Washingtoni Krónika, 1985. szeptember-1986. június (10. évfolyam, 1-4. szám)

1986-06-01 / 4. szám

* LISZT CENTENÁRIUM ÜNNEPI PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON

A hajdani herceg ESTERHÁZY uradalom egykori gazdatisztjének fia - LISZT FERENC - 175 évvel ezelőtt 1811 október 22-én született és ez év julius 31-én lesz 100 éve, hogy befejezte földi pályafutásét. A kettőé évfordúló tiszteletére az UNESCO az 1986. esztendőt "NEMZETKÖZI LISZT ÉV"-nek nyilvánította. Magyarországon a halhatatlan zeneszerző műveibó'l világviszonylatban is jelentős hangversenyekkel és gazdag programmal ünnepük a centenáriumot.

A Tavaszi Fesztivál fénypontja a DANTE-trilögiát megzenésített DANTE SZIMFÓNIA hangversenye , melyet a Svájcban élő MAESTRO DORÁTI vezényel. Júliusban a BUDAPESTI SZIMFONIKUS ZENEKAR és a MAGYAR RÁDIÓ KÓRUS előadja SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJÁ-t. A centenárium Őszi programjának fénypontjai: KOCSIS ZOLTÁN szóló zongorajátéka és az ÁLLAMI SZIMFONIKUS ZENEKAR műsora: FAUST SZIMFÓNIA, melyet DORÁTI ANTAL vezényel. Ezt a hangversenyt meghallgatják a zenevilág neves Liszt-szakértői is, akik résztvesznek az okto'ber 20-23közŐtt tartandó Liszt szimpóziumon, melyet a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA rendez.

A halhatatlan zeneszerző egykori budapesti otthona - mint LISZT MUZEUM - szeptember

7.-én kerül megnyitásra, ünnepélyes keretek között. Ez alkalommal több neves külföldi zene - művész, valamint CZIFFRA GYÖRGY zongoraművész teszi emlékezetessé a nap kulturális eseményeit. A magyarországi televizid a centenárium hangversenyeit és eseményeit helyszínről közvetíti.

A HUNGARATON is méltó hanglemez "újdonságokkal" vesz részt a centenáriumon. Ekkor kerül kiadásra DON SACHE, Liszt egyetlen operája, melyet 13-14 éves korában komponált. Továbbá a FAUST SZIMFÓNIA; "Az ismeretlen Liszt" cimmel megjelenő - ezideig még sehol sem játszott - zongorakompozicidk, valamint Lisztnek harmoniumra, csellóra és zongorára Írott művei, melyeket KOCSIS ZOLTÁN a Liszt egykori tulajdonát képező zongorán és harmoniumon interpretál.

A MAGYAR MŰVÉSZETI ALAP centenáriumi képeslapokat, a magyar pósta pedig LISZT emlékbélyegsorozatot bocsát ki. - (HUNGARIAN DIGEST, 1986/2.)

* A DEBRECENI KÁNTUS WASHINGTONBAN

A debreceni Református Kollégium Kántusa amerikai és kanadai hangverseny k'órütra jött es március 30.-án a washingtoni National Presbiterian Church-ben tartott hangversenyt. A KÁN - TUS 250 éves múltra tekint vissza. A reformáció zeneileg is egyik legelső feladatának tekintette a hagyományos liturgikus éneklés reformálását és megmagyarositását. A zenei polifónia európai virágkorában a puritán kálvinizmus az egyszdlamuság útjára lép és a XVII. század közepén az egyszólamúság, a genfi zsoltár lesz az hazai reformáció zenei anyanyelve. Ez a zene lesz alapításakora KÁNTUS zenei alapköve. Alapítása óta tehát rendkívüli utat tett meg. Ezért is nézünk nagy várakozással bemutatkozása elé.

A Kántus BERKESI SÁNDOR karnagy műve, ORANDO ET LABORANDO dallamára vonult fel és hangversenyét a STAR SPANGLED BANNER és a magyar HIMNUSZ eléneklésével nyitotta meg. Nem emlékszünk a Himnusz ilyen jeles vegyeskari előadására. Az pedig rögtön nyilvánvaló lett, hogy egy magas énekkultúrájú együttest hallgatunk s a műsor kővetkező számai megerősítették legelső benyomásunkat. Ez az énekkultúra egy kivételes képességű karnagyot árul el. Hosszú évek, egeszen speciális nevelő, kiképző’ munkájára volt szükség, hogy a Kántus, középiskolai diákok és teológiai hallgatok együttese> ezzé a jeles vegyeskarrá fejlődhessen. Az orgona-kiséretű kórusmüvek orgonistája pedig ALFÖLDY-BORUSS CSILLA, nagy művészként mutatkozott be.

ALESSANDRO SCARLATTI "EXULTATE DOMINE" című, a 81. zsoltárra irt kórusműve a késői ze - nei barokk egyik legékesebb alkotása, s előadása méltó formában szólaltatta meg az ünneplés pompáját. Nagy meglepetéssel szolgált JAQUES BERTIER " MAGNIFICAT"-ja. Mai francia protestáns szerzetesi kó'zösség liturgikus zenéje ez, melyet a hat csoportra tagozott és a templom hat különböző pontján elhelyezett kar a-capella énekelt. Középkori lelket sugárzó, nagy horderejű modern liturgikus mű, s előadása rendkívüli feladatok megoldását kívánta.

KODÁLY ZOLTÁN kórusmúvei voltak természetesen azok, melyek a magyar hallgatóság szivét megdobogtatták. JÉZUS ÉS A KUFÁROK című nagy műve olyan drámai erővel fejez ki egy bibliai történetet, mint kevés más alkotása a modem zeneirodalomnak. A 114. GENFI ZSOLTÁR fensége magával ragadó volt. A MÁTRAI KÉPEK-ben a magyar népdalok ó'si szépségének és gazdagságának , drámai és Urai ellentéteinek ötvözetében a zenekőltő egyik legszebb kórusmüve't hallhattuk. Gyöngyszeme volt a műsornak az ősi egyházi ének: ÉNEK SZENT ISTVÁN KIRÁLYHOZ. A Kántus K0DÁLY- 6 -WASHINGTONI KRÓNIKA X. ÉVFOLYAM 1986. JUNIUS HÓ