Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
3. A Kiskörei Vízlépcső megváltozott funkciói és lehetőségei 3.1. Rendkívüli üzemrendek 3.1.1. A cianid szennyezés átvezetése a Kiskörei Vízlépcsőn 2000. január 30-án késő este a romániai Nagybánya melletti Zazar település szomszédságában átszakadt az ausztrál-román tulajdonú Aurul nemesfém bánya 93 ha területű cianidos zagytározójának töltése, és az ott felhalmozott mintegy százezer köbméter, cianiddal és nehézfémekkel erősen szennyezett, toxikus víz került a Zazar, majd a Lápos-patakba, onnan pedig a Szamosba, a Tisza mellékfolyójába. A cianid hullám február 1-én délután lépett Magyarország területére. Az első vizsgálatok Csengéméi 32,6 mg/1 koncentrációt mutattak ki, ami 326- szorosa az érvényben lévő határértéknek. A Szamos vize a cianid mellett jelentős koncentrációban tartalmazott komplex formában megkötött nehézfémeket, így rezet, cinket, ólmot, ezüstöt. Február 2-án a folyó mérgezett vize Vásárosnaménynál beömlött a Tiszába. Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a kárenyhítés egyetlen lehetőségét a Kiskörei Vízlépcső jelenti. Február 3-án a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) vizsgálati pontokat létesített a folyó mentén, hogy a szennyező anyagok koncentrációját mérni, és a szennyező hullám levonulását nyomon követni tudják. Ekkor dolgozták ki a szennyező anyagok hígítására, koncentrációjának minél nagyobb mértékű csökkentésére szolgáló stratégiát, a gazdag folyami élővilág, valamint a Tiszából nyert ivóvízen élő 120 ezer ember - Szolnok, Tószeg, Zagyvarékas, Szászberek, Újszász, Rákóczifalva és Rákócziújfalu lakossága - védelmére. A cselekvési terv kulcsfontosságú eleme a Kiskörei Vízlépcső rendkívüli üzemrendjének kidolgozása volt - annak érdekében, hogy a cianidos vizet a Tisza-tavon belül a főmederben tartsák, a tározótérből a főmeder felé irányuló áramlás alakuljon ki, ami egyúttal a tározó medencéiből származó tiszta vízzel hígítsa a szennyező hullámot. Ennek érdekében a KÖTIVIZIG szakemberei még ezen a napon - a Tisza-tavi öblítő csatornák szabályozó műtárgyainak nyitását követően - jó minőségű folyóvízzel megkezdték a tározó vízszintjének napi 10-30 cm-es mértékű erőltetett Ütemű duzzasztását. Ezzel egy időben megtörtént a Buláti-fok elzárása azért, hogy az érkező szennyezett víz ne juthasson be a Tiszavalki-medencébe. Február 6-án a Tisza-tó vízszintje a szokásos téli, a Kisköre-felső vízmércén mért 610 cm-ről elérte a 700 cm-t, így plusz 55 millió m3 jó minőségű vizet sikerült tározni. Ezt követően a Tisza-tó belső víztereinek védelme érdekében lezárták az öblítő csatornák szabályozó műtárgyait. Február 7-én jelent meg a szennyező hullám a Tisza-tó felső szelvényében, Tiszabábolnánál. Ekkor a duzzasztómű nyitásával megkezdődött a főmeder gyors leszívása óránként 1-2 cm-es ütemben, így ettől kezdve a folyóból már nem juthatott víz a tározó belső medencéibe. A vízlépcső rendkívüli üzemrendje lehetővé tette a vízfelszín esésének megnövelését, így a nagyobb vízsebesség biztosítását, 22 Reich—Lovas—Fejes—Fejér: Az ötven éves Kiskörei Vízlépcső
