William Penn Life, 1993 (28. évfolyam, 1-11. szám)
1993-06-01 / 6. szám
Page 6, William Penn Life, June 1993 MAGYAR NYELV! ÉDES NEMZETEMNEK NYELVE..” Remekmű A Duna Parton* Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója Budapestet Magyarország fővárosát minden bizonnyal Europa, illetve a világ egyik legszebb fővárosának tartják. Azt azonban csak kevesen tudják, a szűk beavatottakon kívül, hogy ez a város elnevezés tulajdonképpen három város egyesítéséből tevődött össze. Pest-Buda múltjáról ugyan a tudósok sok mindent felkutattak, de "Buda” és "Pest” nevének eredete ma sem egészen tisztázott. A bal parti és a jobb parti városrészt hajdan egyformán Pestnek nevezték. Ez furcsán hangzik, de mégis igy van. A Pest szó értelmét sokféleképpen mayarázzák. Egyes történetírók és nyelvészek szerint Pest szláv nyelven kemencét jelent. Valóban, a város környékén sok mészégető kemence volt. Az is lehet, hogy a Gellérthegyet nevezték kemencének, amelynek oldalából a gőzölgő melegvizű források fakadtak. Származhat ez a név a pestis szóból is. A Pestis latin nyelven veszedelem. A Buda városnév jelentése sincs egészen tisztázva. A régi okleveleken személynévként szerepel. Egyik krónikásunk Attila testvérétől, Budától származtatja a város nevét. Akárhogy is volt, Budának kezdetben csak a mostani Óbudát nevezték. Amikor aztán a Várhegyen épült Buda királyi székhellyé emelkedett, a régi Budából Óbuda lett. 1872-ben mondta ki végül is a törvényhozás Buda és Pest egyesítését s az új főváros közös erővel fogott gondjai és feladatai megoldásához, és hamarosan Europa egyik leggyorsabban fejlődő nagyvárosa lett. Mig a három város (Buda, Pest, Óbuda) az egyesítéskor együttvéve is Európának népességszámra nézve csak 42-ik városa volt, 1910-re már a nyolcadik helyre került. Az 1884-es egyik törvénycikkének említésénél senki sem gondol arra, hogy ez határozta meg nemzeti büszkeségünk, a Parlament épületének ily formájú megépítését. Jó tudnunk e csodálatos alkotás megszületésének eredetét néhány mondatban. Tudnunk kell, hogy már 1845-ben pályázatot hirdettek egy állandó jellegű Országház megépítésére, de az éppúgy eredménytelen maradt anyagi források híján, mint az 1867-ik évi elhatározás. Múlt az idő, mígnem Gödöllőn 1880-ban Tisza Kálmán akkori miniszterelnök újabb pályázat meghirdetését irta alá, "nem korlátozandó pénzügyi” megjegyzéssel, ami azt jelentette hát, hogy az országnak immár van pénze a HÁZ megépítésére. Tizenkilenc pályamű érkezett be, melyből négyet fogadtak el, de melyeket módosítás céljából viszaküldtek a tervezőknek; a határidő 1884 februárjára esett, mely hónapban a nyertes pályázó STEINDL IMRE személyére esett. Steindl Imre Pesten végezte el műegyetemi tanulmányait, majd közel 7 éven keresztül Bécsben tanult építészetet. Onnan visszatérve kezdte meg munkáját. Célja: szépíteni az országot, magyar jelleget vinni az építészetbe. Első munkája Arad városházának a megtervezése volt, majd Pesten az Állatorvosi Főiskola, a Műegyetem, s jutott ideje a debreceni ARANY BIKA SZÁLLÓ tervezésére is. Ez, s még sok más munkálatok elkészítése idején esett rá a választás a Parlament felépítésére. Magyarország otthont kívánt adni e lépésével az országgyűlésnek, a miniszterségnek, könyvtárnak, és különböző más hivataloknak, Az épületnek méltán kellett hogy hirdesse az ezeréves Magyarország nagyságát. Állandósítani akarták az országgyűlések helyét, mert ezidáig bizony ezeknek is kalandos volt a történetük. Az első országgyűlésre Pusztaszer határában került sor, itt kötötte meg hét vezérünk a vérszerződést. (Lásd februári cikkünket.) Döntő jelentőségű volt az István királyunk által lOOO.augusztus 15.