Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
24 Némethié- Lőrincz- Ónodi- Bodnár- Szlávik: A Rétközi-tó... 4. Az 1991-2014 közötti üzemeltetési időszak 4.1. A gazdálkodók viszonyulása a fejlesztési beruházáshoz A Kelet-Magyarország 1987. augusztus 7-i lapszámában Vízügyi beruházások címmel jelent meg az alábbi közlemény: ,,A belvízrendezés legnagyobb munkája a Felsőszabolcsi rendszer fejlesztése. Minden tévhitet eloszlatván: a szabolcsveresmarti tározó nem azért épül, hogy ott víkendterület alakuljon ki, hanem, hogy hatékonnyá váljék a térség belvízvédelme. Ezt szolgálják a már elkészült átemelők, az épülő Rétközberencsi szivatytyútelep, a Vályogostói átemelő, a három őrtelep, a gépészlakás, a vízminőségmérő laboratórium, valamint a hírközlő hálózat. Az idén a tározóval kapcsolatos munkák fele készül el. A második ütem pénzügyi előirányzata 220 millió forint. ”{KM 1987) A helyi emberek nem fogadták kitörő lelkesedéssel az új létesítmény megvalósítását. Ahogyan a Tiszalöki duzzasztás is megváltoztatta a vízgazdálkodási viszonyokat, attól tartottak, hogy a víztározó negatív hatást fog gyakorolni az addig megszokott gazdálkodásra a mezőgazdaságban. „Mi lesz akkor, ha elkészül a szabolcsveresmarti víztározó? Világos, az első válasz erre, hogy javul a vízgazdálkodás, lesz üdülőterület. De az emberek mást is szerelnének tudni: vajon nem változik-e errefelé a talajvízszint, milyenek lesznek a gazdálkodás feltételei? Ha az ember Tiszatelken ejt szót erről, azonnal a tiszalöki duzzasztást említik, ami minden hivatalos vélemény ellenére is hatott ezen a tájon. Dombrádon, Tiszakanyáron, Kékese környékén az idős emberek úgy vélik, ahogy oda is hatott a hajdani átalakítás, ez is nyomokat fog hagyni, s változtat a viszonyokon. ” {KM 1988) Többnyire a környékbeli lakosság és gazdálkodó szervezetek részéről sorozatos panaszok érkeztek a tározó üzemeltetése ellen, sokszor indokolatlanul. A panaszok a tározóval kapcsolatosan sokáig megvoltak, amik sok esetben jelentős kompromisszumokra kényszeritették az üzemeltető vízügyi igazgatóságot. A FETIVIZIG a Rétközi-tó belvízből történő vízpótlására szolgáló Kékesei tápcsatornában (a magas vízszint kialakulásának elkerülése érdekében) csak akkor juttatott be belvizet, amikor a Felsőszabolcs lentebbi két öblözete belvízzel már tovább nem volt terhelhető, azaz csak igen súlyos belvízhelyzetben. A tapasztalatok alapján a tóban aszályos években max. 300 cm-es, belvizes években max. 250 cm-es üzemszint biztosítandó. Nagyobb belvizes időszakban, amikor kisebb az öntözési igény, s a vízkészlet belvízből biztosítható, akár a 250 cm-es vízszintnél is alacsonyabb vízszintet lehet tartani, de ügyelni kell arra - a hátralévő időszak szivárgási és párolgási veszteségét is figyelembe véve - hogy a vízszint később ne csökkenhessen a minimális 120 cm-es halászati vízszint alá (Váci 2008).
