Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós: Halátjárók
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 77 A folyó-szárazföld átmeneti zóna több tízezer fajjal jellemezhető. Ugyanakkor egyetlen életteret sem ér annyi antropogén hatás (szennyezőanyag terhelések, vízépítési munkák), mint a folyóvizeket. A természetes folyóvízi környezetet a biotikus és abiotikus tényezők komplex egymásra hatása jellemzi. így egy paraméter megváltoztatása láncreakciót indíthat meg, ugyanakkor annak eredménye még a mai napig sem ismert teljes mértékben. A folyóvízi rendszer egy háromdimenziós, időben folyamatosan változó rendszer és vizsgálatát is ebben a környezetben kell végezni. Ellenkező esetben a kiragadott események, hatások általánosításokhoz és helytelen következtetések levonásához vezethetnek. Tanulmányozásának interdiszciplináris megközelítése magába foglalja a folyó geomorfológiáját, a hidrológiát, a hidrobiológiát, az ökológiát, az emberi beavatkozásokat, a történelmi eseményeket, a természetföldrajzi változásokat. A folyóvizek viselkedésének elemzése kiterjed a folyó vizének összetett mozgására, az élőhely típusok feltárására és azok kapcsolatának elemzésére. A vizsgálat során a fő probléma a megfelelő reprezentativ területek kijelöléséből adódik, valamint abból, hogy elégséges adatsornak kell rendelkezésre állni a. szukcesszió nyomon követésére, hogy az időtényezőt a folyóvízi rendszer változásaiba beépíthessük. Ennek megfelelően az elemzések meglehetősen összetettek, mivel a vízgyűjtő területen bekövetkezett változásokra is ki kell azokat terjeszteni. A hosszirányú, keresztirányú és függőleges kapcsolatrendszer mellett kiemelkedő jelentősége van az időtényezőnek, mely a folyóvízi rendszereknél meghatározó jelentőségű. Az alluviális árterek jelenlegi állapota a távolabbi korokba nyúlik vissza. Az üledék mennyisége, szemcseösszetétele közvetlenül jelzi, öszszegzi az egyes korokat, míg a vízgyűjtőterület „külső tényezőként” kezelhető esésviszonyainak a folyamat dinamizmusára van hatása. A folyóvízi rendszer időbeni változása ezekhez a tényezőkhöz viszonyítva lassú, viszont a rendszer lényegesen érzékenyebb az olyan, a rendszerre ható tényezőkre, mint a külső terhelések vagy az ülepedési folyamatok. 2.1.1. A folyó folytonossági elmélete (River Continuum Concept) A folyóvizek, mint lineáris életterek ökológiai szerepének jellemzésére, a folytonosság fontosságának alátámasztására dolgozták ki azt az elméletet Vanotte és szerzőtársai, amit „River Continuum Concept ” néven ismerünk (Vanotte et al. 1980). A koncepció szigorúan a főmederre koncentrált azzal, hogy- a folyóvizek vízhozama a forrástól a torkolatig nő;- az esésviszonyok a forrástól általában csökkennek;- az áramlási sebesség a felső szakaszon jelentős és csökken a torkolatig;- az áramlási sebességnek megfelelően a mederanyag is jellemzően