-éré Esztergomban összehívott Országgyűlés is. Ez jelentette a haza megújhodását. Majd sorra változtak a helyek: Zágráb, Buda, Szeged, majd hosszú út után Debrecen is, ahol Kossuth Lajosék a debreceni Református Nagytemplomban a Habsburgok trónfosztását 1849, április 14-én bejelentik. A szabadságharc leverése, a Kiegyezés után az Országgyűlés ismét Pesten van, aholis különböző épületekben talál mindenkor otthonra. Érthető tehát az igény az állandó épület megépítésére. A tervek elfogadása után az ünnepélyes kapavágásra 1885, október 12-én került sor, s az építkezés ezután már gyors ütemben folytatódott. Az épülethez szükséges építőanyag kiválasztása a világ majd minden részéből származik. Kőfaragók sokasága véste, fűrészelte a legmodernebb gépek igénybevételével a több mint 5,000 darab hatalmas kőtömböt. Csak a lépcsőfokok hossza elérte a 20 ezer métert (megközelítőleg 21 ezer yard.) 1895, decemberére tűnt el az épületről az állványerdő. Gótikus, magasba Ívelő vonalaival, fenséges szépségével csodálatba ejti a szakembert, a látogatót. 1902-re készült el teljesen, a belső berendezés pedig 1904-re. Méreteiről is essen itt szó, amelyek szintén lenyügözöek: hossza 268 méter (296 yard), legnagyobb szélessége 118 méter (129 yard), az alapterület 3 és fél katasztrális hold, ami 5 acres-nek felel meg. Az épületben 691 helyiség van, melyek berendezési tárgyai külön említést érdemelnek. A bútorokat főleg szlavóniai tölgyből készítették, de használtak mahagónit és diót is. Külön tervezték a csillárokat, sőt a bronzból készített irószerszámokat is. Fűtési megoldásként a távfűtést vezették be. (Mínusz 20 Celsius fokos kinti hideg esetén óránként 4, 3 millió kalória kellett.) Az épület külsejét 88 szobot díszíti a dunai oldalon a hét vezértől kezdve 5.-ik Fedinánd királyig. A Kossuth Lajos térre néző oldalon erdélyi fejedelmek, hadvezérek, neves vitézek sora látható. A főhomlokzat a Dunára néz, a szimmetrikus elrendezésű épülettömb hármas tagozódású: középen van a kupola, és ennek két oldalán magasan kiemelkedik a képviselőház és a volt főrendiház ülésterme. (Ma kongresszusi terem.) A főkapu két oldalán a bronzroszlánokat Markup Béla készítette. A főbejárattól kiinduló lépcső a diszlépcsőházba vezet. Ez egy szobrokkal, falfestményekkel díszített, barokkos hatású impozáns csarnok. A mennyezet három freskója hires festőnk Lotz Károly műve. A lépcső pihenőjénél talájuk Steindl Imre mellszobrát, Stróbl Alajos alkotását. A diszlépcsőcsarnokból a kupolacsarnokba jutunk. E tizenhat szögű terem az épület középpontjában van. A mennyezetet tartó, gazdag kiképzésű piléreken uralkodók szobrai állanak apródjaik kíséretében. Árpád, I.István, I.László, Könyves Kálmán, II.Endre, IV.Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor, I.Rákóczi György, 111.Károly, Mária Terézia és II.Lipót képmása. Történelmünk kiemelkedő uralkodói, alakjai. — Próbáljuk őket megjegyezni! — Nagyon szép kupola címerekkel díszített csillagboltozata. Az egész terem, márványburkolatú falaival, dús aranyozásával, színes ablaküvegeivel méltó keretet nyújt az itt rendezett ünnepségeknek, fogadásoknak, Kossuth és más dijak átadásának. A dunai szárnyon találjuk a nagyéttermet, melyet Vadász-terem néven szoktak emlegetni. Ugyanis a bejárattól bal kéz felé eső falon Körösfői Aladár festménye Attila és Buda bölényvadászatát ábrázolja. A szemben lévő falfestmény pedig egy 15.