Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 3. füzet 25 Ezen határok között a legkisebb a káros hatás a környező területek talajvízszintjére. A tározó környéki települések, különösen a Tisza mentén Szabolcsveresmart, igen érzékeny a talajvízszint változásokra, ezért a FETIVIZIG és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) többször készített tanulmányt különféle változatok bemutatásával. A tározóval kapcsolatosan rendszeresen érkeztek bejelentések a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz (KHVM), az OVF-hez és a FETIVIZIG- hez például azzal kapcsolatban, hogy a Rétközi-tó és a Tápcsatorna magas vízszintje megemelte a környező bel- és külterületek alatt a talajvíz szintjét. Emiatt a mezőgazdasági területeken belvízelöntések keletkeztek, s a házak pincéiben megjelent a víz, ami károkat okozott. Az 1998. évi belvizes időszakban a Rétközi-tó Tápcsatornájával kapcsolatosan nyújtottak be elöntési kárigényt. A panaszokat a FETIVIZIG minden esetben kivizsgálta, azokkal kapcsolatban szakvéleményeket készített, amelyek eredményéről az érdekelteket értesítette. Az egyik ilyen szakvélemény (.FETIVIZIG 1994) megállapította, hogy a tározó környékének területe kedvezőtlen belvízi adottságú, ahol a sík területeken, a dombok közötti mélyebb részeken a tározó üzeme előtt is gyakoriak voltak a belvízelöntések (pl. 1967., 1970., 1979., 1980., 1985., 1986. években). Megállapították, hogy a belvíz szempontjából a területen más kedvezőtlen hatások is érvényesülnek, így: • a Tisza árvizeikor a partmenti 1,0 - 2,0 km-es sávban a talajvízszint megemelkedése, • a nyomás alatti rétegvíz, • a közműves vízellátás bevezetése miatt kb. 30 - 40 cm-es talajvízszint emelkedés, • a szennyvízelvezetés megoldatlansága, illetve a szikkasztásos szennyvízelhelyezési mód, • a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága. Nyilvánvalóan a Rétközi-tó magas vízszintjeinek is van hatása — ezt részletesebben, hosszabb adatsor alapján a BME 1999-ben vizsgálta - de ez leginkább a tó 1,0 km-es körzetében mutatható ki, ahol túlnyomórészt 3-10 m magas homokdombok vannak, így kárt nem okoznak (BME 1999). Ezeket a kedvezőtlen hatásokat elsősorban a csapadékvíz és szennyvízelhelyezés megoldásával és a tó üzemelése során az aktuális belvízhelyzethez való alkalmazkodással lehet csökkenteni, amire intézkedések is történtek. Az 1998. évi kárigényekkel kapcsolatban az OVF Vízkárelhárítási Főosztálya a Rétközi-tó és a Tápcsatorna hatásának vizsgálatával megbízta a BME Geotechnikai Tanszékét. A Tanszék vizsgálatának legfontosabb megállapítása a következő volt:
