Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
42 Ficzere András: A Kiskörei Vízlépcső erdészeti előkészítő munkái véghasználatát azokon a helyeken végeztették el, amelyek jármüvei megközelíthetők voltak. Ennek eredményeképpen napjainkban vannak olyan nagyobb kiterjedésű faállományok, amelyeket az újraerdősülésük óta nem szabályozott emberi kéz. A vízlépcső építése során az erdőállományokat illetően nem csak a fakitermelésé volt a főszerep, hanem kompenzációs erdőtelepítésekre is gondoltak a tervezők. A térségében 3 500 ha erdőtelepítési szándék körvonalazódott, melyből a vízügyi igazgatóságokra, állami erdészetekre és a termelő szövetkezetekre is hárult feladat. A vízügyi igazgatóságok részére az árvízvédelmi fővédvonalak menti fásítások és a leendő öntöző csatornák menti fasorok feladata hárult. A tározó II. Ütemű duzzasztásának időszakára a szivárgó csatornák és a töltések között mesterséges erdőtelepítés volt az első lépcső. Ezekkel a faállományokkal ellensúlyozták a kitermelt faállományok hiányát, melyeknek több funkciót is szántak: a szivárgó vizek mennyiségének csökkentését, a tájesztétikai érték növelését, a környező erdőgazdaságnak munkalehetőség biztosítását. A három vízügyi igazgatóság töltései mentén a korabeli erdőgazdaság Tiszafüredi erdészete 294 ha véderdőt ültetett, melyben tölgyek, őshonos füzek, őshonos és nemesnyárak, égerek kaptak szerepet. Ezek a véderdő-sávok átlagosan 30 m szélességűek voltak és a töltéstest alatt átszivárgó vizek mennyiségi csökkentésében játszottak szerepet. Ültetésük 1977-ben indult. Abádszalók és Kisköre térségben ezeknek a védőerdő-sávoknak közjóléti funkciót is szántak, melyből az abádszalóki Erzsébet-liget valósult meg az eredeti tervek szerint. Itt 9 fafajt félkörösen, csoportosan ültettek el; a fafajok között - kuriózumként - mocsárciprus, mézgás éger, kínai nyár is szerepel. A KÖTIVIZIG területén található Nagykunsági öntöző főcsatorna mentén megközelítőleg 160 ha erdőt telepítettek. Az erdőtelepítésekben - a vízügyi igazgatóságok mellett - sokkal nagyobb szerepet kaptak a termelő szövetkezetek és az erdőgazdaságok az akkori országos fásítási program ún. egységáras támogatása formájában. Az 1970-es évek végétől a folyó menti hullámtéren nemesnyárasokkal történő erdőtelepítést kezdtek. A tározó és az öntöző főcsatornák környezetében a megemelkedő talajvízszintek és az akkori belvizes időszakok kedveztek az erdőtelepítéseknek. Az abádszalóki Lenin Tsz mintegy 230 ha erdőt telepített a Nagykunsági főcsatorna környezetében, zömében kocsányos tölgy fafaj felhasználásával. A tározó menti településeken, a leendő üdülőterületek környezetében szintén céltudatos erdőtelepítések zajlottak, pl. a tiszafüredi Kemény kastély térségében az állami erdészet 15 hektárnyi kocsányos tölgyest hozott létre. Nem tudok a Kiskörei Vízlépcső beruházásához kapcsolódóan az erdők tekintetében mérleget készíteni. Amíg a beruházáshoz kapcsolódó kitermelések egzakt módon számszerüsithetőek, addig a hatásterület környezetében lezajló
