Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 77 rendezéssel központosán elhelyezett jeltárcsára történő manuális vagy robot rendszerű irányzással valósították meg. A mérés során a szondirtachigráfra rögzitett helyszínrajon meghatározott mérési pontokhoz rendelték az aktuális helyen észlelt vízmélységet, melyet az egyezményes vízszintre redukáltak a felméréskori, általában vonalszintezéssel meghatározott vízszintnek megfelelően. Az eredmény-dokumentumként létrehozott mélységvonalas helyszínrajzokon jellemzően 1:2500 méretarányban ábrázolták a mérési pontokat az egyezményes vízszintre vonatkozó vízmélység deciméteres pontossággal történő megírásával. A mélységvonalakat egyméteres izovonal sűrűséggel ábrázolták. Alaptérképről átvett információként a VO szelvényeket, a folyamkilométer jelzéseket, a partvonalat, az árvízvédelmi vonalakat, a jelentősebb építményeket, valamint a beépített területeket a település megnevezésével ábrázolták. A helyszínrajzokon általában feltüntették a szakasz felméréséhez használt műszerálláspontot a felmérés napjának és a vízszintredukció mértékének a megírásával együtt. A helyszínrajzokon 200 méteres osztásközü, sztereografikus vetületi rendszerben meghatározott őrpont hálózatot tüntettek fel, ami az egyezményes vízszintre vonatkozó információkkal együtt a későbbi digitális feldolgozást is segíti. Némelyik térképsorozat vízmélység szerint színes, a többség fekete-fehér mélységvonalas helyszínrajzokat tartalmaz. Vízszintes vonatkozási rendszerként általában a Budapesti Sztereografikus vetületet, magassági alapfelületként az aktuálisan érvényes Duna Bizottsági kisvízszint értékekhez tartozóan meghatározott vízfelszín-görbét alkalmazták a Duna esetében. A papír alapon archiváltán rendelkezésre álló mederfelmérési adatok feldolgozásának első lépéseként a digitalizálására kerülhet sor, nagyformátumú lapolvasó berendezés alkalmazásával. A beolvasás laponként történhet az eredeti pauszpapíron lévő térképlapok felhasználásával, legalább 600x600 dpi felbontással, monokróm, 1 bites, veszteségmentes raszteres adatállományként történő letárolással. A következő lépésként a digitalizált állományok georeferálására kerülhet sor. Ehhez a térképlapokról kigyűjtött őrháló pontok koordinátáit sztereografikus rendszerből az Egységes Országos Vetületi rendszerbe szükséges transzformálni. A térképszelvények georeferálása ennek megfelelően már közvetlenül EOV rendszerben valósulhat meg. A georeferálást követően a térképszelvényeken feltüntetett vízmélység információk vektorizálására kerülhet sor. A felmérési pontok vektorizálása pont állományba történhet, hely szerint rögzített vízmélység attribútum adat megadásával. A papír alapon szerkesztett vízmélység izovonalak vektorizálása vonalas állományba történhet, szintén a vízmélység, mint attribútum adat megadásával. A mélységvonalak mentén felvett átlagos mintavételezés javasolt osztásköze legfeljebb 10 méter, de a jelentősebb változékonyságot mutató mederterületeken ennél sűrűbben szükséges a vonalpontok kiosztása. Fontos, hogy a képernyőn történő vektorizálási folyamat során az ésszerű adattartományon kívül eső értékek és a nem beazonosítható vagy nem egyértelműen olvasható adatok pontosítását külön el kell végezni, az egyértelmű beazonosíthatóság hiányában azok vektorizálását el kell vetni.
