William Penn Life, 1996 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1996-02-01 / 2. szám

Page 6, William Penn Life, February 1996

„Magyar Nyelv! Édes Nemzetemnek Nyelve .

Zrínyi Ilona,

A ’Nagyságos Fejedelem’ Édesanyja,

Kerékgyártó Barbara

A Magyar Oldal Tudósítója

Immár "hosszú időt” számláló magyar oldalunkon 1990, februárjában II. Rákóczi Ferenc életével ismertettük meg kedves olvasóinkat. Vegyük ezt a mai cikkünket évfordulónak tehát, amikoris "nagyságos fejedelmünk” édesanyját, mindenidők "legbátrabb asszonyát” mutatjuk be magyar oldalt váró és olvasó tagjainknak és barátainknak. Történelmünk eme nagynevű, s hírű hőseire nem lehet nem emlékeznünk.

Ma, amikor az emberek szivében a "haza” és a "hon” fogalma kezd kiveszőiéiben lenni, jó érzés emberi nagyságukat és töretlen hazaszeretetüket világító fáklyaként felidéznünk, magunk elé állitanunk, hogy áldozatvállalásukat látva, ebből az áldozatvállalásból, ha kicsit is, de merítsünk a magunk számára. Cselekedetük, magatartásuk magas erkölcsisége avatta őket példaképpé nemzetünk számára, hogy nemzeti öntudatuk ereje az idők végezetéig nemzedékek hosszú során át életben maradjon. És "e” zászló ránk örökbemaradt, ránkhagyák azt erős átok alatt, átok alatt, hogyha elpártolunk attól, ne legyen az Isten Istenünk azontúl.” (Arany János)

E gondolat jegyében ismerkedjünk meg hát fejedelmünk nagyhírű édesanyjával.

Nevének kiejtésekor Zrínyi Ilonára elsősorban mint II. Rákóczi Ferenc édesanyjára, de nem utolsósorban, mint százada legbátrabb asszonyára gondolunk. Jelleme, töretlen hazaszeretete, hitvesi hűsége, gyermekei iránt érzett végtelen anyai szeretete, és elkötelezettsége, tiszteletre késztet fiatalt és felnőttet egyaránt, mert eszméihez való töretlen ragaszkodását szenvedéssel teli életáldozásával pecsételte meg.

Nagynevű ősök utódaként született a délmagyarországi Ozaly várában. Édesapja, Zrínyi Péter, akit a Habsburgok elleni összeesküvés miatt kivégeztek. Nagybátyja a hires magyar költő és hadvezér Zrínyi Miklós, aki egy vadászaton vesztette életét, mely mögött ott áll még ma is a rejtélyes kérdés vadkan ölte-e meg, avagy Bécs keze? - Édesanyja, a haláláig osztrák ellenes Frangepán Katalin, aki nem tudott ugyan magyarul, de végtelenül fontosnak vélte, hogy gyermekei értsék a magyart. Élete céljának tartotta, hogy aszonyként is mindent megtegyen hazája osztrák és török uralom alól való felszabadításáért. E kettős cél megvalósításához a Zrínyiek és a kétmillió holdas Rákócziak összeházasításában látta a hatalom és pénzügyi biztosítékot. I. Rákóczi Frencet szánta tehát férjül virító szépségű Ilona leányának. A kiszemelt férj anyja, a császár és osztrák hűségéről hírhedt Báthori Zsófia azonban nem helyeselte a házasságot. Félt Bécs rosszalásától, és a későbbi nyilvánvaló bonyodalmaktól.

Rosszallása ellenére is a két fiatal, Ferenc és Ilona, a trencséni fürdőkben ismeretséget kötnek, és Csáktornyára, Ilonáék akkori otthonába Zrínyi Péter az apa, mármint menyasszonyt viszi haza Ilona leányát. A kastélyban Ilona az előkelő leányok szokásos, gondnélküli életét éli. Jut ideje közös zenélésre, könyvtárlátogatásra, nyelvek tanulására. Szülei, ahogyan csak lehetett, távoltartották őt, öccsét és két húgát az országos gondoktól. Kutató, kiváncsi gyermekszemei Ilonának azonban a látottak mögé is akartak nézni. Holtáig kiséri imádott nagybátyja Zrínyi Miklós rejtélyes és felfoghatatlan halála, s lelkében már fiatalon összerendeződik az osztrák és török emlékek jegyében szülei és a haza közös gondja. E felismerés jegyében készül már az esküvőre, is melynek színhelye Makovica volt, ahol az ifjú pár szüleik jelenléte nélkül kötnek házasságot. Érdemesnek találtam e különös házasság részleteit kedves olvasóinkkal is ismertetni.

