William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)
1999-08-01 / 8. szám
"- egy része azé, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesitést érte el' egy része azé, aki a fiziológia vagy az orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tette; egy része azé, aki az irodalomban eszmei értelemben a legjobbat alkotta; "- egy része azé, aki a legtöbbet, vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért vagy csökkentéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és követeléséért. "A dijakat a fizikában és a kémiában a Svéd Tudományos Akadémia, a fiziológiában vagy az orvostudományban a stockholmi Kalolinska intézet, az irdoalomban a stockholmi Akadémia, a béke ügyében pedig egy öttagú bizottság adja ki, amelyet a norvég Storting választ. "Kifejezett akaratom, hogy a dijak odaítélésében a nemzetiség kérdése fel ne merüljön, igy tehát a dijat a legméltóbb nyerje el, akár skandináv az, akár nem." Ajelöltek kiválogatásában a világ tudósai és a kultúrális élet képviselői vesznek részt. A bizottságok a világ különböző országaiból beérkező javaslatok alapján döntenek. Az első dijakat 1901-ben osztották ki. A dij odaítélése évről évre élénk vitát vált ki. Időközben aktuiálissá vált például az a kérdés is, hogy a Nobel díjjal jutalmazandó tudományágak mellé a testamentum megfogalmazása óta több olyan önálló tudományág sorakozott fel, amely a végrendelet szerint nem díjazható. Nem adható ki mindmáig matematikai dij sem. Másfelöl a díjazható tudományágak sok ponton érintkeznek és nem választhatók el olyan határozottan, mint Nobel idejében. Ezért fordul elő mind gyakrabban, hogy például fizikusok kapnak fiziológiai dijat, olykor technikusok fizikait, máskor vegyészek o;. „studományit. A végrendetet azonban kötelez, nem avulhat el. lüyiagyar NyehJB A Nobel dij kiosztása minden év decemberében - az alapitó halála évfordulóján - a tudományos és a művészeti világ ünnepi eseménye. A dij átadásának ceremóniáin általában részt vesz maga a svéd király is, és rendszerint ö adja át a dijakat. Kikötés továbbá, hogy a dijat még életben lévő tudós vagy művész kaphatja meg, utólagos díjazásra igy lehetőség nem nyílik. Az oklevél és az érem a díjazott visszavonhatatlan tulajdona; ha valami miatt nincs módja átvenni, vagy nem akarja a dijat átvenni, az utólag is mindenkor rendelkezésére áll. Csak a pénz átvételének joga évül el záros határidőn belül. A díjazottat a megjelent vendégeknek általában egy-egy svéd tudós mutatja be, ö méltatja munkásságát, amire a díjazott röviden válaszol. Külön előadásokban számolnak be a díjazottak az ünnepség lezajtása után az egyes szakmai szekciók keretein belül. Gyakran előfordul, hogy a fizikai, kémiai stb., dijakat Einsteinnek 1922- ben ítélték oda és adták at az 1921-es fizikai Nobel dijat. A Nobel aranyérmén lévő mondat magyarra fordítva igy hangzik: Szép dolog az életet találé-kony művészetekkel nemesíteni. Az éremmel, oklevéllel nagy összegű pénz -1 millió dollár jár. Nézzük hát most közelebbről e díjjal kitüntetett magyar, illetve magyar származású tüdósaink rövid névsorát: Az első magyarországi születésű tudós, aki elnyerte a Nobel dijat Lénárd Fülöp volt. (1862-1947) Tudományos pályája Budapesten, Eötvös Lénárd mellett indult. (Eötvös a világhírűvé vált róla elnevezett Eötvös inga felfedezője. E felfedezés mindmáig a magyar kísérleti tizika csúcsteljesítménye.) - Lénárd, halatáig Németországban élt. Az 1905. évi fizikai Nobel dij kitüntetettje: "a katodsugarakkal kapcsolatos munkásságáért." A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező, 1907-ben tiszteletbeli tagjává válaszotta, melyet magyar nyelvű, kézzel irt levélben köszönt meg "hazafias üdvözlettel" zárszóval. Bárány Róbert az 1914. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel dijat 1915-ben vette át a fülészet (otologia) tudományának terén végzett munkáiért, akiről közel fél évszázad múltán - 1961-ben - Békésy György az ugyancsak Nobel díjjal kitüntetett tudós a dij átvételekor mondott beszédében a magyar kapcsolat történeti folytonosságárol igy szólt: "Az otológia Magyarországon igen magas színvonalon áll, s valódi érdeklődés övezi. Régóta gyanakodtam, hogy volt valamikor egy kiemelkedő személyiség, aki mindezt megalapozta. "Sokáig hiába kerestem a nevét, mig végül sikerült rábukkannom: Högyesnek hívták, és egy kis budapesti utca viseli a nevét. Kutatásait a szemmozgások és a hallószerv közötti kapcsolatok körében végezte, de magyarságára oly büszke volt, hogy csak anyanyelvén publikált. Ez pedig nehéz nyelv idegeneknek; bár talán nem annyira nehéz, mint a szanszkrit." Az 1925. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel dij kitüntetettje Zsigmond Richard, "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért." Mind apja, mind anyja révén neves magyar család leszármazottja. Bécsben született.- Szent-Györgyi Albert az 1937. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel dij kitüntetettje. Az első és eddig az egyetlen személy, aki Magyarországról utazott a Nobel dij átvételére. Aranyérmet nazánkban a Nemzeti Múzeumban őrzik. Kitüntetését a "biológiai égéstolyamatok, külösen a C-vitamin, valamint a fumársav hatalizis vonatkozásában kifejtett felfedezéséiért" kapta.- Hevesy György az 1943. évi kémia Nobel díjjal 1944-ben történt kitünteteítja "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért." 22 William Penn Lile, August 1999 Jl 4
