William Penn Life, 1992 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
William Penn LIFE Official Publication of the William Penn Association Published Monthly Office of Publication: 709 Brighton Road Pittsburgh, PA 15233 Phone: 412/231-2979 Third Class U.S. Postage Paid Pittsburgh, PA Permit No. 2724 E. E. Vargo Editor-In-Chief George S. Charles, Jr. Frances A. Furedy Associate Editors John E. Lovász Managing Editor NATIONAL OFFICERS E. E. Vargo National President George S. Charles, Jr. National V.P./Secretary Frances A. Furedy National V.P ./Treasurer Robert A. Kapinus Assistant Treasurer BOARD OF DIRECTORS Joseph P. Arvay Chairman Michael J. Hrabar Vice Chairman Roger G. Nagy Vice Chairman Anthony C. Beke Charles S. Fabian Louis A. Fodor Elmer A. Furedy Michael R. Kara William J. Kovach Michael F. Tomcsak Elmer W. Toth Frank J. Wukovits, Jr. Frank J. Radvany Secretary of the Board AUDITING COMMITTEE Charles J. Furedy Robert A. Ivancso Co-Chairmen Margaret H. Boso Secretary Dennis A. Chobody Joseph Hamari Ernest J. Mozer, Sr. CONSULTANTS Bruce &. Bruce Company Actuary Horovitz, Rudoy &. Roteman C.P.A. Rothman Gordon Foreman &c Groudine, P.C. General Counsel Dr. Julius Kesseru Medical Director Unsolicited articles, letters, manuscripts, pictures and other material submitted to the WILLIAM PENN LIFE are forwarded at the owner's risk, and the WILLIAM PENN LIFE expressly denies any responsibility for their safekeeping or return. The WILLIAM PENN LIFE reserves the right to edit, revise or reject any article submitted for publication. Postmaster: If undelivered, please send form 3579 to: William Penn Association 709 Brighton Road Pittsburgh, PA 15233 ÉDES EIEHZETEHI1EK IWELVE.” Badacsonyi szőlőskertben szüretelnek... Kerekgyártó Barbara A Magyar Oldal Tudósítója Ki ne ismerné közülünk az e szavakkal kezdődő kedves népdalunkat, az ehhez fűződő gondolatokat, a szüretet és lakodalmat? - Ezúttal az ó-hazában még ma is oly közkedvelt és vidám szüret eredetének s "végeredményének” nézünk kissé bőségesebben utána. A szüret fogalma egyidős a mytologiával. A boristen, a görögök Dionuzosza, megajándékozza az emberiséget a szőlő megerjedt levével: a borral. S mint ahogy a szüret főbb műveletei és annak eszközei évszázadokon át alig-alig változtak, nem nagyon változott e mindig közösségben végzett munkához fűződő szertartás, a szüreti mulatság sem, amely valójában a régi hit szerint a boristennek szóló hálaadásból lett a termés betakarításának ünnepévé. Minden nép azonos formaságok között vidámitotta meg e műveletet: dallal, örömkiáltásokkal, felvonulással, tánccal és késő éjbe nyúló mulatsággal. A magyarság a szőlőt és a bort honfoglalása előtt is ismerte. De bizony sok szüret eltelt addig amig magáról a szüreti mulatságról megtudtunk valamit. Legokorábbi forrásainkért a 18.-ik századig nyúlhatunk vissza. Kisfaludy Sándor költőnk volt az aki Csobánc című versében emlékszik meg a régmúlt szüreteiről ily módon: Bő, vig s népes volt Badacsony Az akkori szüretben Mozgott, hangzott az egész hegy Fenn és alatt, kinn és benn. Urai és asszonysági V eszprém-Somogy-Zalának lfjai és leányai, mindnyájan ott vadának. Durrogtanak a mozsarak Hogy a bércek ropogtak, Kongtak a még üres hordók, Az ostorok pattogtak. Harsogtak a tárogatók, a hegedűk zengenek, Szólt a duda, tombolt a tánc, s a sarkantyúk pengének. A szüret kezdő napját a szőlő érettsége szerint kialakult százados hagyomány alapján, tájanként változóan tűzték ki. Puskaropogás, vagy ha volt, mozsárdörgés adta meg a jelet a szüret megkezdésének. A fürtöket főként a nők, legények és gyermekek szedik. Késsel, "kacorral” vágták le az indáról a fürtöket a "sajtárba”, illetve a kosárba. Ebből a férfiak gyűjtenek össze egy úgynevezett puttonyra valót és a pincéhez, vagy a borházhoz hordják, ahol aztán nyitott hordóba, vagy fakádba öntik; ott sulyokkal, törőfával "muskolják”, csömöszölik, dömöckölik, tapossák, s végül e hosszas folyamatok után szűrik a levet a sajtárba, innen pedig a hordókba, mint tiszta mustot. Ez sohasem csendes munka, Itt tréfa, vidámság, és nóta járja. Régen a szüret végezte is külön vidám jelenettel párosult: a szőlőmunkásokat irányitó ember, a vincellér fejére cifra kalapot csapott, jobbjára szőlőfürtből font koszorút húzott, baljába szintén szőlővel díszített botot fogott, s elindította a nótázó, szüretelők menetét. Nem egyszer vidám muzsikaszóval érkeztek meg a borházhoz, az útközben hozzájuk szegődő muzsikusokkal együtt. A vincellér itt a földre csapta a kalapját és a szüret befejeztét jelentő