A császárhű anyós Báthori Zsófia, hosszas ellenkezése kudarcaként, úgy döntött, hogy nem vesz részt ezen az esküvőn. Ilona édesanyja megaláztatásnak veszi e döntést, s ő is úgy határoz, hogy nem megy el maga sem. Csáktornyán marad. Az apa, s a megbolygatott lelkű Ilona szomorúan szállnak az aranyozott hintóba, melyet 300 Zrínyi huszár kisért a többi lakodalmas nép hintóival és megrakott szekereivel, hogy Makovica várába, az esküvő színhelyére hajtsanak.

I. Rákóczi Ferenc lovascsapatokkal, ónodi huszárokkal indul arája elé, akit diszlövésekkel, örömújjongásokkal fogad a lakosság mindvégig e hosszú úton. A boldog találkozás lángoló hevével öleli át az ifjú fejedelem gyönyörűséges Ilonáját. Aranyhímzésű eskető ruhában Szelepcsényi érsek adta össze a boldog jegyeseket. Brüsszeli csipke, igazgyöngyök és drágakövek sokasága ékesítette a fejedelmi pár ruháját. Ügy éreztek, minden megvan boldog házaséletük elkezdéséhez. A sors azonban kegyetlen csapásokkal várta e még most boldogságban úszó két fiatalt.

Ilona az esküvő után Munkács várában találkozik talpig feketében járó özvegy anyósával, akinek arca olyan volt "mint a decemberi szél a Karszton”, írja édesanyjának a találkozást követően.

Tíz napi várakozás után indul csak el, hogy átvegye valódi otthonát, férje nászajándékát, Sárospatakot, ahol megnyugvás és boldog családi fészek várt reá. Végtelen szeretettel és anyai várakozással néz elé születendő gyermekének, a fiú örökösnek, de ágyúszó helyett lélekharangot kongatott a kápolna öreg harangja: György nevű elsőszülöttjük váratlanul meghal. Csak négy év múlva, Julianna kislányuk után ad életet II. Rákóczi Ferencnek, a Zrínyi család nemzetmentő eszmei folytatójának, a Rákóczi szabadságharc "nagyságos fejedelmének.” A csapás azonban tovább éri e jobb sorsra érdemes feleséget, és anyát. Férje 31 évesen, élete virágzásában súlyos betegség következtében, elhunyt. Kassai várukba csak egy év múlva helyezi a boldogtalan özvegy örök nyugalomra az imádott férjet. - Ilona ezidőtájt Munkács várában marad, ahol sokat szenved a vele együtt élő anyósától, aki mostmár fiáért is örök gyászban jár. Ilona fél a török egyre növekvő támadásaitól; reszket gyermekei életéért, s elhagyja egyidőre Munkács várát.

Közben levélváltás kezdődik közte, s a

legendás protestáns kurucvezér, gróf Thököly Imre között. Ez a levelezés indította el azt az érzelmi áramlatot, amely kettőjük szerelméhez vezetett. A katolikus Ilona hive a vallásszabadságnak, mégis rosszul esik neki, amikor férje az ő megkérdezése nélkül kér fel protestáns papokat az esketésükre. A mennyegzőt végülis katolikus és protestáns előkelőségek jelenlétében tartották meg Munkácson. Thököly vagyona, de elsősorban korán megnyilvánúló tehetsége révén, már ifjan 21 évesen az Erdélybe menekült Habsburg ellenes bujdosók vezére lett. A kurucok Hajdúszoboszlón választották Őt vezérükké. Felesége beleegyezésével, illetve annak rábeszélésére, sereget toboroz a császáriak ellen.

Csellel, békekötés ürügyén azonban a császár Konstantinápolyba hivatja és elfogatja. Vezérük elfogása után a kurucok sorra átadják váraikat. Csak Munkács vára nem hódol be. Zrínyi Ilona Munkács várának hős asszonya ekkor irta be nevét arany betűkkel a magyar törtélem lapjára, s kezdte meg asszonylétére David harcát Góliát ellen. A bécsi udvar erélyes felszólítására sem adta fel a várat. Tudta, hogy ez a környezet, a kétszázméteres magas sziklavár, a Latorca vizévél elárasztott várárok biztonságot nyújt a támadások ellen. Előrelátó gondossággal tömte meg erődítményét puskákkal, ágyúval, lőszerrel, élelemmel és kötszerrel.

Caraffa császári generális hiába szólítja fel az asszonyt ismételten a vár feladására. Zrínyi Ilona válaszol a felszólításra: "A fegyveres erőszaktól nem rettenek meg, mert a várat fejedelmi magzataim, gyermekeim számára, nekem, az anyjuknak kell megtartanom, és megvédelmeznem. Gyermekeimnek, akiknek anyja és természetszerint való gondviselője vagyok. Anyai ösztöntől viseltetvén, javokra és hasznokra tehát egész tehetségemmel iparkodom.” - E levélre ágyútűz volt a válasz, de ágyúgolyók zúdulnak a támadókra is. Zrínyi Ilona páncélingben, és sisakban buzdítja vitézeit a veszélyes helyeken.

