William Penn Life, 2000 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2000-12-01 / 12. szám
jstván: /\ K.iráiu 1//—V V'/Á I ✓/"TV I/-4- D —« L^U'i —v Kerékgyártó Barbara II.Rész Az az aktus, amit ma koronázásnak nevezünk számos mozzanatból álló szertartás volt, amelynek során a ! "ályt különböző rítusokkal királlyá avatták és különféle felségjelvényekkel ruházták fel, s ezek között maga a koronázás nem is volt döntő mozzanat. Az egyház a királyt a szent olajjal raló felkenés által főpappá és Isten akaratából való uralkodóvá tette; a legkeresztényibb István is ebben a gondolatkörben nevelkedett fel, s igy a királyválasztás számára nem jelenthetett valami soha nem hallott újat, hanem összegezése és betetőzése volt azoknak a tanításoknak, amelyeket a politika oldaláról szüleitől, a teológia síkján St. Adalberttól és tanítványaitól, a keresztényi etikát illetően pedig rajtuk kívül felesége, Gizella, udvari kísérőitől kapott. így, amikor a történelmi pillanat elérkezett a szertartás mozzanatainak jelentését megértve és átérezve állhatott az oltár elé. A koronázás időpontja az évezred karácsonyán, vagy az új évezred első napjára lOll.januar l.-ejére tehető. A koronázáskor a király zászlót, kardot, jogart és koronát kapott; ezzel szemben fogadalmat tett az apostoli szék iránti hűségre, a pápai rendeletek megtartására, igazság szolgáltatására, az egyház védelmére, a szegények, özvegyek és árvák támogatására, a vérfertözö házasságok megszüntetésére és a törvényes házasság védelmére; végül Szent Péternek felajánlva magát, hüségesküt tesz, és a legátus kezéből átveszi az országot. Az, hogy István e felségjelvényekkel, s ezen felül gyűrűvel és országalmával is rendelkezett, kiderül a ránkmaradt szövegekből és ábrázolákból. István koronájának egykori képét, egy, az 1031-ben hímzett, úgy nevezett koronázási palást tartotta V///Á /////// fenn. Maga a koronázás valószínűleg Esztergomban történt, ami összhangban van azzal, hogy Esztergom volt Géza és István fejedelem, valamint az első magyar érsek székhelye. A történeti hagyomány már a 11.-ik század végén tiz püspökség alapítását kapcsolta a St. István-i egyházszervezéshez, s a koronázással összefüggésben történt meg az esztergomi érsekség megalapítása. Egyes esetekben a püspökségek megalapítása után szervezték meg a vármegyéket is. István első törvénykönyvéből szintén kitűnik az ispán és a püspök, illetve a pap szoros együttműködése. Gyakran járnak el közösen, és a térítés is a világi hatóságok támogatás mellett történik. A plébánia-hálózat kiépítésének első eredményeit követően a második törvénykönvében István király elrendelte, hogy minden tiz falu közösen építsen egy templomot. Az egyház gazdasági felszereléséről a közösségnek, papról és könyvekről a püspöknek, ruhákról, oltárteritökröl és szertartáshoz szükséges egyéb tárgyakról a királynak kellett gondoskodnia. Gyakran előfordult, hogy a templom nem közvetlenül egy-egy faluhoz tartozott, hanem az azt látogató települések közé építettek fel, hiszen ekkor még a falvak jelentős része nem is volt állandó településű. A határban magányosan álló egyházak körül idővel falvak alakultak ki, melyek nevüket gyakran a település-szervező templom után kapták. (Szentpéterfalva például.) István az 1010-es években Székesfehérvárott a Boldogasszony, Szűz Mária tiszteletére hatalmas templomot épített és mellé prépostságot szervezett. Székesfehérvár már apja, Géza fejedelem alatt, az Árpádok egyik vára volt. A koronázás után a királyok jelképesen itt kezdték meg 14 William Prím Lile, December 2000
