Washingtoni Krónika, 1986. szeptember-1987. június (11. évfolyam, 1-4. szám)
1987-06-01 / 4. szám
10 -"HUNGARY TO HONOR SWEDE WHO S A ¥ g P J'Etf S“ _ w.POST IV/28. Közel négy évtizedig tartó bizonytalanság után végre megvalósul RAOUL WALLENBERG szobrának felállítása és leleplezése Budapesten. U.i. 39 évvel ezelőtt a Duna-part pesti oldalán lévő elegáns bérházakat Svédország abból célból vásárolta meg, hogy az odamenekitett Üldözötteket megmentse a "NAZI H0L0CAST" szörnyűségeitől. Azonban PÁTZAY PÁL-nak WALLENBERG-et ábrázoló műve helyett LUKACS GYÖRGY,marxista filozófusé került a Pozsonyi út egyik elegáns bérházának udvarára és WALLENBERG szobra Debrecenben lett lelleplezve. GORBACSOV és SALGÓ MIKLÓS az USA v. budapesti nagykövetének munkája, valamint KÁDÁR JÁNOS-nak április hónapban tett svédországi látogatása, továbbá a WORLD JEWISH CONGRESS közre - működésének eredménye, hogy közel 40 év után megvalósul RAOUL WALLENBERG szobrának leleplezése Magyarország fővárosában. A márványtalpazaton álló bronzszobor - VARGA IMRE neves szobrászművész alkotása Buda egyik parkjában fogja hirdetni, hogy RAOUL WALLENBERG húszezer zsidó életét mentette meg a "NAZI H0L0CAST" szőmyüse'geitól. * A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES március 29.-én nagy sikerrel szerepelt a washingtoni Kennedy Centerben. Ezévi tárájuk során kb. hatvenszor léptek fel az Egyesült Államok külőnbó’zö városaiban, amelyekről nagy elismeréssel írtak az amerikai lapok. THE NEW YORK TIMES például január 14.-én közölt kitűnő és részletes kritikát művészetükről,melynek kivonatát a márciusi számban ismertette a WASHINGTONI KRÓNIKA. Az itteni szereplésükről nem közöltek kritikát a washingtoni lapok, jóllehet a 2.600 űlőhelyes hangversenyteremben lezajlott nagy sikerű bemutatón - az előadás napján - még az állóhelyek jegyei is mind elkeltek. A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTESNEK 1987-ben is ragyogó kÖzóYiség sikere volt Washingtonban. * "KÖZKÍVÁNATRA"- cimmel budapesti művészek léptek fel a washingtoni Mt. Vernon College szinháatérmében, március 21.-én. Az est sztárjai: NÉMETH MARIKA és (férje) MARIK PÉTER forró sikert arattak énekmflvészetükkel. A közönség - kb. száz néhányan - melegen értékelte ZAL0TNAY SAROLTA és ZORÁN SZTEVANIVITY táncdale'nekesek szereplését, és a Fongráf Együttes kiséretét. Külön fejezetet érdemel NAGY BADŐ ANDRÁS humorista, akinek monológjain könnyesre nevettük magunkat. Frappánsan szellemes és Ízlésesen hatásos előadása valóban mentes volt az "Övön aluli viccek"-töl, mint ahogyan saját maga jellemezte monológjait.A közel három órás műsor rendezője HERKOVITS TAMÁS volt. Washingtoni szereplésüket BROS CECILIA sok fáradozással tette lehetőve, ugyanis március hónapban szinte egymást érték a különböző tárgyű magyar előadások. (RG) "KIS" KOVÁCS JÓZSEF - ÉS SZABADSÁGVÁGYUNK ELSŐ SZIKRÁI A magyar történelem egyik legsötétebb és legreménytelenebb korszakában az 1953-as évet morzsolgattuk. Szeptember 19.-e volt, a nemzetközi atlétikai verseny utolsó napja. Ma - gyár győzelem reménye nélkül, inkább csak becsületből mentünk ki az akkcrtizenegy éves fiammel és barátainkkal a budapesti Népstadionba,hogy biztatást adjunk a mindenképpen fölényben lévő szovjet atléták ellen. Az ötezer méteres hosszútávon már kezdetnél élre került, majd félkörrel vezetett a világcsúcsot tartó szovjet KUC... Azután változni kezdett a mezőtiy és a közel százezres stadion feszülten figyelte a "kis" KOVÁCS (akit apró termete miatt hivtak igy) egyre gyorsuló iramát. Nem csak behozta a KUC félkőrnyi előnyét, de az utolsó 800 méteren elhagyta... A rádión hallgatókkal együtt milliónyi magyar sziv forrott- eggyé.. A stadionban vulkánikus erővel dübörgőt t a biztatás—és csoda történt: "kis" KOVÁCS LEGYŐZTE A MINDENKOR VERHETETLEN SZOVJET KUC-ot.... Túláradó örömmel ölelgettük egymást. Még az előttünk ülő ugyancsak dekorált alezredes sem birta palástolni kitörő ó’römét....Felejthetetlen nap volt... Friss erővel és reménykedéssel töltötte meg elesett életünket.... Az 1987 április 5.-én, 61 éves kordban elhunyt "kis" KOVÁCS JÓZSEF sirhalmától távol, itt az Óceán másik partján ébredtem rá, hogy tulajdonképpen ö volt az, aki 1953 szeptember 19.-én életrekeltette a már elhaldban lévó‘ szabadságvágyunk első szikráit. CRÓNA GIZELLA) WASHINGTONI KRÓNIKA XI. ÉVFOLYAM 1987. JUNIUS HÓ
