Washingtoni Krónika, 1977. szeptember-1978. június (2. évfolyam, 1-4. szám)
1978-06-01 / 4. szám
A ÍTEGIZDIZ KOSSUTH HÁZ FELÉ... Az Amerikai Magyar Református Egyesület igazgatósága Ligonierban ta - valy ősszel tartott gyűlésén a körülményeket alaposan megfontolva, úgy határozott, hogy a központi székházát eladja a finn kormánynak, mely a palotának beillő épületben nagykövetségét fogja elhelyezni. Az eladás véglegesitésére 1975. március 13.-án került sor, amikor is a finn követség képviselői és jogtanácsosa % l,3CO.QOO-ra kiállított csekket nyújtottak át az Egyesület négy főtisztviselőjének vételár fejében. Az épület 1963-ban % AÖ8,514.OO-ba került. A több mint 300^-os tiszta haszon még az ingatlanok értékemeléséről ismert Washingtonban is rendkívül magas és az csakis a ház művészi külsejének köszönhető. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy az eladás nem üzleti okokból, még kevésbe kényszerből, hanem józan meggondolásból történt. Sevés fráternális társaság rendelkezik kötelezettségeihez viszonyítva olyan nagy tiszta vagyonnal, mint a Református Egyesület. 3iztositási értékelésünk pedig magasan felette áll a huszonöt legnagyobb biztositó vállalat átlagának. Joggal merülhet fel a kérdés tagjaink és barátaink részéről: miért nem tartottuk akkor meg a szép magyar epületet a fővárosban? A Kossuth Házat külső szépsége és belső beosztása kiválóan alkalmassá . teszi egy követség használatára, de központi hivatalunk céljaira nem egészen felelt meg. Területének körülbelül egyharmadát - és éppen a leg - szebben kiépített szobákat - ritkán vagy egyáltalában nem használtuk. Két gyűlésterem is van a házban, de egyik sem alkalmas ötvennél több személy befogadására,igy azután nagyobb közönséget vonzó rendezvényeket nem tudtunk tartani benne. A felsorolt hátrányok ellenére sem jutott volna eszünkbe az eladás gondolata. Mi épitettük, büszkék voltunk rá, amolyan magyar fellegvárnak tekintettük a főváros szivében.. Ingatlan ügynökök közelitettek meg bennünket egyre nagyobb számban a különböző követségek ajánlatával. Az egymásra licitálás során végül is egy olyan ajánlattal álltunk szemben, mely komoly gondolkozásra kényszeritette az igazgatóság minden tagját, de főleg a főtisztviselőket. Meg kellett kérdeznünk önmagunktól: illik-e tesirvérsegitő intézményünk ügyeit egy legnagyobb luxussal épitett és berendezett házban intéznünk, vagy helyesebb elfogadni a rendkivül magas vételi ajánlatot, uj és céljainkat jobban szolgáló házat épiteni vagy venni és .ahasznot a mai magas kamatozással befektetni tagjaink, javára.- így ’ jutottunk el arra az elhatározásra, hogy ezt az immár harmadik Kossuth Házat eladjuk és helyette megépítjük a negyediket, mely talán nem lesz külsejében olyan pompás mint a mostani, de jobban megfelel majd a mi sajátos, követelményeinknek. Épületeink, legyenek azok a fővárosban, Ligonierban vagy bárhol, testvérsegitő céljainkat szolgáló eszközök csupán, melyeket átalakítunk vasrv újakkal pótolunk feladataink jobb ellátása érdekében, amint azt tettük a múltban is. Mert még örökségeink tisztelete sem helyezheti az eszközöket a célok szolgálata fölé. Az Egyesület ideiglenes központi irodájának cine junius 5-től 1979. augusztus 31-ig az alábbi lesz:. The Hungarian Reformed Federation of America F.O. Box 34917 Washington D.C. 2003^ vagy megvásárlandó vagy megépítendő saját uj épületünkbe köla negyedik Sqssuth Házba. Ezután a tözködünk: György Árpád, elnök Vargó Elemér, titkár Eszenyi László, ügyvezető alelnök Molnár József, pénztárnok
