Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
26 Némethié-Lórincz~ Ónodi-Bodnár-Szlávik: A Rétközi-tó... „A talajvízjárást befolyásoló legfontosabb tényező a csapadék és a léghőmérséklet mellett a tiszai árvizek, a Rétközi-tó és a Tápcsatorna talajvizet emelő hatása sem hanyagolható el. Tekintve, hogy a Tisza, a tározótó és a tápcsatorna magas vízállása az esőzések, hóolvadások következménye, így az említett hatások a belvíz, a Tisza magas vízállása, a magas talajvízszint és a Rétközi tó magasabb vízszintje többnyire egyidőben jelentkezett. Tehát a tó vízállásváltozása is befolyásolja bizonyos mértékben Szabolcsveresmart belterületének talajvízszintjét. Ez a hatás a legnagyobb mértékben természetesen a tavat körülvevő dombok alatt jelentkezik. A talajvízszint emelkedés mértéke természetesen függ a Rétközi-tó vízállásától, a pillanatnyi talajvízszint magasságától (az emelkedés mértéke alacsony talajvízszintnél nagyobb) a tótól való távolságtól és a Tisza pillanatnyi vízállásától. ”{BME 1999) A Tápcsatorna talajvízszint emelő hatását a tápcsatornában lévő mértékadó üzemvízszint mellett a környező terület magasabb vízállása esetén 100-500 m távolságban 35-90 cm-re, 500-1000 m-re 15-35 cm közöttire becsülték. A károk és a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében műszaki beavatkozások és intézkedések történtek:- A Tápcsatorna töltése alatt annak építésekor (1988) temizol paplan szűrőréteget építettek be drénhálózattal, a töltéstest átázásának csökkentése érdekében.- A töltések mellett szivárgó csatornák épültek, amelyekbe a őréneket bekötötték, s ezeket a csatornákat is bevezették a befogadó csatornákba a töltésen átszivárgó vizek elvezetése érdekében.- Megtörtént Szabolcsveresmart DK-i részén, a belterületen új csapadékvízelvezető csatornahálózat kiépítése, a házakhoz drénvezetékek építésével.- A Kékesei tápcsatorna töltésén átszivárgó vizek elvezetése érdekében 1999-ben a töltések mellett övdréneket, szivárgó és kivezető csatornákat és műtárgyakat építettek, bekötve a befogadóba a távolabb lévő mélyfekvésü területeket is. Ezekből a vizsgálatokból és a több mint 15 éves üzemelési tapasztalatokból megállapították, hogy a tározó 250-270 cm feltöltöttségi szintig minimális káros hatással bír a talajvízszint káros emelkedésére a számított 800 m-es távolságban a partvonaltól. Azontúl a tározó talajvízszint emelő hatása gyakorlatilag nem kimutatható. Átárazó feltöltöttségét azért is volt szükséges 250-270 cm minimális szintre meghatározni, mert ennél a vízszintnél a párolgási, szivárgási veszteségeket figyelembe véve lehetett biztosítani aszályos idő esetén az őszi, téli hónapokra az élővilág fennmaradását (Kői 2008). 4.2. Üzemeltetés A tározó üzembehelyezésekor még nem volt komplex hasznosítású. Főként csak elsődleges belvízvédelmi szerepét tudta betölteni, a környező településekről a tározóba jutó belvizek minősége miatt (a Belfő-csatomát terhelő, időnként nem kellő hatékonysággal tisztított szennyvíz bevezetések miatt).