E kép vált legendás hírűvé Zrínyi Ilonáról minden magyar szivében. Gyermekei a 13 éves Julianka és az ekkor még 10 éves Ferkó szorgos kezekkel ápolja és gyógyítja, ahogy tudja a sebesülteket. Az élelem azonban fogyóban. A fegyverek is. Gyertyatartókból, óntányérokból, kulcsokból öntenek puskagolyót, s a harc egyre reménytelenebb a fogyó élelmiszer és lőszernek miatta. Ilona kezdi belátni, hogy Munkács büszke vára tovább már nem tartható. Három hosszú éven át védte és harcolt a török ellen ez a lánglelkü magyar asszony. S ha itt nem is a gyengébbik fél győzött, az erkölcsi diadal és győzelem mégis az Övé.

Személyében először kapott nő védevelet a császáriaktól a vár feladását követően. A vár átadására felszólító levelet azonban felháborodással olvassa: gyermekeivel együtt Bécsbe kell távoznia. Reszkető léptekkel hagyja el a palotát két gyermekével és díszes kíséretével, hogy a fejedelmi hintó elvigye őket a véráztatta magyar földről, melyet annyira szeretett, s

melynek sorsát annyira magáénak érezte mindenkor, az ismeretlen idegenbe. Itt pecsételődött meg e kis család sorsa. Juliankát zárdába, Ferencet egy csehországi kollégiumba viszik. A gyermek Ferencnek minden fájt, hosszú, szép haját rövidre vágják, csak grófnak szólítják, s nem engedik viselni magyar ruháját. Németül kell beszélnie, s levelet is csak nagyritkán Írhatott, azt is németül. Az édesanyján rajongva csüngő kisfiú teljesen magára marad.

Ilona életében e változások örökre mély, fájdalmas nyomot hagynak. A sors azonban kegyes hozzá e nagy elhagyatottságában. Hosszú ideig tartó fáradozás után áldozatos, hű magyarjai segítségével eddig csupán csak levelezhetett férjével Thökölyvel. Most alkalma nyílt találkoznia is vele Erdélyben. Mélységes fájdalmára azonban gyermekeivel személyesen nem közölhette ezt a nagy boldogságot. Annyit engedtek meg neki, hogy levelet intézzen hőn szeretett fiú gyermekéhez: latinul. A fejedelemasszony harcban edzett szivének köszönhette, hogy szive nem szakadt meg a fájdalomtól. "Nincs a világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes és a jó hírnév” - írja intelmeit fiához. "A földi javak elveszhetnek, de aki a becsületét elvesztette, mindenét elvesztette. Ezt jegyezd meg édes, egyetlen Fiam. ” Édesanyja ezen szavai "a nagyságos fejedelem” szeme előtt egész életében világitó fáklyaként lebegtek.

A sors megkínzott asszonya mostmár Tokaj várába igyekszik; a város mélységes szeretettel fogadja e hős anyát. Thököly diszcsapattal lovagolt a fejedelemasszony elé. S a csatamezőn megedződött kuruckatonák megihletődve nézték ezt az újra egymásra talált, sokat szenvedett fejedelmi házaspárt, akik testi és lelki fájdalmuk ellenére is a hitvesi szeretet és önfeláldozás fényes példaképei voltak, és maradtak. Felhőtlen boldogságukat azonban újabb csapások homályositják be.

Ilona, aki idős kora ellenére újból gyermeket várt, nem örülhetett soká. Kis Zsuzsanna újszülöttjüket most is elragadja a halál. Fájdalma leírhatatlan; nem tudja imádott férjét gyermekkel megajándékozni. Egyedül marad ez a jobb sorsra érdemes fejedelmi pár. S mindketten súlyos betegek, s gondokkal küzdenek. A török újból követelődzik, s felszólítja Thökölyt, hogy kíséretével és feleségével Nikodémiába távozzék. Ilonának másfél év adatott e nikodemiai elzártságban, 60 éves korában hunyt el. S ez a hatvan év úgy lobbant el felette, hogy ma is megihletődve és tisztelettel tartjuk emlékezetünkben. Férje csupán két évvel élte túl imádott felesége halálát.

S mi, akik most rájuk emlékezünk tisztelettel fejet hajtunk a haza hű leánya és fia II. Rákóczi Ferenc, a "nagyságos fejedelem” előtt. Zrínyi Ilona nevét és emlékét iskolák, utcák, egyesületek, és cserkészcsapatok viselik és őrzik tovább nemzedékeken keresztül, s reméljük és hisszük: az idők végezetéig.