Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 3. szám

78 Abonyi Csaba: A folyógazdálkodás aktuális kérdései Az előzőek szerint létrehozott vektoros adatok felhasználásával a vízmély­séget reprezentáló virtuális felületmodell készülhet. Az előzetesen előállított vízmélységek szerinti felületmodell magassági ér­telmű átszámítása Balti alapszintre négy lépésben valósulhat meg. Első lépés­ként a felmérési referencia vízszintnek megfelelő felületmodell előállítása történhet meg, Balti alapszintre átszámított, az egyezményes munkavízszint ér­tékeinek megfelelő, folyamkilométerenként felvett vezérlővonalak felhasználá­sával. Ezt követően a vízmélység és a vízfelület referencia vízszint felületekből készül különbségfelület, melyből tetszőleges magassági osztásközü szintvonalak kiszámítása és kinyerése történhet meg. Harmadik lépésként a vektorizált fel­mérési pontok helyén a felmérési vízszint értékek számítása és az eredmény at­tribútum adatként való hozzárendelése a megfelelő pontokhoz következhet. A felmérési pontok Balti feletti magassága a megfelelő attribútum adatok különb­ségének képzésével válik meghatározhatóvá. Utolsó lépésként valósulhat meg a végleges felületmodell építése a második lépésben előállított tetszőleges ma­gassági osztásközü szintvonalak és a harmadik lépésben kiszámított pontállo­mány felhasználásával. Az 1990-es évek kezdetétől készült digitális felmérések esetében az előzőek­ben felvázolt feladatok elvégzése nem szükséges, feltételezve, hogy a felmérés eredményeképp előállt koordinátajegyzék rendelkezésre áll. Papír alapon rendel­kezésre álló felmérési koordinátajegyzék digitalizálását a számértékek manuális bevitelével lehetséges elvégezni. Meg kell még említeni, hogy a 2000-es évek előtti felméréseket jellemzően sztereografikus vetületi rendszerben készítették és archiválták, ezért a meglévő koordinátajegyzékekben tárolt helyadatokat transz­­formációval EOV rendszerbe kell átalakítani. Az Adriai alapszintre vonatkozó magassági értékeket minden esetben Balti alapszintre kell átszámítani. A 2000- es évektől készült felmérések általában EOV rendszerben álltak rendelkezésre. Az egységes vonatkozási rendszerben (EOV, EOMA) meghatározott felmé­rési pontok koordinátajegyzékének felhasználásával a medergeometriát leké­pező, szabálytalan háromszög-hálózatú (TIN) felületmodell készülhet. A téves észlelési adatok kiszűrése érdekében az értéktartomány meghatározásával elő­zetes numerikus pontszürés végezhető. A vízszintes adatok szűrésénél a vizsgálat tárgyát képező mederszakaszt magába foglaló helyszínrajzi téglalap oldalkoor­dinátái alkalmazhatók határoló értékként, míg a magasságból a tapasztalatok szerint elfogadhatónak meghatározott minimum és maximum határértékek kö­zötti tartományon kívül eső adatok kiszűrése történhet meg. A pontállományokból felépített nyers felületmodellek javítása válhat szük­ségessé, jellemzően a felületet alkotó háromszöglapok oldalainak az átlapolá-

Next

/
Thumbnails
Contents