Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 85 (cm) IAZY 200 17. ábra. Mederváltozások térben és időben (Duna, 1433-1560fkm) 5. Hajózhatóság A hajózhatóság szempontjából a hazai folyóink közül kiemelendő a Duna, mint a transzeurópai közlekedési hálózat része és nemzetközi jelentőségű belvízi hajóút. Mint általában egy közlekedési létesitménynek, így a dunai vízi útnak is vannak olyan mértékadó paraméterei (űrszelvény, ívviszonyok stb.), amelyeket a közlekedésben résztvevők számára biztosítani szükséges. A belvízi vízi utak osztályba sorolásának megfelelő alapvető műszaki paramétereket jogszabályok és nemzetközi ajánlások határozzák meg. A hajózási űrszelvény méreteinek szempontjából mértékadónak a nagyvizes, illetve a kisvizes állapotot tekinthetjük. Nagyvíz idején a legtöbb esetben a hajózáshoz szükséges vízmélységek rendelkezésünkre állnak, így olyankor leginkább a vízfelszín feletti akadályok (pl. hidak, légkábelek) jelenthetnek korlátozást a hajózási űrszelvény felső határaként. Hajózás szempontjából a legjellemzőbben előforduló korlátozást azonban a kisvizes időszakok jelentik, amikor kedvezőtlen vízállások kialakulása esetén nem áll rendelkezésre a szükséges vízmélység és a megfelelő hajóútszélesség, amely az adott vízi út osztályba sorolt hajóúton közlekedő kötelékek számára biztosíthatja az akadálymentes áthaladást. Ennek megfelelően a nemzetközi ajánlások (a Duna Bizottság által tett ajánlások) a magyarországi víziutakra a hajózási kisvízszint (HKV) esetén előírt szélességű és mélységű hajóutat határoznak meg. Ha a HKV esetén nem áll rendelkezésre a hajóút űrszelvénye, akkor az adott hajóút-szakaszon hajóút szűkületet vagy gázlót kell jelenteni. A.gázló a folyó azon szakaszán kerül bejelentésre, ahol a megengedett méretű hajókötelékekkel történő biztonságos áthaladáshoz szükséges minimális szélesség,
