Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
86 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései mélység nem biztosítható. A gázlónak minősülő mederszakasz jellemzőitől függően a jelentés a gázló teljes szélességére vagy jól elhatárolható mélyebb mederrész esetében a teljes szélességre és az elhatárolt nagyobb mélységű részre külön határozza meg az áthaladó hajók számára rendelkezésre álló vízmélységet. A gázlónak minősülő mederszakaszon akkor kerül mélyebb mederrész kijelölésre és jelentésre, ha annak szélessége hajózási kisvízszintnél, illetve azt meghaladó vízállásnál legalább 50 m, hajózási kisvízszint alatti vízállásnál legalább 30 m. Hajóútszűkületről beszélünk akkor, ha az aktuális napi vízállásnál nem biztosítható a Duna Bizottság ajánlásában megállapított hajóútszélesség az ajánlott vízmélységgel. Ennek az ajánlásnak megfelelően, mindig a legfrissebb mederdomborzati felmérési eredmények és az érvényben lévő dunai HKV értékek figyelembe vételével kerül kijelölésre a dunai hajóút, melyet a rendszeresen frissített hajóút kitűzési terv rögzít. A vízügyi szolgálat hatévente a teljes Duna-meder, minden gázló esetében évente legalább egy alkalommal, a csúcsgázlók esetében évente két alkalommal végzi el a meder felmérését. A hajóút kitűzési terv és a frissített mederadatok felhasználásával készül az elektronikus belvízi hajózási térkép adatbázisa, melyet az OVF tesz közzé. Az aktuálisan publikált elektronikus belvízi hajózási térkép fedélzeti megjelenítőkben történő felhasználásával a hajóvezetők az aktuális térképi információk segítségével biztonságosan navigálhatnak az adott folyószakaszon. A folyami információs szolgáltatások (RIS) részeként jelentős, a hajóút biztonságos hajózhatóságnak feltételeit javító fejlesztések zajlottak le a vízügyi ágazatban. A dunai hajóút kitűzéshez új kitüzőhajókat szereztek be, és a folyó teljes magyarországi szakaszán korszerű távjelző úszójelek biztosítják a hajút helyszíni kijelölését. A bevezetett intézkedések eredményeképp pontosabb információk állnak a folyón közlekedő hajósok rendelkezésére, aminek eredményeképp a biztonságos hajózás feltételei jelentősen javultak. Meg kell jegyezni, hogy a vízi szállítási módok napjainkban átalakulni látszanak. A korábban jellemző 6-os, 9-es, esetleg 12-es tolt kötelékeket napjainkban felváltani látszanak az önjáró bárkák és a kisebb kötelékben közlekedő géphajók. Vélhetően ennek hatására is, az elmúlt években megváltoztak a Duna Bizottság ajánlásai is, amely szerint a biztosítandó hajóút szélessége lecsökkent. Mivel a vízi szállítás hatékonyságának kihasználása a kisebb kötelékek és az önjáró bárkák esetében szorosabb összefüggésben van a hasznos merülési mélység mértékével, ezért a szükséges vízmélységek korlátozások nélküli folyamatos biztosítása fokozódó igényként jelenik meg a hajózási társaságok részéről. Ezzel szemben a hajózási kisvízszintek süllyedő értékei (18. ábra) a vízmélységek vár-
