Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
78 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései Az előzőek szerint létrehozott vektoros adatok felhasználásával a vízmélységet reprezentáló virtuális felületmodell készülhet. Az előzetesen előállított vízmélységek szerinti felületmodell magassági értelmű átszámítása Balti alapszintre négy lépésben valósulhat meg. Első lépésként a felmérési referencia vízszintnek megfelelő felületmodell előállítása történhet meg, Balti alapszintre átszámított, az egyezményes munkavízszint értékeinek megfelelő, folyamkilométerenként felvett vezérlővonalak felhasználásával. Ezt követően a vízmélység és a vízfelület referencia vízszint felületekből készül különbségfelület, melyből tetszőleges magassági osztásközü szintvonalak kiszámítása és kinyerése történhet meg. Harmadik lépésként a vektorizált felmérési pontok helyén a felmérési vízszint értékek számítása és az eredmény attribútum adatként való hozzárendelése a megfelelő pontokhoz következhet. A felmérési pontok Balti feletti magassága a megfelelő attribútum adatok különbségének képzésével válik meghatározhatóvá. Utolsó lépésként valósulhat meg a végleges felületmodell építése a második lépésben előállított tetszőleges magassági osztásközü szintvonalak és a harmadik lépésben kiszámított pontállomány felhasználásával. Az 1990-es évek kezdetétől készült digitális felmérések esetében az előzőekben felvázolt feladatok elvégzése nem szükséges, feltételezve, hogy a felmérés eredményeképp előállt koordinátajegyzék rendelkezésre áll. Papír alapon rendelkezésre álló felmérési koordinátajegyzék digitalizálását a számértékek manuális bevitelével lehetséges elvégezni. Meg kell még említeni, hogy a 2000-es évek előtti felméréseket jellemzően sztereografikus vetületi rendszerben készítették és archiválták, ezért a meglévő koordinátajegyzékekben tárolt helyadatokat transzformációval EOV rendszerbe kell átalakítani. Az Adriai alapszintre vonatkozó magassági értékeket minden esetben Balti alapszintre kell átszámítani. A 2000- es évektől készült felmérések általában EOV rendszerben álltak rendelkezésre. Az egységes vonatkozási rendszerben (EOV, EOMA) meghatározott felmérési pontok koordinátajegyzékének felhasználásával a medergeometriát leképező, szabálytalan háromszög-hálózatú (TIN) felületmodell készülhet. A téves észlelési adatok kiszűrése érdekében az értéktartomány meghatározásával előzetes numerikus pontszürés végezhető. A vízszintes adatok szűrésénél a vizsgálat tárgyát képező mederszakaszt magába foglaló helyszínrajzi téglalap oldalkoordinátái alkalmazhatók határoló értékként, míg a magasságból a tapasztalatok szerint elfogadhatónak meghatározott minimum és maximum határértékek közötti tartományon kívül eső adatok kiszűrése történhet meg. A pontállományokból felépített nyers felületmodellek javítása válhat szükségessé, jellemzően a felületet alkotó háromszöglapok oldalainak az átlapolá-