-ik századi balatoni halászatot elevenít meg. A mennyezet kazettáiban lévő allegorikus képeket Tardos Krenner Vilmos készítette. A Vadász-terem előtt húzódó loggiáról gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a túloldalon lévő Várhegyre. Az Étteremből nyílik a GOBELINTEREM. Nevét egy óriás méretű faliszőnyegről kapta, mely a Pusztaszeren tartott első nemzetgyűlést ábrázolja. Rudnay Gyula világhírű festőművészünk kartonja után készült. A Kupolacsarnokból dél felé a képviselőházi társalgó-terem nyílik. A hoszszanti falakat öt-öt fülkére osztották, és az elválasztó oszlopokon színes pirogránit szobrok állnak. (Ez a gránitféleség a pécsi Zsolnay-gyárnak különleges keménycserép anyaga.) Ezek a szobrok különféle foglalkozási ágakat jelképeznek; az építőművészeiét az Országház tervezőjének Steindl Imrének az alakja szimbolizálja. A mennyezet festményei, Vajda Zsigmond alkotásai, a hun-magyar mondavilágot elevenítik meg. A Kongresszusi, illetve a Képviselőházi ülésteremben a képviselők "U” alakban veszik körül a gyorsírók asztalát, az "U” alak felső végénél van az Elnöki emelvény. Az elnöki ülés mögött látható Magyarország címere, két oldalán történelmi festmények, események, alakok (Kossuth, Deák Ferenc) fedezhetők fel. A sok itt felsorolhatatlan termek közül érdemes még megemlítenünk az úgynevezett Munkácsy-termet, melyet a nagy művesz itt lévő Honfoglalás című képéről neveztek el. A monumentális kép Árpádot vezérei körében ábrázolja amint fogadja a legyőzött népek hódolatát. A festményen Munkácsy Mihály többek között, a saját, valamint felesége, továbbá Jókai Mór hires Írónk, arcképét is megörökítette. Az épületnek a térre kiugró szárnyában az oroszlános főkapu felett van az egykori delegációs ülésterem. Dudits Andor történelmi freskói díszítik. A folyosó déli végénél lévő tanácskozóterem mennyezetét Lotz Károly két allegórikus festménye díszíti: a Bölcsesség és az Erény. A köztársaság Elnöki szobája az épülettömb déli részében van. A nagyvárótermének képei Hunyadi János nándorfehérvári diadalát ábrázolja, a másik Kossuth Lajost, a szabadságharc vezető egyéniségeivel. A Mátyás választását ábrázoló falképet Diósy Antal készítette. Megtekintésre érdemes a Duna felőli oldalon lévő Országgyűlési Könyvtár. Elsősorban állam-és jogtudomány, államigazgatás és a legujabbkori történettudomány hazai és külföldi szakirodalmát gyűjti. Az élet tragédiája, hogy a teljes pompájában tündöklő épületet zseniális építésze nem élhette meg, pedig még közvetlenül halála előtt is odavitette magát, hogy lássa, hogy tanácsot tudjon adni élete főművének végrehajtásához, mellyel nem kétséges - maradandót alkotott. Petőfi Sándor "A nemzetgyűléshez” című versével hívta fel az ország gondjavai, életével, terveivel foglalkozó honatyák figyelmét munkájuk fontosságára, komolyságára. Ez a vers hangzott el az Országgyűlés nagytermében, a Kongresszusi teremben is az orosz megszállás alól fellélegzett Magyarország szabadon választott első Kormányának, képviselőinek beavatásán is 1990, májusában. Aktualitását tekintve idézzünk most itt befejezésül ebből a halhatatlan versből az "ország házának” fontosságát kiemelő csodálatos részletéből: Ott álltok a teremnek küszöbén. Melyből a nemzet sorsa jön ki majd, Megálljotok, ne lépjetek be még, Hallgassátok ki into szózatom . . . Egy ember szól, de milliók nevében! Mit őseink egy ezredév előtt tevének, A?t kell tenni most tinektek: Bármily erővel, bármily áldozattal, Hazát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél Es tartósabb is, kell alkotnotok, Egy új hazát, ahol ne legyenek Kiváltságok kevély nagy tornyai, Sötét barlangok, denevértanyák, Egy új hazát, hol minden szögletig Eljússon a nap, s tiszta levegő, Hogy minden ember lásson s ép legyen. Számot vetettbe minenik magával? Minő dologra szánta el magát? Akit nem égő honfiérzelem, és tiszta szándék vezetett ide, Kit a hiúság, vagy silány önérdek csábit e helyre, Az szentségtelen lábbal ne lépjen e szentelt küszöbre. Legyen munkátok oly nagy, oly szerencsés, Hogy bámultában, majd ha látni fogják, Megálljon rajta a világ szeme, A bennlakókat vallja boldogoknak, És istenítse, akik építették. Tiszta óhajtásunk, hogy igy legyen!
