Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 23 amivel tulajdonképpen egy mesterséges árhullám indult el. Ennek köszönhetően - a tározó medencéiből a Tiszába visszaáramló - mintegy 25 millió m3 tiszta vízzel sikerült felhígítani a szennyezést. A vízlépcsőnél egyrészt a szegmenstáblák felett és alatt, másrészt a turbinákon keresztül távozott az ily módon hígított, levegőztetett víz, miközben félóránként vizsgálták a cianid koncentrációját. Szolnokon munkába állt az a berendezés, amely óránként 1500 1 ivóvizet töltött műanyag zacskókba a lakosság ellátására. Február 8-án délelőtt elérte Szolnokot a sejtméreg, fő hulláma pedig 9-én hajnalban hagyta el a várost. Erre az időre a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. felszíni vizmüve szüneteltette a vízkivételt. Február 10-én a levonuló árhullám visszafogása, az alsó-tiszai folyószakasz védelme érdekében Kiskörén megkezdődött a felvízszint lassú emelése. A szennyezés levonulását követő napokban a Tisza középső szakaszán összesen Ilit haltetemet gyűjtöttek össze, s egy-egy élettelen kopoltyúsban testsúlykilogramonként 2,81 mg ciánt mutattak ki. Becslések szerint mintegy 1240 t hal pusztult el, emellett sok más populáció is súlyos károkat szenvedett. Az egész világot bejárták a Tisza-mentén akkor készült képek, tudósítások. A környezeti katasztrófa Magyarországon másfél millió embert veszélyeztetett, és ezer, halászattal vagy turizmussal foglalkozó ember megélhetését tette bizonytalanná. Az elmúlt két évtizedben tananyaggá vált a ,JVoé bárkája üzemmódnak” is nevezett vízkormányzás (4. ábra), a Kiskörei Vízlépcső rendkívüli üzeme. Ennek köszönhetően a hullámtér, a biológiai sokszínűséggel rendelkező holtágak és a Tisza-tó öblözeteinek páratlanul gazdag élővilága gyakorlatilag nem károsodott. A vízügyi beavatkozások révén a szennyezéstől érintetlen maradt a Tisza-tó vizfelületének 93%-a (96,7 km2) és Kisköre alatt 13 holtág (112,2 km hosszon). Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy a Kiskörén elindított mesterséges árhullám nem okozott gondot a folyó alsó szakaszán, azaz a cianidos víz nem öntötte el a hullámtereket. Sőt, egy közben érkező ráfutó árhullám hatását is sikerült kompenzálni, ekkor üzemelt Kisköre először alvízszint tartási üzemmódban. A precíz vízkormányzás eredményeként a toxikus anyagok Tiszafürednél mért 5,2 mg/1 koncentrációja Kiskörénél 3,8 mg/l-re csökkent, Szolnoknál pedig „csak” 8 órán haladta meg a kritikus 2 mg/1 értéket. A cianid szennyhullám 2000 február közepén elhagyta el az országot. A súlyos ökológiai sebek pedig a reméltnél hamarabb begyógyultak, vélhetően a tározó medencéiben megmaradt ökoszisztéma megtermékenyítő hatásának köszönhetően is. A Tisza páratlan élővilágát azonban azóta is fenyegeti a környezetszennyezés réme. Egyrészt ma is működnek olyan technológiájú bányászati üzemek a szőke folyó határainkon kívüli vízgyűjtőjén, amelyek potenciális veszélyt hordoznak, másrészt állandósulni látszik a Tiszát érő kommunális szennyezés.