Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
1943. január 1-én Budapesttől lefelé a dunai vízmércék nullpontjait lesülylyesztették, hogy elkerüljék az évszázados szabályozási munkák eredményeként kialakult medersüllyedés hatásaként jelentkező, de a nagyközönség számára nehezebben értelmezhető negatív vízállások adatsorba kerülését. Ugyanekkor kezdte meg működését a Lánchídi vízmérce házikóban a budapesti állomáshoz tartozó rajzoló vízmérce (VITUKI 1976, Szilágyi 1988). A Vigadó téri vízmércét az évtizedek során többször felújították, átépítették. Az 1943-as nullpont-változtatáshoz is hozzáigazították az állomást, míg az 1956- os jeges árvíz után komolyabb átépítés történt, de a helyét ekkor már nem változtatták meg. Az állomás történetének fontos eseménye volt 1981-ben, hogy üzemeltetése a VITUKI-tól átkerült a KDVVIZIG-hez. Emiatt 1981 decemberében új vízmérce törzskönyvet nyitottak meg. Az igazgatóság 1983-ban felújította a kisvízi mércét, de mivel azt az 1985. évi jég megrongálta, 1986. januárra készült el a legújabb, ma is üzemelő kisvízi fekvő vízmérce. Ugyanebben az évben a KDVVIZIG vízrajzi csoportja megerősítette a nagyvízi mércetagot. A rendszeres karbantartásokat azóta is a vízrajzi csoport végzi saját kivitelezésben; külső vállalkozó bevonására csak a nagyobb léptékű felújítások, átépítések esetében kerül sor (Szilágyi 1988). A Vigadó téri vízmérce történetében a következő jelentős esemény a távjelzés kiépítése volt. Az országos vízrajzi távmérő hálózat egyik első elemeként 1996- ban - a szükséges alépítmény (behúzó akna, összekötő cső) kialakítását követően - DATAQUA nyomásérzékelő szondát telepítettek az állomáson, melyhez GEALOG-M típusú adatgyűjtő és adattovábbító berendezés csatlakozott. A digitális vízállás regisztráló és távjelző berendezést a MAHART Vigadó téri hajóállomásának épületében helyezték el, ahová a szonda összekötő csövét is bevezették. A távmérő állomás próbaüzeme 1996 decemberében kezdődött, 1998. január 1. óta az állomás távjelzőként üzemel. Eredeti kialakításában GSM alapú adatátvitellel üzemelt a távmérő hálózat, de a technológia fejlődésével országosan áttértek a GPRS rendszerű adatátvitelre. A Vigadó téren 2011 tavaszán került sor az átalakításra, ekkortól az állomáson a távmérő rendszer minden eleme (nyomásérzékelő szonda, adatgyűjtő, modem) DATAQUA típusú. Az utóbbi évtizedek nagy árvizei során működési problémák adódtak a távmérő állomáson, amelyek feltehetőleg az alsó rakparton kiépített alépitmény - valószinűleg a behúzó akna - miatt alakultak ki. Ezek egyes vízállás tartományokban olyan mértéket öltöttek, hogy a Lánchídi vízmérce házikóban - éppen ilyen célból - elhelyezett tartalék távadó állomás adataival kellett helyettesíteni a Vigadó téri adatokat. Árvízkor egyébként is szinte lehetetlen volt a mérőállomás karbantartása, mivel az alsó rakpart ilyen esetekben teljesen víz alá kerül, és az akár több méteres vízborítás miatt a hajóállomás épülete megközelíthetetlenné válik. Emellett 190 Kovács Péter: A Duna budapesti állami vízmércéjériek története
