William Penn Life, 1999 (34. évfolyam, 2-12. szám)
1999-08-01 / 8. szám
A Nobel díjon kívül több más jelentős kitüntetés birtokosa. Kutatásait Németországban, Dániában és Svédországban fejtette ki.- Wigner Jenő a legnagyobb magyar fizikus az Egyesült Államokban eltöltött 60 év után is vallotta magáról, hogy az "egyszerű magyar dalok és versek, melyeket 1916 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem, s még mindég inkább vagyok magyar, mint amerikai. . . ." Áz 1963-ban elnyert Nobel dij indoklása ezt tartalmazta: "Wigner Jenőnek az atommag és az elemi részecskék elméletéhaz adott hozzájárulásáért, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért." Princetonban 1994-ben még személyesen vette át a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó érmet. 1995. január 4.-én húnyt el Princetonban, N.J. A New York Times öt hasábon emlékezett meg "arról az emberről, aki bevezette az emberiséget az atomkorba és aki bátran átszabta az atomalatti részecskék tudományát." A Lap továbbá ezt irta: "Egyike volt azoknak a figyelemreméltó képzelöerövel és előrelátással megáldott tudósoknak, akik Budapesten születtek és tanultak, majd Nyugatra jöttek, és megváltoztatták a modern világot."- Gábor Dénes az információelmélet egyik úttörője, az 1971. évi fizikai Nobel dij kitüntetettje "a holográfiái módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért." Budapesten született és Londonban halt meg.- Oláh György az 1994. évi kémiai dij kitüntetettje "a karbonkation kémiához való hozzájárulásáért." A modern szerves kémia területén az ö munkái döntötték meg a szén négy vegyértéküségének dogmáját, és új utakat nyitottak szénhidrogének előállítására. Ezen új kísérletek sorából emelkedik ki az ólommentes benzin is. A Nobel dij elnyerése a tudományos teljesítmény közismert muta-tója. Hosszú azonban azon magyar származású hídósok, feltalálók sora, akiknek- bár nem nyértek Nobel dijat, ugyancsak a valaha élt legnagyobbak közt a helyük. Áz atomkorszak, az ürkorszak és az információ és kommunikáció korának úttörői ök, akik életművükkel döntő hatást gyakoroltak az emberiség kultúrtörténetére, megváltoztatták világunk arculatát. Ezek közé sorolandó: Kármán Tódor, Szilárd Leo, Teller Ede, Neumann János és nem utlsósorban Bay Zoltán. (A "nagy hat" - The Big Six társaságaként ismert tudóscsoport.)- Kármán Tódor: (1881-1963) a modern aerodinamika és a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek és rakéták kifejlesztésének "atyja". Lángelme, akinek hatévtizedes munkásságát a fizika és a műszaki tudományok hatalmas területét fogta át. Az ö irányításával fellesztették ki az amerikai hadsereg számára a repülőgépek start-rakétáit és ugyancsak az amerikai hadsereg számára az első ballasztikus irányítású rakétát Megalapítója a Jet Propulsion Laboratory-nak, amely ma az amerikai űrkutatás egyik központja. Ugyancsak megalapítója, valamint első igazgatója volt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. A Hold túlsó oldalán és a Marson egyegy kráter őrzi a nevét.- Szilárd Leó: (1898-1964). Ö fedezte fel a nukleáris láncreakció lehetőségét, és bebizonyította az uránhasadás esetében a neutronsokszorozást. Ö kezdeményezte az amerikai atomprogramot. Enrico Fermi és ö irányították az első atommáglya tervezését és megvalósítását. Áz atomreaktor szabadalmán mindkettőjük neve szerepel.- Teller Ede: (1908-) Elsők közt tanulmányozta a termonukleáris reakciókat, kiemelkedő szerepet játszott az amerikai hidrogénbomba elkészítésében. Több fontos fizikaikémiai felfedezés a nevét viseli. (John Teller effektus-BET)- Neumann János (1903-1957) nevéhez fűződik a matematika számos területén való kiemelkedő művelése, a kvantum mechanika matematikai megalapozása. A computerek atyja. Már 1945-ben nagysebességű programozható számitógép kifejlesztését kezdeményezte. Neumann tudósként, mérnökként, kormányzati tisztviselőként magyar társaival együtt úttörő szerepet játszott az atomkorszak elindításában. Széleskörű alkotótevékenységének rákbetegség vetett véget Washingtonban. 1930-tól élt az Egyesült Államokban.- Bay Zoltán (1900-1992) a radarcsillagászat megalapítója. Új méterszabványt dolgozott ki, amelyet javaslatára 1983-ban a Nemzetközi Súly-és Mértékügyi Konferencia elfogadott. Ö az első európai, aki több mint ötven éve Budapestről üzenetet váltott a Holddal és kilépett a világűrbe. Kodály Zoltánnak a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott máig is időszerű elnöki beköszöntőjének szavaival fejezem be magyar tudósaink bemutatásáról szóló cikkünket: "A nagy elődökre gondolva nyomasztó érzés foghat el mindanynyiunkat: életre tudjuk-e majd kelteni szellemünket? - Ha el nem érjük őket tehetségben, igyekezzünk megközeléiteni emelkedett gondolkodásukat, igaz emberségüket, s a magyar kultúráért való önzetlen, hiúságnélküli, áldozatos lelkesedésüket. Rájuk gondolva, különb emberekké kell válnunk, s a reformkor hamube fojtott parazsát újra lágra élesztve, ott kell folytatnunk munkájokat, ahol ök abbahagyták." [\yp|J William Penn Lile, August 1999 23
