amely azonban méreteinél fogva csak ármeneti megoldást jelentett Debrecen számára. A 17.-ik század közepén egy Bika András nevezetű debreceni polgárnak árverezték el az Arany Bika helyén álló családi házat, melyre az új tulajdonos emeleteket huzatott, átépittette szállodának és ekkor készült el a vasból vert, s rézzel bevont bikát ábrázoló jel is, ami évtizedekig hirdette az egyre nevesebbé váló szállodát és éttermet. így nyerte a nevét a szálloda e debreceni família után. A magyar szabadságharc után István nádor fogadóra keresztelték az épületet - de egy rövid idő elteltével újra a Bika névre hallgatott a szálloda. 1882-ben Steindl Imre tervei alapján új pompás épültetet emeltek rá, s a szállodával egyidejűleg a kávéház is megnyílt. Számos nevezetes vendégre emlékszik vissza ez az öreg épület. Széchenyire, Deák Ferencre, Vörösmarty Mihályra, a harcterekről jövő magasrangú tisztekre, Bem apóra, Nagy Sándorra és vezérkarára; Petőfi is többször emlegeti verseiben a "Pika" vendélglöt. Irodalmi emlékei is vannak a Szállónak. Itt vetődött fel először a Csokonai Kör alapításának gondolata. Az 1920-az években itt szállt meg hosszabb időre Móricz Zsigmond, s a szálloda emlékei közt jegyezzük fel azt is, hogy Oláh Gábor a Debrecenhez haláláig hűséges poéta 15 éven át állandó ebédvendége a szálló jó emlékezetű gazdájának, Németh Andrásnak. A debreceni népzenészek közül legnagyobb hírre Boka Károly tett szert, akit érdemei, és hallatlan népszerűsége elismeréséül, polgárai közé vett fel a város. Boka, Kossuth kormányzó kedvelt muzsikusa számos, ma is énekelt dal szerzője volt, igy az a ö hegedűjéből sarjadtak ki a Káka tövén költ a ruca, Az édesanyám is volt nékem, a 8 William bnn Lila, April 2000 A Református Nagytemplom - Debrecen
