Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 43 erdőterület-növekedésnek az okai már kevésbé biztosan határozhatóak meg. Egy kis részük valósult meg vízügyi költségvetési forrásból, amelyek közvetlenül kötődhetnek az építéshez. Az országfásítási programban a két megye kiemelt támogatottsága esetében a beruházás miatti ellentételezés csak valószínűsíthető. A tározótérben napjainkban található faállományok kezelését, a bennük történő tevékenységek irányát nem a gazdasági elvárások határozzák meg, hanem az állományok kedvezőbb fafaj-összetételének kialakítása, a vízügyi és természetvédelmi érdekek figyelembevételével. A fenntartásról túlnyomó részt (98%) a KÖTIVIZIG gondoskodik, de az északi részen az ÉMVIZIG és a TIVIZIG (1 %-1 %) is rendelkezik a töltések menti sávban erdőterületekkel. A faállományokban végezhető tevékenységeket a tározó nyári duzzasztási szintje, illetve a téli terepviszonyok alapvetően befolyásolják. A duzzasztási szint határozza meg az egyes fafajok termőhelyi alkalmasságát és a megközelíthetőséget. A duzzasztási szint 5-10 cm-es tartós változása egyes fafajok visszaszorulását okozza, amely pusztulás vagy kidőlés formájában jelentkezik. A tározótéri útviszonyok az év jelentős időszakában korlátosán járhatóak a felázott és sáros állapotuk miatt. 2013-ban a tározó nyári duzzasztási szintjét felülvizsgálták és az addigi duzzasztási felső tartományt fogadták el (a Kisköre felső vízmérce 740 ± 10 cm). Ez a csekély vízszintemelés a tározóban a mélyebb fekvésű részeken a nyárak lassú száradását okozta, a kúszónövények térhódítása fokozódott, a magasabb részeken az őshonos kőris fajok száradtak. A fák pusztulásának egyik oka, hogy a több évtized alatt kialakult gyökérzóna egy része vízborítás hatására elpusztul és már nem képes új gyökérzetet fejleszteni. Ennek hatására a fák - állékonyságukat vesztve - kidőlnek, lábon elszáradnak, vagy legyengülnek, és más kórokozók támadják meg őket. * * * A Kiskörei Vízlépcső erdőállományainak alaposabb vizsgálatai a nem túl távoli jövőben felértékelődhetnek. Az elmúlt 50 évben a duzzasztási vízszintek és az árhullámok által meghatározott talajvízszint-ingadozások erdőállományokra gyakorolt különböző hatása, az egyes területeken a természeti folyamatok (fakitermelések nélküli) érvényesülése sok értékes információt biztosíthat a vízfolyások medrében tervezett vízvisszatartások természeti folyamatainak modellezéséhez.
