Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - A vízügyi igazgatás nagy egyéniségei Takács Lajos (1923-2018)
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 209 a határ felett, román területen keletkezett töltésszakadás. A Romániából terepen lefolyó víz a trianoni lokalizáló határtöltést átszakította, a Fehér- és a Fekete- Körös közötti deltát elöntötte az árvíz. 1966. június 20-án az Országos Vizügyi Hivatal elnöke, Dégen Imre államtitkár a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójává nevezte ki. Ezt a feladatkört látta el több mint 15 éven át, az 1981. december 31-én történt nyugdíjazásáig. Vízügyi igazgatói működésének időszaka alatt a KÖVÍZIG területe - a Szarvasi szakaszmérnökség átcsatolása következtében - megnőtt, tevékenységi köre kibővült. Tennelési volumene 24 millió Ft/év-ről 320-370 millió Ft/év-re növekedett, szakembergárdája megerősödött. Lényegesen javították az igazgatósági központ és a vidéki egységek (szakaszmérnökségek, üzemek) elhelyezési és felszereltségi körülményeit. Ösztönzője és segítője volt a belvízrendszerek jelentős fejlesztésének, az 1970-es évek elején indult üzemi vízrendezéseknek, majd ezt követően a komplex meliorációs tevékenységnek is. A belvízrendszerek fejlesztése keretében a régebbi, gőzüzemű szivattyútelepeket diesel, illetve villamos üzeművé építették át. A belvízlevezetési kapacitás növelése érdekében 1959-1981 között 15 új, nagyteljesítményű, villamos Üzemű szivattyútelepet is építettek. Kiemelt feladatának tekintette, szorgalmazta a térség öntözésfejlesztési főműveinek, a Kettős-Körösön a békési (1967-69), majd a Sebes-Körösön a körösladányi duzzasztóműnek (1975-77) a megépítését. Ezzel a körösi vízlépcsők száma ötre emelkedett, gyakorlatilag befejeződött a Körösök csatornázása. Az Élővíz-csatorna téli vízhozamának biztosítására a Fehér-Körösön, a gyulai tüsgát fölött egy fix fenékgátat építettek. Megépítették az NK-XIV. öntözőrendszer főmüveit, de ennek ellenére az öntözések gazdasági, technikai és munkaerő problémák miatt megtorpantak. Kifejlesztették az igazgatóság hidrológiai észlelőhálózatát. Bevezették a gépi adatfeldolgozást, a számítástechnika alkalmazását különféle műszaki feladatok megoldásában. Javultak a vízminőségvédclem feltételei, Gyulán vízminőségi laboratórium épült. 1966-tól 1981-ig vonultak le a Körösök egymást felülmúló legsúlyosabb árvizei. Takács Lajos védelemvezetése mellett rendkívüli árvízvédekezéseket kellett folytatni 1970-ben, 1974-ben, 1980-ban és 1981-ben. Az 1970. évi Tisza-völgyi rendkívüli árvíz során súlyos, töltésszakadással fenyegető események alakultak ki a Körösök mentén is. A gátakat a korábbi maximumoknál 45-112 cm-rel magasabb vizek terhelték, áztatták. Több helyen veszélyes rézsűcsúszások, román területen töltésszakadások keletkeztek. Bár biztonsági okokból 30 ezer embert ki kellett telepíteni, a töltéseket sikerült megvédeni, a romániai töltésszakadáson kitört vizeket az országhatár mentén épített lokalizáló töltés megtartotta.