cirkalmas, vidám beszámoló után a koszorút a háziasszonynak a botot pedig a házigazdának adta át. Ezt követően ebédhez vagy vacsorához ültek, amelyen általában juhhúsos kása, és mi sem természetesebb óbor járta. A kisgazdás hegyközségekben a falu kocsmájában közösen tartották meg a szüreti mulatságot, amelynek megelőzése toborozás volt; a legények, sokszor lovon, a leányok ünneplőruhában, hímzett szoknyákban, blúzokban kisérték a lovas szekeren ülő "borkirályt”, papirkoronával a fején, és hatalmas szőlőfürttel a kezében. Ki-ki a menethez csatlakozott, igy vonultak a kocsmába, s ott tartották szőlőfürtökkel díszített környezetben a szüreti mulatságot. Ez utóbbi mulatozás maradt csak fenn napjainkban. Ez a városokban megünnepelt "mű-szüret”, ahol huzalokra kötött szőlőfürtöket "szüretelnek” a vendégek, és vásárolják hozzá a mustot. A hires tokaji szüret valóságos nemzeti ünnep volt. Az ország nagyjai, a nemesség családostól özönlöttek az ünnepre. Messze más vidékek bortermelő helyeiről is érkeztek ide s énekeltek saját anyanyelvükön tetszésük szerint. Nevezetes szüretek voltak Foton is, ahol Vörösmarty Mihályt a Szózatunk Íróját is megihlette a szüreti mulatság, s fel is olvasta a vendégek unszolására híres versét a Fóti dalt, amiben többek között ez áll: Hej barátom, honfitársam bort igyál. Vig, komor, vagy csüggeteg vagy, csak igyál. Borban a gond megbetegszik, él a kedv. Nincs a földön gyógyerőre több ily nedv. A Tokaj, illetve a tokajhegyaljai szőlőtermesztés hagyománya egész a honfoglalásig nyúlik vissza. A 16.-ik század elejére már az a hir járta erről a vidékről, hogy Hegy alján egyes szőlőfürtök aranyat tartalmaznak. A napfény valóban aranyat jelent a tokaji szőlőtermelésnek. Minden itt termett bor keresett, és hires. A kedvező éghajlati adottságok alatt kialakult a késői szüret, s már a 17.-ik század közepe táján a "teppett” szőlő-Tudja-e? — hogy 1678-ban Lous Johannes Hennepin flamand ferences rendi szerzetes fedezte fel a Niagara vízesést? -Mint tudvalévő a Niagara folyó az Ontario tavat az Erie tóval köti össze, s az évente átfolyó átlagos vízmennyisége közel 6,000 m3/ sec. ami 1,320.00 gallonnak felel meg. — hogy a teknősök a leghosszabb életű állatok a földön. Egyúttal a legősibb szárazföldi gerincesek is. 150 millió év óta viszonylag változatlanok maradtak. Szabadon száz, fogságban 150 évet is élhetnek. bői szüretelt aszú borral gazdagodik a világ. Tokajon indul el ennek a csodálatos nedűnek a készítési módja is, s csak később utánozzák máshol is ennek a készítését, még Hegyalján is. Ezért a hegyaljai bor és aszubor Tokaj-i nevén válik ismertté szerte a világon. Az aszuborok kategóriája kettőtől hat puttonyosig terjed. A tokaji aszú az éghajlat, a talaj, a fajták és a készítés együttes eredményének köszönheti kiválóságát, mely végleges aromáját a hires nemes penésszel bevont sziklapincékben való erjesztés, érlelés utján éri el. Az aszú mellett a Furmint, a Hárslevelű, a Sárga muskotály, a száraz és édes szamorodnik, az asztali, pecsenye, minőségi és természetes csemege borok foglalják el előkelő helyüket erről a vidékről szerte a nagy világban. De a Balaton vidéki, valamint az Egri borvidék kiválóságai sem marasztalhatok el a fentiek mellett. Az egri és környékbeli hegyekből származó tiszta szőlőkből készül az egri Bikavér. Sötétpiros, sőt fekete, meglehetősen fanyar, száraz, erős bor, kiváló zamattal. Három vörösbor-szőlőfajtából lassú erjesztéssel nyerte el sötét színét és kiválóságát ez a világhírnévre szert tett borunk. Legjelentősebb és legnagyobb része a fűszeres zamatú Kadarka. A Medoc-noir adja tüzességét és páratlan finom illatát, és zamatanyagát. Bársonyossága a nélkülözhetetlen Oporto és Cabernet fajta szőlőinknek köszönhető. A szürettel kezdődő és palackozásig terjedő munkákra a fogyasztók teszik fel végül is a koronát. A fogyasztókig való eljútás azonban bonyolult folyamatok sorába is kerülhet. Ahhoz, hogy boraink világszerte fogyaszthatóak és ismertek legyenek állandó megmérettetést igényelnek. Nagy világversenyeken kell megállaniuk helyüket - ahol mindezideig méltó helyet kaptak a magyar borvidékek "nedűi”, s kiválóságuk elismerése nemzetközi borversenyeken bizony nem maradtak háttérben. A sok első hely mellett ott az arany, ezüst és bronz érmek sokasága is, mely azt jelzi, hogy az erőfeszítés nem hiába való, s a dal, a muzsika és a szőlő szedéssel járó vidámság bátran lehet a sikerek előjátéka még évszázadokig. Articles and photographs for the December issue of the William Penn Life are due in our office by November 20
